©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Hekkeld meg a várost!

A BMW Guggenheim Labor innovatív megoldásokat keres a városi élet kortárs problémáira

Ezekkel a mondatokkal kezdődik a BMW Guggenheim Lab projektleírása.  A tavaly indult kulturális vállalkozás elsődleges célja, hogy civil szervezetekkel közösen új elképzeléseket, tapasztalatokat térképezzen fel, és aktívan keresse az innovatív válaszokat a városi élet kortárs problémáira. A program alapjait David van der Leer és Maria Nicanor, a Solomon R. Guggenheim Museum kurátorai rakták le, és amint a kissé bizarr névből kiderül, megnyerték támogatónak a neves autógyártó céget is.

A berlini programok a városi életmód értelmezése mellett szintén ezt az aktív városlakói attitűdöt igyekeztek tudatosítani. A csináld magad elképzelés jegyében olyan innovatív technikákról és technológiákról gondolkodtak közösen a résztvevők, amelyek segítségükre lehetnek abban, hogy kreatívan megváltoztathassák saját környezetüket. Mindenkiben ott rejtőzik egy várostervező, kézműves, belsőépítész, feltaláló – igyekeztek tudatosítani a program szervezői.

A workshopokat, előadásokat, filmvetítéseket és közös kirándulásokat naponta egy-egy téma köré csoportosították.  Az első nap a dolgok mozgásba hozása került a középpontba.  A workshopokon a babakocsik, biciklik, kerekes székek és egyéb kerekeken gördülő szerkezetek fejlesztésével, egyedivé és személyessé varázslásával foglalkoztak. Előadást tartott Dale Dougherty a Make magazin alapítója, a maker mozgalom elindítója is.

Hekkeld meg a játszóteredet! – ez egy másik nap témája volt. Ekkor a nem tömeggyártott játékokról ötleteltek, és egyedi játszótereket terveztek. Külön nap foglalkoztak a városi biciklizéssel, azokkal a mindennapi és politikai stratégiákkal, amelyekkel el lehet érni, hogy minél több bicikliút épüljön. Beszélgettek új parkolási lehetőségekről, hogyan lehet visszaszerezni a városi tereket a parkoló autóktól. Túrákat szerveztek Berlin kevéssé ismert részeibe, de volt olyan program is, ahol biciklizni tanítottak olyan migráns nőket, akik ezt gyerekkorukban nem sajátíthatták el.

Többek között vizsgálták, hogy a gyermekek hogyan érzékelik a város sajátos életét, vagy éppen milyen verbális és nem-verbális kommunikációs formák által kerülnek kapcsolatba egymással a városlakók. Pszichológusok beszéltek arról, hogyan éljük át a társadalmi kirekesztést egy nagyvárosban, mit kezdhetünk a boldogtalanság, magány érzésével?

A látogatók aktívan részt vehettek a labor négy internetes projektjének kidolgozásában, az adatok feltöltésében is.

Az  openBerlinnel közösen kialakított Free Space Berlin/Freiräume Berlin projekt interaktív online térképe azokat a berlini önkormányzat tulajdonában lévő beépítetlen helyeket kutatja fel és veszi számba, amelyeket kívánatos lenne közösségi célból hasznosítani, ahelyett, hogy magánberuházóknak adnák el. A résztvevők a helyek feltérképezése mellett ötleteket gyűjtöttek arra is, hogy mit lehetne kezdeni ezekkel a telkekkel.

Az előző projekthez kapcsolódik a Make Space/Räume schaffen blogon futó kezdeményezés. Ez azokat a létező de kihasználatlan épületeket, tetőket, kerteket, hátsó udvarokat, parkokat veszi számba, amelyek közösségi találkozások helyszínei lehetnének. A blogon dokumentálják ezeket a helyeket, és bemutatják, hogyan lehet átalakítani őket.

A mobil labor most éppen útban van Mumbai felé, a fejlemények nyomon követhetők a projekt honlapján. Nem lenne rossz, ha egyszer Magyarország felé venné az irányt.