A mindent átölelő digitalizáció
MUZEUM@DIGIT
A MUZEUM@DIGIT konferencia: milyen folyamatok érzékelhetők itthon és a nagyvilágban a digitalizáció területén?
| Molnár Dániel |
2013-06-26 14:30 |
A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ (a Petőfi Irodalmi Múzeum társrendezésében) június 10. és 11-én tartotta meg a MUZEUM@DIGIT névre keresztelt, Múzeumi Digitalizálási Konferenciáját. A kétnapos rendezvényen a múzeumi digitalizálás trendjeiről és perspektíváiról esett szó, az előadások között a résztvevőknek a múzeumi digitalizálás és informatika területéhez kapcsolódó cégek munkáival is lehetőségük volt megismerkedni. A kiállítók között volt az MTA SZTAKI eLearning Osztálya is, amely a GUIDE@HAND hangos idegenvezető alkalmazását népszerűsítette. A rendezvény programját az alkalmazásuk segítségével okostelefonon is elérhetővé tették.
A Magyar Nemzeti Múzeum részéről a rendezvényt Tomka Gábor, az intézmény főigazgató-helyettese nyitotta meg, aki beszédében megjegyezte, hogy bár az elmúlt években a világ és a technika rengeteget fejlődött, s a múzeumi digitalizáló rendszerek kezelése is könnyebbé vált, az adatbevitelhez az intézmények még mindig emberhiánnyal küzdenek. Hozzátette, a Magyar Nemzeti Múzeum mostanában az Europeana kapcsán lépett egy hatalmasat előre, a digitalizálás folyamatában pedig érdekeltté kell tenni magukat a munkatársakat is, hiszen ez értük is van. A folyamatok változásával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a múzeumi digitalizálás is egyértelműen a webes alkalmazások felé tolódik el, és szemléletváltás szükséges ahhoz, hogy a weben publikált tartalmakat a nyomatottakkal egyenértékűnek fogadjuk el.
E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója intézménye digitális térben tett lépéseinek felsorolásával indokolta, miért ők lettek a konferencia társszervezői. A könyvtári, levéltári és múzeumi gyűjteményt is összegző intézménye hamar érzékelte a világ változását, a web megnövekedett szerepét. E. Csorba Csilla hozzátette: a múzeumok képesek megőrizni a tárgyakat emlékként a digitális világban is.
A június 10-én délelőtt tartott előadások a múzeumi digitalizálás perspektíváiról, lehetőségeiről és jogi környezetéről szóltak, Sz. Fejes Ildikó az OMMIK főosztályvezetője az Európa 2020 stratégia múzeumokat is érintő lehetőségeiről számolt be. A program 2020-tól átalakul, és Kreatív Európa programként működik tovább, amelyben a kulturális örökség digitalizálása nagyon fontos szegmens lesz.
Kneisz Ferenc a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infokommunikációs Államtitkárságának stratégiai referense és Németh Edina, a Nemzeti Innovációs Hivatal munkatársa előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy az intézményeknek továbbra is lesz lehetőségük pályázni, és kreatív fejlesztésekre a jövőben is jó eséllyel nyerhetnek támogatást a múzeumok.
Máray Tamás a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet igazgatóhelyettese a NIIF múzeumok számára is hasznos szolgáltatásait mutatta be.
Dr. Mayer Erika szakjogász a szerzői jogvédelemről tartott előadást, kitérve az információs társadalom korában tapasztalt jogvédelmi nehézségeinek ismertetésére is. A digitális világot a Vadnyugathoz hasonlította, ahol az új helyzetekhez alkalmazkodni kell és felállítani a szabályrendszerét. A digitalizálás során felmerülő szerzői jogi kérdéseket is körbejárta.
Ivacs Gabriella, az OSA Archívum vezető levéltárosa tapasztalatait osztotta meg az Europeana szerzői jogi kérdéseiről. A legnagyobb feladat a nem homogén gyűjtemények feltöltése volt, ahol sok esetben árva művekkel dolgoztak, amelyeknek szerzőit csak nehezen (vagy nem) lehetett azonosítani. Hozzátette, a kulturális intézmények digitális tartalmakra vonatkozó adatbázisát nyilvánossá kell tenni.
A délutáni előadások a közgyűjtemények tartalomszolgáltatási fejlesztéseiről szóltak.
Bánki Zsolt a közgyűjteményi integrált rendszerek konvergenciájáról beszélt, amelyek a jövőben már képesek lesznek közös kommunikációs réteget alkotni. Káldos János az OSZK könyvtárosa az Országos Széchényi Könyvtár irányításával 2012-ben elindított ELDORADO-projekt során létrejött új rendszerről számolt be, amely központi szerepet tölt be a könyvtári digitalizálásban.
A hétfői nap utolsó előadásában Szatucsek Zoltán, a Magyar Nemzeti Levéltár Szakmai koordinációs Központ főosztályvezetője az Európai Levéltári Portál (APE) fejlesztésének szakaszait mutatta be, kitérve az elgondolás mögötti finanszírozási modellre is.
Dr. Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója levéltári digitális tartalomszolgáltatásokról és fejlesztésekről számolt be, és a Magyar Levéltári Portál adatbázis-szolgáltatásainak bővülésére is kitért.
Az előadások után a Magyar Nemzeti Múzeum Vonzások és Változások kiállításban és a Petőfi Irodalmi Múzeumban volt lehetőség tárlatvezetéseken részt venni. Az utóbbi helyszínen öt órától Ross Parry, a Leicesteri Egyetem Múzeumtudományi Intézet vezetője tartott szemináriumot a digitális kulturális örökség kérdésköréről, a diszciplína oktatásban betöltött helyzetéről. Elmondása szerint szerencsésnek tarthatja magát azért, amiért a diszkurzívabb brit oktatási rendszerben több mint harminc doktorandusszal dolgozhat együtt, akik már koruknál fogva is más aspektusból közelítik meg a kulturális örökséggel kapcsolatos témákat.
Ross Parry előadása nyitotta a konferencia második napját is, ahol a posztdigitális múzeumokról tartott előadást. Megállapítása szerint a digitális technológia már bejutott az intézmények falain belülre, és ő ezt tekinti első körnek. Egyáltalán nem szándéka azt sugallni, hogy minden egyes intézménynek élnie kell a digitális technika lehetőségeivel, de a változás, ami zajlik, nagyon észrevehető. Az üzleti tanulmányokban is szerepelnek olyan tárgyak, amelyek arról szólnak, hogy miként lehet bevonni egy intézményt a digitális vérkeringésbe. Meg kell nézni az intézmény profilját, és azt, hogyan lehet adaptálni a munkáját a digitális rendszerekbe. Kitért arra is, hogy az újmédia (internet, közösségi oldalak stb.) előtérbe kerülése miatt a múzeumoknak is szükségük van médiacsapatra, amely marketingcsapatokkal is együttműködik. Már nemcsak a múzeum áll önmagában, hanem egy múzeumi brand, ahol az intézmények is multiplatform szervezetként látják magukat. Fontosnak tartja továbbá, hogy a digitális technikát egy kiállításba ne utólag integrálják a szakemberek, hanem már a tervezési fázisban számoljanak vele.
Gunther Reisinger előadásában forráskritikai szempontból vizsgálta a digitális tartalmakat, majd megtartotta a betegsége miatt távol maradt Regina Stein előadását is, amelyben a LIDO modell tulajdonságait mutatta be, és a rendszertartalom megosztási képességeire is kitért.
Horváth Ádám, a Szépművészeti Múzeum informatikai osztályának TMS-adminisztrátora a szemantikus web technológiai sajátosságainak ismertetése után az intézmények számára is elérhető publikálási lehetőségeket mutatta be. Kiemelte, a szemantikus weben közzétett adatok segítségével sokkal könnyebben lehet interakciót és kapcsolódási pontokat létrehozni az interneten.
Palkó Gábor, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos titkára a digitális filológiáról tartott előadást, amelyben szó volt az automatikus linkelési eljárásokról, az ellenőrzött kapcsolódási hálózatok értékéről is.
A délután folyamán az érdeklődők aggregációról, gyűjteményszervezésről és online publikációról szóló előadásokon vehettek rész. Roxanne Wyns belga példán keresztül mutatta be az európai aggregációs modelleket és gyakorlatokat, ahol a különböző nyelvek is nehezítik az együttműködést. Marzia Piccininno az olasz aggregációs modellekről és a digitalizálási irányelvekről beszélt, és az internetes portálokról, amelyeket integráltak az Europeana projektekkel.
Az Europeanához kapcsolódva beszélt még Gordon McKenna a gyűjteménykezelő rendszerek hatásáról, áttekintette a gyűjteménykezelő rendszerek történetét, majd az Europeana Inside projektről is szót ejtett.
Amit Stood, a Goolge Art Project alapítója pedig Londonból videokonferencia-híváson keresztül számolt be a kezdeményezés jelenéről és a jövőbeli tervekről.
A konferencia utolsó szereplőjeként Breandán Knowlton az Europeana jövőjéről beszélt, Marcin Werla az Europeana felhőalapú fejlesztéseiről tartott előadást, az intézmények számára nyújtott lehetőségekről, továbbá az European felhőszolgáltatásaira is kitért.
A MUZEUM@DIGIT konferencia két napján változatos előadásokon vehettek részt a látogatók, a múzeumok és a digitális világ kapcsolata viszont folyamatosan változó közegben zajlik, így remélhetőleg jövőre a konferencia 2.0-ás verziójában további fejleményekről értesülhetnek az érdeklődők.
Fotó: Molnár Dániel, http://www.iais.fraunhofer.de/contentus.html
