©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Szemben viharral, hőséggel: hűsítő programok

A hétvégére szélsőséges időjárást jósolnak, a kánikulát viharok szakítják meg. Függetlenítsük magunkat a frontoktól egy múzeumban!

A különleges időjárási viszonyokhoz alkalmazkodva a szeptemberig tartó aktív hétvégéken hűsítő programokkal várják a látogatókat és a táborozókat a Skanzenben. A sütés-főzés és hagyományos népi ételek elkészítése helyett a múzeumba telepített régi gyümölcsfajták – nyári rétesalma, bőralma, mirabolán szilva, penyigei szilva - illatos példányainak kóstolójára hívják a látogatókat. A Nagyanyáink konyhatitkai program keretében megismerkedhetnek a gyümölcsök tartósításának módjaival is.
Az extrém meleg különleges aktualitást ad a Skanzen egyik kedvelt programjának, a Gyógynövényiskolának. A számos alkalmazási lehetőség közül mindenkinek a figyelmébe ajánlják a frissítő, házilag is elkészíthető levendula arctonikot vagy a kövirózsa nedvét, amely a rovarcsípés enyhítésére kínál gyógyírt. A hűsítő italok közül ezúttal a citromfűből készült teát és mentaszörpöt ajánlják a vendégeknek.     
A vízimalom működésének megismerése mellett a látogatók bekapcsolódhatnak a Víz kvíz nevű vetélkedőbe, amely a takarékos vízfelhasználással és a mindennapi piperével ismertet meg, vagy a Falusi mosoda című programba, ahol a folttisztítás és mosópor nélküli mosás titkaiba lehet bepillantani.       
A szabadtéri néprajzi múzeum árnyékos ligetei mellett a Skanzen autentikus, olykor fél méter vastag falú épületei biztosítanak kellemes hűvöst.

Újra a Modern Magyar Képtárban Pécsen

Péntek óta látható a 20. század magyar képzőművészetét átfogóan bemutató Modern Magyar Képtár állandó kiállítása Pécsen. Érdemes bekukkantani, a tárlat 250 alkotó több mint 300 műve révén jeleníti meg a Nagybányai Művésztelep megalakulásától napjainkig terjedő több mint száz év kimagasló egyéni teljesítményeit, irányzatait.
Fabényi Júlia, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője az eseményt megelőző sajtótájékoztatón elmondta, hogy a korszak legjelentősebb vidéki, 13 ezer darabos kollekciójának válogatott alkotásai közül korábban két épületben mintegy kétszázat láthatott a közönség. A tárlat újrarendezésére a Papnövelde utcai kiállítótér bővítésével nyílt lehetőség az Európa Kulturális Fővárosa program keretében.
Az 1957-ben alapított képtár ma már egy helyen, a barokk műemléképület három szintjén, 2000 négyzetméteren várja a magyar művészettörténet e nemzetközi szinten is számon tartott kincsestára iránt érdeklődőket.
Aaz első emeleten a Nagybányai Művészteleptől az 1970-es évekig terjedő időszakkal, a földszinten az 1980-as évek műveivel, a második emeleten pedig a legújabb törekvésekkel ismertetik meg a látogatókat. A képtár népszerűsítésére és a fiataloknak a modern művészetekkel kapcsolatos tudásuk bővítésére művészeti program indítását tervezik.
A kiállításon olyan kiemelkedő művészektől is látható néhány alkotás, mint a francia irányultságú Czóbel Béla, a polgári festészet csúcsteljesítményeit produkáló Egry József, a Nagybányai Művésztelep vezéregyéniségeként számon tartott Ferenczy Károly vagy a vásznon derűt, szépséget, nyugalmat, háborús borzalmakat egyaránt megjeleníteni képes Mednyánszky László.
A képtár betekintést enged a magyar avantgárd egyik legeredetibb egyéniségének tartott, nagyon intenzív színekkel dolgozó Nemes Lampérth József, a posztimpresszionista Szőnyi István és a szürreális expresszív művészetet képviselő Vajda Lajos munkásságába is. Bemutatja továbbá Rippl-Rónai József Park aktokkal című képét, amely a galéria emblematikus festménye.

A Ludwig Múzeum légkondicionált terei szintén kiválóan alkalmasak a felüdülésre. Most ráadásul egy új kiállítás is várja a látogatókat! A múzeum gyűjteményének emblematikus, illetve kevésbé ismert művei segítségével a különböző művészi pozíciókat és stratégiákat figyelhetjük meg.
Az október 23-ig látható A hős, a hősnő és a szerző - válogatás a gyűjteményből című tárlaton számos új szerzemény, Beke László, Bukta Imre, Csáki László, Ion Grigorescu, Ladik Katalin, Allan Sekula, St.Auby Tamás és Tibor Zsolt alkotásai láthatók. Emellett a gyűjtemény ritkábban látható darabjai, Lourdes Castro, Nat Finkelstein, Alfred Hrdlicka, Molnár Péter és Marta Pan művei is szerepelnek a kiállítás anyagában.
A tárlat abból a kettős szerepből indul ki, miszerint a művész gyakran egyszerre létrehozója és főszereplője is saját műveinek. A különféle szerepfelfogások sokféle lehetséges viszonyulást eredményeznek: a művész kerülhet a mágikus erővel felruházott alkotó, a szenvedő emberi lény, a társadalmi szerepében elfogadott férfi, illetve nő vagy akár a társadalmat kritikusan, esetenként iróniával szemlélő tervező szerepébe. Az alkotók mindezt néha személyes nézőpontból megjelenítve tárják a nézők elé, máskor távolságtartással tekintenek témájukra, vagy szinte társadalmi víziót kínálnak számunkra. A kiállított művek ezeket a különböző művészi pozíciókat és stratégiákat mutatják be az érdeklődőknek.
A tárlaton a közönség a korábban említetteken túl megtekintheti még a többi között Baranyay András, El-Hassan Róza, Gérard Gasiorowski, Kis Varsó, Komoróczky Tamás, Maurer Dóra, Ciprian Muresan, Németh Ilona, Nagy Kriszta, Tatjana Nazarenko, Pablo Picasso, Dmitrij Prigov és Andy Warhol egy-egy művét.

 

Vizes mesék a Mezőgazdasági Múzeumban

Két új kiállítás is látható a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban: az egyik a Magyar Kézművességért Alapítvány pályázatára beérkezett munkákat mutatja be, a másik pedig a víz világát kézműves szemmel.
A Magyar Kézművességért Alapítvány hagyományos nyílt pályázatára 270 egyéni alkotó és alkotóközösség hozta el munkáit. A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, valamint a Hagyományok Háza népi iparművészeti osztálya szakértőiből álló zsűri 250 pályázó 425 alkotását fogadta el és javasolta kiállításra.
A kiállítók a helyszínen, titkos szavazással ítélték oda az Aranyfokos és a Kristály kézműves vándordíjat. A hagyományokat folytatva az idén is készült egy színes, reprezentatív album, A Magyar kézművesség 2012 című kiadvány, amely a kiállított munkák fotóit tartalmazza.
A pályázat kettős tematikájának megfelelően a kiállításon - és a fotóalbumban - láthatók a mai magyar kézműves tárgykultúra szinte teljes kínálatának és választékának elemei: évszázados hagyományokon alapuló és modern használati, illetve dísztárgyak, öltözékek és ruházati kiegészítők, hangszerek, játékok.
A másik tárlaton kézműves technikákkal elevenednek meg a magyarországi vizekkel kapcsolatos mesék, mondák, mint például a Hany Istók, A Duna kincse vagy a 40 halász legendája. Megjelennek a víz egyházi vonatkozásai, így a keresztelő medence, a szenteltvíztartó. Fontos szerepet kapnak a kupák, ivócsanakok, tisztálkodási kellékek és szerepel egyik legnépszerűbb népszokásunk, a húsvéti locsolkodás is.
A vizek élővilága számos textílián, faragáson, képzőművészeti alkotáson jelenik meg; láthatnak az érdeklődők kézzel készült halászszerszámokat: hálót, merítőt, varsát, mézeskalácsból gyúrt halászkunyhót és kerámia vízimalmot. A kiállításon gyermekek által készített kézimunkák is láthatók.