Valahol Európában
A díjnyertes Europeana
Idén a legnagyobb európai digitális kulturális archívum, az Europeana kapja a European Museum Academy (EMA) éves díját.
| Hermann Veronika |
2013-07-05 10:36 |
Szeretem őt
Az európai kontinens egészen a 19. századig kétségtelenül kizárólagos szerepet töltött be a jelenleg ismert nyugati, illetve keresztény kultúrában. Európa mindig is női attribútumokkal rendelkezett, és számtalan mítosz lengte körül, elég, ha csak a legismertebbet, Zeusz görög főisten bikává változós, lányrablós esetét említjük Európa királylánnyal. A 20. századra azonban az öreg hölgy – ahogyan a tengerentúlon nevezik –gazdasági és kulturális értelemben egyaránt elvesztette vezető szerepét, noha ez utóbbiról valahol Európában szeretjük azt gondolni, hogy nem igaz. Az európai kultúrfölénynek ugyanakkor van mire épülnie. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az Europeana nevű kezdeményezés, amely egy 2200 európai kulturális intézettel együttműködő, több millió tételt tartalmazó digitális archívum. A közös kulturális tapasztalat kiváló alapja az európai identitásnak, amelynek, a történelem tanulságait figyelembe véve, a nyitottság és a progresszió fogalmai mentén kellene alakulnia. Kissé ironikus, hogy miközben ezeket a sorokat írom, Magyarországon egyre növekszik a mesterségesen gerjesztett EU-ellenesség. Pedig amellett, hogy a jelenlegi infrastrukturális fejlesztések 90 %-a uniós pénzből folyik, az sem elhanyagolandó, hogy Európa kulturális és társadalmi értelemben nagyságrendekkel vonzóbb, mint például néhány vidám fél-ázsiai diktatúra, amelyekre mostanában hazánkban hivatkozni szokás.
Archívumok titkos vágya
Hogy a médiarobbanás, majd a digitális fordulat után a múzeumok megszűntek autoriter intézmények lenni, talán már nem lehet kérdés. Az viszont annál inkább, hogyan oldják föl az emiatt keletkezett öndefiníciós válságot? A Europeana egyebek mellett erre is vonzó alternatívát kínál. A kultúra rendszerét hierarchikus struktúra helyett rizomatikusan állítja fel, amely éppen úgy magába foglalja az úgynevezett “közös” és “európai” értékeket – a már említett nyitottságot, befogadást, és demokratikusságot –, mint az egyes nemzeti identitásokból megőrizhető sajátosságokat. Nem véletlen, hogy a jelszó egyszerűen “think culture”, amely számos irányba kiterjeszthető jelentéseket hoz játékba. Az egyesült Európa ugyanis, bármennyire szeretnék Magyarországon néhányan ezt sugallni, nem a Szovjetunió, annál is kevésbé, mert a csatlakozásról például a II. világháború után nemigen tartottak népszavazást. Az európai országok együttműködésének pedig számtalan gazdasági és kulturális előnye van.
Európa 2.0
Az Európai Digitális Könyvtár projektjét 2005-ben indította útnak az Európai Bizottság, az Európa Könyvtár továbbfejlesztéseként. Célja az volt, hogy közös felületet nyújtson a tagállamokban digitalizált dokumentumok eléréséhez. Megvalósítása szoros együttműködésben zajlott az EU-s nemzeti könyvtárakkal, az uniós tagállamok más kulturális intézményeivel, valamint az Európai
Parlament is. támogatta Az Európai Bizottság az Európai Digitális Könyvtár létrehozásával kapcsolatos stratégiát 2005. szeptember 30-án jelentette be, „i2010: párbeszéd a digitális könyvtárakról” című közleményében. Az Europeana üzemeltetője az Európai Digitális Könyvtár Alapítvány, amely a főbb európai könyvtáregyesületeket, archívumokat, múzeumokat, audiovizuális archívumokat és kulturális intézményeket fogja össze. 2008-as indulásakor az EU több mint ezer kulturális intézményéből és nemzeti könyvtárából származó, több mint kétmillió könyv, térkép, hangfelvétel, fénykép, archív dokumentum, festmény és film került be az archívumba. Magyar részről az Europeana partnerhálózatába tartozik többek között az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtára, a Magyar Rádió Archívuma, a Magyar Nemzeti Filmarchívum vagy a Petőfi Irodalmi Múzeum is. Az Europeana azonban nem pusztán archívum, hanem virtuális kiállítóhely és közösségi tér is egyben. A virtuális kiállítások között volt például a 19. század végén illetve a 20. század elején az Egyesült Államokban letelepedő európai bevándorlók történetéről szóló tárlat, de mérgező természeti jelenségekről, vagy Einstenről és a Röntgen-felvétel korai történetéről is tájékozódhatunk a virtuális bemutatókból. Közös történelmi csomópontoknak is digitális emlékművet állít a projekt: már készülnek az I. világháborús, egész Európát érintő centenáriumi évfordulóra (1914-1918), de találunk Europe 1989 rovatot is, amely a szovjet blokk felbomlásáról szól. Az európai zsidó kulturális örökségnek külön honlapot is létrehoztak, amellyel a Magyar Zsidó Levéltár is szorosan együttműködik. Az Europeana honlapja könnyen kezelhető, felhasználóbarát felület, többféle keresővel, és természetesen az összes közösségi oldal becsatornázása is megtörtént. A fentieket tekintve egyáltalán nem meglepő, hogy az EMA idén az Europeanat találta díjazásra érdemesnek. A gála és az átadó ünnepség szeptember 19-én lesz Bolognában.
Fotók: saját, Get addicted to, Axes
