A múzeumi informatika helyzete
DIGITALIZÁCIÓ
A Petőfi Irodalmi Múzeum április 24-én Múzeumi informatikáról – Múzeumoknak címmel szakmai napot tartott, melynek témája az intézmények múzeumi informatikai tevékenysége volt.
| Molnár Dániel |
2013-04-26 15:10 |
E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója elmondta, a Múzeumi informatikáról – Múzeumoknak szakmai napot azért szervezték meg, mert a múzeum most új fejezethez érkezett, és szeretnék az érdeklődőknek bemutatni, milyen tapasztalatokkal gazdagodtak az eddigi évek során. Az intézmény mindig is szem előtt tartotta a brandépítést, hiszen ebben látják a fő eszközét annak, hogy az intézmények élvonalában tudják tartani a múzeumot. Ehhez az is elengedhetetlen, hogy a piaci szereplőkkel képesek legyenek hatékonyan együtt dolgozni. A Monguz Kft. számukra megbízható partnernek bizonyult. Együttműködésükkel sikeresen bevezette az intézmény a HunTéka-M múzeumi rendszert. A PIM múzeum informatikai fejlesztései a kilencvenes évek elejéig nyúlnak vissza, amikor még a gyűjtemények között nem volt kapcsolat. Az új rendszer viszont lehetővé teszi, hogy a különböző múzeumi gyűjtemények egy felületen jelenhessenek meg. A múzeum ideális helyszínnek bizonyult az új múzeumi rendszer különböző lehetőségeinek fejlesztésére, hiszen az intézmény sokféle műtárgytípussal rendelkezik, így annak könyvtári, kézirattári, fotótári, relikviatári, hanggyűjteménybeli felhasználását is sikeresen kitapasztalhatták. Ezt a főigazgató nagyon szerencsés lehetőségnek nevezte, hiszen ezáltal könnyedén fel lehetett mérni, hogy egyes gyűjteménytípusoknak mennyire felel meg a HunTéka-M rendszer.
A múzeum jelenlegi helyzetét E. Csorba Csilla úgy jellemezte, mintha az intézmény egy most elkészült hajó lenne, amely a továbbiakban sikeres utat szándékozik tenni a tengeren, miközben reméli, hogy az út során egyre több követője akad. A rendszer megalkotása során számos nehézséggel találkoztak, így a PIM azon túl, hogy a HunTéka-M referenciahelyeként működik a jövőben, szeretné, hogy szaktanácsadó helyként a többi múzeum számára is segítséget nyújthasson a rendszer bevezetésével kapcsolatosan. Ez már egy működő rendszer, melyet a teljes munkafolyamat gépesítésével sikerült könnyen elérhetővé tenni.
A főigazgató beszámolt még arról, hogy a múzeumi terület mellett több olyan részegység van, ahol igénybe kell venni az informatikai fejlesztéseket. A Digitális Irodalmi Akadémián belül már 1570 tételt tettek kereshetővé, továbbá az intézmény igyekszik élen járni az informatikai kommunikációban is. A múzeum honlapjáról kiemelte a Pimmédia, továbbá a hangzó honlap működtetését, amelyeket virtuális kiállításokhoz is tudnak használni. Az Ottlik-emlékév kapcsán például mintegy 6,5 óra hangzó anyagot tettek közzé ily módon.
Ezeken túl az országban elsőként kapcsolódtak be az Europeana projektbe, amely Európa galériáinak, könyvtárainak, archívumainak és nem utolsó sorban múzeumainak gyűjteményeit teszi közzé a világhálón. A Google Art projekthez ugyancsak kapcsolódtak, itt a közelmúltban 49 tárgyat jelentethettek meg. A főigazgató szerint a Petőfi Irodalmi Múzeumnak részt kell vennie abban, hogy ezzel a módszerrel áthidalják az országhatárokat. A kezdeményezésekben való részvételük pozitív hatásait már most is érzik.
Kármán László, a Monguz Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, cégük kifejezetten nagy hangsúlyt fektet a kutatásra, mindig megpróbálnak egy lépéssel az igények előtt járni. Véleménye szerint az ő fejlesztéseik során sosincs külön hardver, szoftver és tartalom, hanem ezeket szervesen egymásra épülve „kultver”-ként kezelik. Ebben az esetben az informatikai eszközök sokkal sikeresebben segítik a kultúrát. Fejlesztéseikbe igyekeznek szabad szoftveres megoldásokat alkalmazni, hogy ezzel is könnyen felhasználhatóvá tegyék az adatokat. A Petőfi Irodalmi Múzeummal együttműködésük során sokszor ütköztek nehézségekbe, de a szakmai lelkesedés mindkét fél részéről továbbvitte az ügyet, és utólag is úgy gondolja, nagyon megérte a küzdelem.
Bánki Zsolt, a Petőfi Irodalmi múzeum könyvtár és informatikai osztályvezetője előadásában kiemelte, az intézmények számára nagyon fontos, hogy sose csak egy aktuális célnak megfelelő szoftvert alkalmazzanak, hanem funkcióiban előremutató programot. A Petőfi Irodalmi Múzeum korszerű múzeumi informatika víziót igyekszik követni. Az információs társadalom igenis hatással van az intézményekre, így a gyűjtés, megőrzés és közlés feladatkörei mellé becsatlakoztak a sokrétű kommunikációs feladatok is. A múzeumi helyzetet az informatika tekintetében kétarcúnak látja, nagy különbség van az európai és a nagyobb magyar múzeumok, de még a nagyobb magyar múzeumok és a kisebb vidéki múzeumok között is az informatikai felkészültséget illetően. A változásokhoz szemléletváltásnak kell megtörténnie, mert az informatikai munka a korszerű muzeológiai munka feltétele is. A Petőfi Irodalmi Múzeumban ez a szemléletváltás már megtörtént, ám a felsővezetés nyitása nélkül nem lehet hosszú távú sikereket elérni. Bánki Zsolt kiemelte, a múzeumi informatikának négy nagy feladatköre van: egy integrált múzeumi katalóguskezelő rendszer használata, a digitalizáció, az internetes kommunikáció és a gyűjtemények, kiállítások informatikai támogatása. Ezeknek szoros kapcsolatban kell állniuk egymással a sikeres működés érdekében.
A régi, különálló Access adatbázisokat nehéz volt átkonvertálni a HunTéka-M-re, viszont azóta minden ebben az új rendszerben történik, nincsenek külön adatbázisok. Ehhez a vezetőség stratégiai döntésére volt szükség. Bánki Zsolt beszélt még a múzeumi informatikai azon korszakáról, amikor a felhasználók főként a kényelmet várták el. Kevés kattintást, könnyen kezelhető felületet. Ez az elvárás már akkor is jogos volt, ám a külsőségeknek többnyire megfelelő programok mögött gyakran korszerűtlen, sokoldalú kommunikációra alkalmatlan rendszerek álltak, amelyekbe ömlöttek az adatok, viszont kifelé szinte semmit sem tudtak megmutatni.
A világ afelé halad, hogy egyre hatékonyabban kommunikáljunk egymással, így ha nem egy sokrétű rendszerrel dolgoznak az intézmények, akkor elszigetelik magukat. Ezért szükségszerű egy szabványos rendszer beszerzése. Az eseti digitalizációt a Petőfi Irodalmi Múzeumban már felváltotta a rendszeres munka. A közzététel szempontjából kitüntetett szerepe van az Europeana projektnek, amelyre az intézmény mintaként is tekint. A múzeum webes megjelenése, amely hat évvel ezelőtt újult meg, kiemelkedően sok tartalmat tesz közzé, az oldal fejlesztésével kapcsolatban pedig már kész terveik vannak.
Bánki szerint a múzeumoknak a kiállítások rendezése esetén is új hozzáállásra van szükségük. Az egyoldalú közlő-befogadó ismeretközlésen túl kell lépni, hozzáadott tartalmakkal, programokkal, játékokkal, interakció megteremtésével. A mobileszközök használatával pedig a kiállítások fizikai falai is lebomlanak.
A múzeumoknak ehhez viszont megfelelő infrastruktúrára van szüksége. Használható munkaállomások szükségesek, megfelelő szerverkapacitás és szakmai felkészültség. Humán informatikusokra van a legnagyobb szükség, olyan szakemberekre, akik hidat képeznek a muzeológusok és a műszaki informatikusok között. A munkaállomások felügyeletéhez rendszergazdák kellenek, a webes kommunikációhoz pedig kommunikációs szakemberek. Ezeken túl szükség van megfelelő partnercégekre, amelyek kellő türelemmel képesek segíteni a múzeum munkáját. A legfontosabb viszont az, hogy az intézményeknek tisztában kell lenniük a nemzetközi trendekkel, rendelkezniük kell európai látáskörrel. Bánki ezen kívül szorgalmazná a múzeumi informatikai képzés egyetemi szintű megvalósítását is, hiszen nagy az elmaradás a könyvtári informatikához képest.
A Petőfi Irodalmi Múzeum ezzel az egész napos rendezvénnyel próbált segítséget nyújtani az érdeklődőknek, melynek során az integrált rendszerek bevezetéséről, a workflow alapú munkavégzésről, a hálózati múzeumokról és a webes kommunikációról is szó esett különféle előadások formájában.
