©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Nívódíj: milyen projektek nyertek?

Hetedik alkalommal osztották ki a Múzeumpedagógiai Nívódíjakat az idei Országos Múzeumpedagógiai Évnyitón.

Mint minden évben az idei Múzeumpedagógiai Nívódíjra benyújtott pályázatok között is volt újdonság. Első és legfontosabb eredmény, hogy 2012-ben a korábbinál több országos múzeum pályázott, de a benyújtott anyagokból az is egyértelműen kiderült, mostanra értek be a TÁMOP-os projektek. Az eddiginél több kimondottan múzeumi tartalomra épülő digitális segédanyag készült – tartalmukban és látványban is színvonalasak. A korábbinál többen készítettek felső tagozatos és középiskolás korosztálynak szóló programot, és hangsúlyosabbak az őket mozgósítani képes módszerek (új technológiák, drámapedagógia). Sajnos több olyan pályázat is érkezett, amely helyben mindenképp elismerésre méltó, de nem újszerű vagy példaértékű.

A pályázatok többségének erőssége volt, hogy mind a tartalom, mind a forma (módszertan, eszközök, kommunikáció) terén komplexitásra törekedtek. Jellemző egy téma sokoldalú körüljárása, több szempontból történő megközelítése, a munkaformák változatossága, a tananyaghoz történő kacsolódás, a kortárs kultúra jelenléte a programokban, és a hagyományos mellett a legmodernebb multimédiás eszközök egyidejű, egymás melletti és egymást kiegészítő alkalmazása. Mindezeken felül a bátor témaválasztás, a szellemesség, az innovatív eszközök és a tartalmi értékeket könnyen befogadhatóvá tévő humorosság emelt ki egy-egy pályázatot az egyébként erős mezőnyből.

Így a 2011. szeptember 1. és 2012. augusztus 31. közti időszakban megjelent és alkalmazott legszínvonalasabb múzeumpedagógiai kiadványok, valamint a legjobb megvalósult múzeumpedagógiai kezdeményezések elismeréseképpen Múzeumpedagógiai Nívódíjat vehetett át a Magyar Nemzeti Múzeum, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Könyvtár és Levéltár, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum képviselője. Elismerő oklevelet kapott a Budapesti Történeti Múzeum – Kiscelli Múzeum, a Ludwig Múzeum, a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, valamint a Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Igazgatósága (Kuny Domokos Megyei Múzeum).

 

A tárgy – egy egész világ. A 16-17. század történetét bemutató témahetek a Magyar Nemzeti Múzeummal

Magyar Nemzeti Múzeum

A Magyar Nemzeti Múzeum „A tárgy - egy egész világ” című múzeumpedagógiai programja a sokoldalú, interdiszciplináris múzeumi megismerés és tudás szellemes, bátor és rendkívül körültekintően kidolgozott vállalkozása.

A felső tagozatos és középiskolás korosztálynak tervezett témahetek mindössze két műtárgy köré épültek fel: Teleki Mihály erdélyi kancellár 17. századi dísznyergén és az Almássyak 16. századi török bőrkaftánján keresztül vizsgálták a tulajdonosok életmódját, szokásait, társadalmi kötelezettségeit, így közelítve a török hódoltság korának megismeréséhez. E tárgyak körüljárása, az ismeretek elsajátítása élményekkel teli, egyéni és csoportos munkaformákat is alkalmazó, az iskolai és múzeumi tanulás előnyeit jól ötvöző és hasznosító formában valósultak meg.

A programban a diákok a történelmi törzsanyagot a legszemléletesebb múzeumi eszközökkel: korabeli tárgyakkal és az életmód felidézésével indirekt módon, életszerű tapasztalatokon keresztül, a mai tizenévesek világához kötődni képes pedagógiai módszerekkel, tevékenységekkel sajátították el.

Az önálló kutatáshoz készített DVD anyaga sokféleképpen hasznosítható, nemcsak a múzeumlátogatás során, hanem páratlan és forrásértékű az iskolai történelemtanításban is. A teljes program gondolati felépítésének folyamatát bemutató gondolattérképet és az alaposan megfontolt, percre pontosan kidolgozott óravázlatokat, valamint a foglalkozások módszertani tapasztalatait is tartalmazó szakmai segédanyag megjelentetésének célja, hogy segédanyagként és mintául szolgáljon más múzeumokban dolgozó kollégák számára is.

Kiemelkedő a program tantárgyi kapcsolatrendszere, amelyben a történelem, magyar nyelv és irodalom, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, tánc és dráma, etika egyaránt és változatos összefüggésekben jelenik meg. Egyedülálló a program a foglalkoztató anyagok széles skálájának felvonultatásában is: A múzeumpedagógusok a legkorszerűbb pedagógiai szemlélettel viszonyultak magához a tanuláshoz: lehetővé tették, hogy ki-ki a saját adottságain, képességein keresztül közelítse meg a témát. A diákok szabadon megtalálhatták saját, egyéni kapcsolódási pontjukat a török hódoltság korával. Ezek ismeretében nem csoda, hogy a siker nemcsak a tanárok, hanem a diákok körében is jócskán felülmúlta a várakozásokat.

 

Online oktatójátékok a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum múzeumpedagógiai programjában

Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Könyvtár és Levéltár

Furcsállhatnánk, de mindenképpen figyelmet érdemel, hogy a Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár és Múzeum olyan múzeumpedagógiai kezdeményezéssel - online oktatójáték csomagjával - nyerte el az idei év egyik múzeumpedagógiai nívódíját, amely leghangsúlyosabb elemében csak lazán kapcsolódik a múzeum kiállításaihoz illetve gyűjteményeihez. Kitűnően illeszkedik viszont - és ezért a díj! - egyrészt, a múzeum küldetése részeként értelmezhető egészségre, egészséges életmódra nevelési stratégiájába, másrészt - ezzel szoros összefüggésben -, új közművelődési szemléletéhez alakított múzeumpedagógiai koncepciójába és kínálatába.

A múzeum eletmodszertar.hu (érdemes lenne meggondolni az elnevezést frissebbé, fiatalosabbá tenni!) honlapjára fejlesztett játékaival azt teszi, ami a játékokat kínáló website-ok dolga/feladata: általa a múzeum kinyújtja csápjait, meghosszabbítja karjait, tágítja hatókörét. Múzeumi órára és foglalkozásra készülő óvodások, általános- és középiskolások, gyermekes családok számára kínál ötletes, kedves humorú, játékos és sok ismeretet nyújtó ráhangolódási lehetőséget, vagy éppen elkíséri, folytatja a múzeumban megkezdett témát az iskola vagy az otthon falai között is. E dinamikus weboldalra fejlesztett játékok célja a múzeumi oktatás és az iskolai tanórák összekapcsolása az önálló tanulás ösztönzésével.

 

Ki vagyok én? – Szerepjáték Petőfivel

Petőfi Irodalmi Múzeum

A beadott pályázat egyértelműen mutatja, hogy a múzeum új állandó kiállításának tervezési folyamatában a kezdetektől folyamatosan és hangsúlyosan jelen volt a múzeumpedagógiai megközelítés. Az előre átgondolt három pillér: a kiállításba szervesen beépített interaktív múzeumpedagógiai pontok, a drámapedagógiára épülő múzeumpedagógiai foglalkozások (témanapok) és a kalandfüzet segítségével sikeresen valósul meg a diákokban a Petőfi-kultusz „leküzdése”, a sztereotípiák feloldása.

A Petőfi Irodalmi Múzeum „Ki vagyok én? – szerepjáték Petőfivel” című múzeumpedagógiai koncepciója arra vállalkozik, hogy lebontsa a távolságot Petőfi Sándor kora és a jelenkor között, ezáltal segítse a diákokat saját, személyes Petőfi-képük kialakításában.

A program specialitása, hogy a komplex foglalkozásokon a diákok mai modern kommunikációs technikát, stílust, vizuális világot kapcsolhatnak Petőfi életének egy-egy eseményéhez, és ezekkel az eszközökkel közösen építhetnek egy alkalmi kiállítást, amely inspirálja, és egyben szemlélteti is a bennük zajló feldolgozási folyamatokat.

A program érdekessége a rendhagyó kiállítás-feldolgozást megvalósító múzeumpedagógiai kiadvány, a „Ki vagyok én? – kalandfüzet” amely szerepjátékot és valódi átélési lehetőséget kínál azzal, hogy kitöltője a költő szerepébe lép.  A füzet lapjain Petőfi Sándorként dönthet különböző helyzetekben, és választásainak tükrében léphet/lapozhat tovább a megfelelő oldalra. A kiállításban lépésről lépésre tapasztalható, hogy a múzeumpedagógiai koncepció előre tervezetten, jól átgondolt formában, kellő teret nyerve szervesen beépül a kiállításba, a kiállítás és a múzeumpedagógiai hasznosítás gyakorlatilag összeolvad a térben, a kiállítás minden egyes ponton változatos eszköztárat kínál az értelmezésre, ugyanakkor számtalan egyéni választ, kreatív feldolgozási megoldást tesz lehetővé. Mindezeket a diákok barátságos kiállítási terekben, játékos formában tapasztalhatják meg, amelynek eredményeképpen nemcsak ismereteiket gyarapíthatják, hanem új oldalukat, eddig nem ismert képességeiket is megmutathatják egymásnak és tanáraiknak.

 

Ráhel, János, Jákob és a színésznő. Múzeumi és iskolai közös projekt

Szabadtéri Néprajzi Múzeum

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendre) „Ráhel, János, Jákob és a színésznő” című múzeumpedagógiai projektje a Skanzen drámapedagógiai módszerekre építő foglalkozástípusainak harmadik témafeldolgozása. A „Mi történt Annával?” a Maria és Julis - … és mindent ott kellett hagyni” című foglalkozásokkal együtt „Személyes történelem” összefoglaló címen egymást kiegészítő programsorozatot alkot.

Vitathatatlan tény, hogy a társadalomtudományos múzeumi prezentációnak egyik nagy hatásfokú módja a mikro-történeti feldolgozás. A projekt a személyes történetek kibontásával a szélesebb társadalmi- történeti események és összefüggéseket bemutató kiállítási egységekre építve jó érzékkel, alaposan kidolgozott és körültekintően megkomponált múzeumi foglalkozásokat valósít meg. Továbbfejlesztése azon ritka magyarországi példák közé tartozik majd, amikor a kiállítás „használata”, a múzeumpedagógiai program visszahat a kiállításra: igényei eredményeként úgy alakítja át a kiállítást, hogy képessé válik a teljes látogatói kör számára felkínálni/lehetővé tenni a személyes, közvetlen részvételt biztosító múzeumi megismerést.

Fontos erénye a „Ráhel, János, Jákob és a színésznő” programnak, hogy szerves egységként tervezi, szervezi és valósítja meg a téma múzeumi és iskolai – kiegészíthetően akár otthoni –feldolgozását. Így teszi a múzeumi helyszínt, a múzeumi élményt és a múzeumi ismeretszerzést az iskolai nevelési-oktatási folyamat természetes részévé.

 

Elismerő oklevél

PRE PANEL PROJEKT

BTM Kiscelli Múzeum

Az építészettel, épített környezetünkkel foglalkozó kezdeményezés erőltetettség és erőlködés nélküli, logikus múzeumpedagógiai feldolgozása az adott témának. 
A program kiemelkedő jellemzője, hogy az életkori sajátosságoknak alaposan megfeleltetett módon, ötletes lehetőségeket felvonultató tematikus foglalkozásokat tartalmaz. Sokszínű módszerekkel közelít minden korosztályhoz, a legkisebbektől a családosokon át, a nyugdíjas korúakig. A foglalkozások erős tartalmi kapcsolódással rendelkeznek az adott kiállítással, a témában történő elmélyülést és a saját véleményalkotás ösztönzik.
A foglalkozások elemeként szerepel társasjáték, mozdulatokkal történő értelmezés, kétnyelvű (angol és magyar) feldolgozás, fotókiegészítés, tervolvasás, habkarton makettezés, szerepkártya, helyszíni séta, fotópályázat, makettezés stb.
A grafikai megjelenésében is a kor vizuális világára reflektáló módszertani kiadvány a felhasznált ötleteket, megközelítésmódokat gyakorlatias formában adja át a pedagógusoknak, egyéb felhasználóknak. A kezdeményezés komplexitásában is példaértékű múzeumpedagógia gyakorlat.

 

Integrált Családi Délelőtt

Ludwig Múzeum

Az integrált családi délelőtt az akadálymenetesítés és az esélyegyenlőség jegyében működő hétvégi program a Ludwig Múzeumban. Jól átgondolt, alapos szakmaisággal összeállított foglalkozásforma. Több szempontból újszerű kezdeményezés. A program legnagyobb erénye, hogy ép gyerek találkozhatnak megértési nehézséggel élő társukkal, valamint ép gyerekeket nevelő szülők találkozhatnak megértési nehézséggel élő gyerekeket nevelő szülőkkel.

A sérült és ép gyermekek együtt is tevékenykednek, valamint az egyszerre több pedagógus által vezetett foglalkozás lehetővé teszi, hogy közben a szülők külön, felnőtteknek szóló múzeumi programon vehessenek részt. A kezdeményezés több mint egy múzeumi program, hiszen a társadalmi egyenlőtlenséget javító, témakörében hiánypótló lehetőség a megértési nehézséggel élő gyermekek és családjaik számára.

A pályázati anyagból kitűnik a program kidolgozóinak elhivatott, nagy odafigyeléssel és szeretettel végzett munkája.

 

A megélt táj /Dozivetje prostora

Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága - szentgotthárdi Pável Ágoston Múzeum

„A megélt táj /Dozivetje prostora” című múzeumpedagógiai kezdeményezés négy múzeum - a szombathelyi Vasi Múzeumfalu, a szentgotthárdi Pável Ágoston Múzeum, a lendvai Galerija-muzej, a muraszombati Pomurski muzej - összefogásával megvalósuló, határon átívelő – s joggal mondhatjuk - úttörő vállalkozás.

A magyar-szlovén határ menti területen lévő együttműködő múzeumok célja az volt, hogy a szentgotthárdi múzeumban létrehozott múzeumpedagógiai foglalkoztató, és annak új állandó kiállítására (A Szentgotthárd környéki szlovének életmódja) építve olyan kétnyelvű, és két tájnyelvű múzeumpedagógiai programot hozzanak létre közösen, melynek segítségével a programban résztvevő magyar és szlovén tanulók megismerik egymás nemzetiségi kultúráját és ugyanakkor fejlesztik anyanyelvi és nemzetiségi nyelvi ismereteit.

A múzeumpedagógiai programhoz készült egy ismeretbővítő múzeumpedagógiai munkafüzet, egy szókincsgyarapító, nyelvtanulást segítő memóriakártya, valamint egy interaktív DVD, melynek fotó, film, és hangdokumentumai a foglalkozások témáinak feldolgozásához nyújtanak segítséget. 2012-ben a - gondosan kialakított, élményszerű feladatoknak, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, a kooperatív csoportmunkának is köszönhetően a négy helyszínt összekapcsolva három sikeres múzeumpedagógiai tábort valósítottak meg az együttműködő múzeumok.

 

Játék az aranykacsáért – A százéves múltú tatai múzeum jubileumi múzeumpedagógiai programja

Komárom-Esztergom Megyei Múzeum – Kuny Domokos Múzeum, Tata

Hogyan tudja egy múzeum látványosan megmozdítani társadalmi környezetét; tanulókat, pedagógusokat, szülőket, városatyákat, a médiát? Erre kapunk példát Tatáról a Kuny Domokos Múzeumtól, amely 2012-ben ünnepelte 100 éves évfordulóját. Ebből az alkalomból fő helyre került múzeumi és városvezetési akaratból a múzeumpedagógia, a várostörténet, melyhez négy részből álló komplex múzeumpedagógiai programsorozatot terveztek a múzeum munkatársai. Az első ütem egy a múzeum honlapján elindított öt részből álló E-kvíz internetes múzeumtörténeti vetélkedő volt, mely sikeres indításnak bizonyult a második ütemként megvalósuló kétnapos városi helytörténeti vetélkedőhöz. Ennek fő témája a 15. századi Tata fénykora és természetesen benne Mátyás király személye, szerepe volt. („M.C. és a végzet kacsája”. Városi helytörténeti vetélkedő). A két nap megmozgatta a város apraját és nagyját, s lázasan dolgozott a média. A sorozat harmadik ütemét a nyári tábor jelentette, melynek témája a középkor volt. A sokszínű megjelenítésben először kapott szerepet az interpretáció, a drámapedagógia, a különféle tárgyak készítése mellett. Mint a pályázók vallották, először próbálkoztak összefüggő, egységes programmal, annak érdekében, hogy a diákok ne csak időt töltsenek (mégoly élvezetes módon is) a múzeumban, hanem elmélyüljön az ismeretük a kiválasztott egyetlen korszakkal kapcsolatban. Ez egy reményteljes kezdet, melynek folytatásában őszintén bízunk.