Hekkeld meg a várost!

Szembeszállás a kényelemmel

A BMW Guggenheim Labor innovatív megoldásokat keres a városi élet kortárs problémáira

Cikk küldése

e-mail:

„Egy globalizált és urbanizált világban élünk. Eközben a komplex városi tájképek – amelyek egyre inkább egybefonódnak a transznacionális és informális hálózatok által – továbbra is a várostervezés, az építészet és az infrastruktúra merev rendszerein alapulnak. Ezek a rendszerek a minél átfogóbb homogenitást ösztönzik, ami gátolja, hogy városaink és városi tereink közvetlen kapcsolatot alakítsanak ki egyedi környezetükkel és saját múltjukkal. Még lényegesebb, hogy mindez veszélyezteti a városi környezettel – városlakóként és egyénként – kialakított kapcsolatainkat, és befolyásolja, hogy a körülöttünk levő tereket mennyire tekinthetjük sajátunknak, valamint mennyire érezhetjük képesnek magunkat arra, hogy megváltoztassuk és jobbá tegyük.”

Ezekkel a mondatokkal kezdődik a BMW Guggenheim Lab projektleírása.  A tavaly indult kulturális vállalkozás elsődleges célja, hogy civil szervezetekkel közösen új elképzeléseket, tapasztalatokat térképezzen fel, és aktívan keresse az innovatív válaszokat a városi élet kortárs problémáira. A program alapjait David van der Leer és Maria Nicanor, a Solomon R. Guggenheim Museum kurátorai rakták le, és amint a kissé bizarr névből kiderül, megnyerték támogatónak a neves autógyártó céget is.

A szervezők a vállalkozás időtartamát háromszor kétéves periódusra osztották. Minden etap külön témát jár körül, a programoknak kétévente változó „mobil labor” ad otthont – melyből az elsőt az Atelier Bow-Wow építésziroda tervezte –, a három könnyűszerkezetű építményt hat év alatt összesen kilenc nagyvárosban állítják fel. A kezdőállomás New York volt 2011 augusztusa és októbere között. A metropolisz egyik vibráló helyén, a Lower East Side és az East Village között, az egyik foghíjtelken felállított laborban megrendezett programokon tíz hét alatt 60 országból 56 ezren vettek részt. Nemrég értek végig a berlini programok, az ANCB The Metropolitan Laboratoryval  közreműködve 2012. június 15 és július 29 között Prenzlauer Bergben építették fel a labort, ahova hat hét alatt 27 ezren látogattak el. A soron következő megálló az indiai Mumbai lesz 2012 végén, majd az első etap egy kiállítással ér véget 2013-ban  a New York-i Solomon R. Guggenheim Museumban.

A  kortárs városi élet problémáit érintő ingyenes tematikus programok az urbanizáció, építészet, művészet, dizájn, tudomány, technológia, oktatás és környezeti fenntarthatóság fiatal szakértőiből összeálló nemzetközi és helyi csapatok szervezik. Az első kétéves időszak témájának címe: Szembeszállás a kényelemmel, mely az egyéni és kollektív kényelem, komfortérzés elképzeléseit járja körül.  A program elméleti kiindulópontja, hogy a városokban a kényelem biztosítása ugyan csillapítja a statikus városképek monotóniáját, de olyan passzív városlakói magatartást eredményez, amely az egyéneket megakadályozza abban, hogy közvetlen interakcióba lépjenek és jobbá tegyék környezetüket. A kényelem maximalizálása pedig – mely egyben az egyéni gazdagság, siker és státusz mértéke is lett – fenntarthatatlan környezeti változásokat ösztönöz.  Hogyan lehet meghekkelni, a városlakók esztétikai, morális és környezeti elvei szerint tudatosan formálni a várost, átalakítani a készen kapott mintákat? – teszik fel a kérdést a szervezők.

A berlini programok a városi életmód értelmezése mellett szintén ezt az aktív városlakói attitűdöt igyekeztek tudatosítani. A csináld magad elképzelés jegyében olyan innovatív technikákról és technológiákról gondolkodtak közösen a résztvevők, amelyek segítségükre lehetnek abban, hogy kreatívan megváltoztathassák saját környezetüket. Mindenkiben ott rejtőzik egy várostervező, kézműves, belsőépítész, feltaláló – igyekeztek tudatosítani a program szervezői.

A workshopokat, előadásokat, filmvetítéseket és közös kirándulásokat naponta egy-egy téma köré csoportosították.  Az első nap a dolgok mozgásba hozása került a középpontba.  A workshopokon a babakocsik, biciklik, kerekes székek és egyéb kerekeken gördülő szerkezetek fejlesztésével, egyedivé és személyessé varázslásával foglalkoztak. Előadást tartott Dale Dougherty a Make magazin alapítója, a maker mozgalom elindítója is.

A következő nap azt kutatták, hogy az új digitális technológiák, a mikrokontrollerek, az intelligens szenzorok vagy a nyílt forráskódú szoftverek hogyan forradalmasíthatják a mindennapjainkat, hogyan készíthetünk egyedi és személyre szabott intelligens eszközöket otthon a kisszobában.

Hekkeld meg a játszóteredet! – ez egy másik nap témája volt. Ekkor a nem tömeggyártott játékokról ötleteltek, és egyedi játszótereket terveztek. Külön nap foglalkoztak a városi biciklizéssel, azokkal a mindennapi és politikai stratégiákkal, amelyekkel el lehet érni, hogy minél több bicikliút épüljön. Beszélgettek új parkolási lehetőségekről, hogyan lehet visszaszerezni a városi tereket a parkoló autóktól. Túrákat szerveztek Berlin kevéssé ismert részeibe, de volt olyan program is, ahol biciklizni tanítottak olyan migráns nőket, akik ezt gyerekkorukban nem sajátíthatták el.

Máskor az egészség kérdése került a középpontba. Azt elemezték, hogy a városi környezet, a zaj, a zsúfoltság, sőt az utcák és az épületek formája, elhelyezkedése hogyan befolyásolja a városlakók fizikai és mentális állapotát. Olyan egyszerű, otthon előállítható eszközöket készítettek, amelyek segítenek jobban megismerni a környezet állapotát. Például hogyan alakítható át egy horgászbot a víz szennyezettségét mérő szenzorrá, vagy hogyan lehet papírsárkányról légifotókat készíteni.

Többek között vizsgálták, hogy a gyermekek hogyan érzékelik a város sajátos életét, vagy éppen milyen verbális és nem-verbális kommunikációs formák által kerülnek kapcsolatba egymással a városlakók. Pszichológusok beszéltek arról, hogyan éljük át a társadalmi kirekesztést egy nagyvárosban, mit kezdhetünk a boldogtalanság, magány érzésével?

A látogatók aktívan részt vehettek a labor négy internetes projektjének kidolgozásában, az adatok feltöltésében is.

A Democratized Environmental Monitoring:
Water Testing Berlin projekt  azt teszi lehetővé, hogy a városlakók maguk ellenőrizhessék a víz tisztaságát a város különböző részein, majd az eredményeket nyilvánosságra hozzák.

Az  openBerlinnel közösen kialakított Free Space Berlin/Freiräume Berlin projekt interaktív online térképe azokat a berlini önkormányzat tulajdonában lévő beépítetlen helyeket kutatja fel és veszi számba, amelyeket kívánatos lenne közösségi célból hasznosítani, ahelyett, hogy magánberuházóknak adnák el. A résztvevők a helyek feltérképezése mellett ötleteket gyűjtöttek arra is, hogy mit lehetne kezdeni ezekkel a telkekkel.

Az előző projekthez kapcsolódik a Make Space/Räume schaffen blogon futó kezdeményezés. Ez azokat a létező de kihasználatlan épületeket, tetőket, kerteket, hátsó udvarokat, parkokat veszi számba, amelyek közösségi találkozások helyszínei lehetnének. A blogon dokumentálják ezeket a helyeket, és bemutatják, hogyan lehet átalakítani őket.

A Dynamic Connections Map egy interaktív berlini biciklitérkép, amely nem csupán a jelenlegi berlini kerékpárutakat mutatja be, hanem az úthálózat fejlesztésére is ötleteket nyújt. A térkép a kerékpáros közlekedés alapján osztályozza a berlini utakat, az értékelésnél számba veszi a forgalom nagyságát, az út topográfiáját és biztonságát.

A mobil labor most éppen útban van Mumbai felé, a fejlemények nyomon követhetők a projekt honlapján. Nem lenne rossz, ha egyszer Magyarország felé venné az irányt.