Pilla Kettő

SZAKMAI KÉPZÉS

Nemzeti identitás, lokális identitás, szakmai identitás – e fogalmak körül sűrűsödik a SOM Pilla Kettő néven újraindított szemináriuma.

Cikk küldése

e-mail:

2013. október 29-én 10 órakor Mélyi József Miért éppen a fotó? Megragadott és elmulasztott lehetőségek című előadásával kezdődik a Pilla Kettő a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár (SOM) könyvtári olvasótermében, hogy 2014. május 13-ig kéthetente színvonalas programot kínáljon a magyar muzeológia számára.

Amikor tavaly novemberben elindult a „Pilla a tokban. Múzeumi pillanatok 2012” szeminárium, pillanatok alatt a múzeumi szakma egyik legfontosabb találkozóhelyévé vált. Ősztől tavaszig minden kedden egy csésze gőzölgő tea mellett találkoztunk, és kíváncsian vártuk, hogy az előadók – a mai magyar muzeológia és múzeumelmélet prominens szakemberei – milyen példákon keresztül ábrázolják azokat a módszertani és elméleti megállapításokat, amelyeket munkájuk során megfogalmaztak, és az előadást követő vitán milyen érvek, kritikai észrevételek hangzanak el. Mivel a magyar muzeológusok, kurátorok, egyetemi oktatók és hallgatók nincsenek elkényeztetve olyan ingyenes fórumokkal, ahol valamennyi muzeológiai szakág helyet kap, a témát záró kerekasztal-beszélgetés és az előadások szinte minden alkalommal teltház előtt zajlottak. A résztvevők már ez első szemináriumok után megállapították, az ingyenes szemináriumot az első etap befejezése után sem szabad abbahagyni. A SOM főigazgatója, Varga Benedek azonban az egyszerű folytatásnál többet akart: „Már az első sorozat tervezésekor is a magas minőség volt az elsődleges szempont. Csak úgy szerettem volna új szemináriumot hirdetni, ha ebből nem engedünk. A másik szempont az volt, hogy új gyűjtemények, vidéki múzeumok is jelenjenek meg, és olyan szakterületek is kapjanak szót, amelyek képviselőit még nem hallhattuk. Innentől kezdve eléggé komplikálttá vált a feladat, hiszen a művészeti kiállítások között több színvonalassal találkozhatunk, mint történetivel, és azt is be kellett látnunk, hogy a történeti muzeológia összességében gyengébb eredményt mutat fel, vagy legalábbis kevésbé átgondolt, kiérlelt teljesítmény jellemzi. Ugyanakkor ez a helyzet azt is alátámasztja, miért van szükség a Pillára” – fogalmazott.

Mivel a főigazgató maga is történész, arra is hangsúlyt fektetett, hogy a saját szakmai preferenciái ne tereljék egyetlen irányba az előadás-sorozat tematikáját. „Olyan munkatársakat kerestem, akik más szakágból érkeznek, nem beosztottjaim, és külső, egészen más szempontjaikkal frissen tartják a programot. Az első évad összeállításában Frazon Zsófia, a Néprajzi Múzeum etnográfusa segített, a most indulóban Róka Enikő, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze. Ők azok, akik a kerekasztal-beszélgetéseket is moderálják egy-egy téma zárásaként – mondta Varga Benedek, s egyúttal más változásokra is felhívta a figyelmet. – Az előadásokat a közönség kívánságára megritkítottuk: kéthetenként találkozhatunk, de a sorozat hosszabb ideig tart. 2013–14-ben a Pilla Kettő sorozat összesen 11 előadást és két kerekasztal-beszélgetést, azaz összesen 13 alkalmat jelent. A sorozat egy őszi–téli és egy téli–tavaszi félévre bomlik. Öt előadás és egy kerekasztal az első félév; hat előadás és egy kerekasztal a második félév programja. Sőt az NKA-pályázaton nyert 700 ezer forintnak köszönhetően valamennyi szemináriumról jó minőségű felvétel készül, amely a későbbiekben is elérhető lesz.”

A főigazgató ígérete szerint az előadások a jövőben sem foglalkoznak kultúrpolitikai, vezetési, finanszírozási vagy oktatási kérdésekkel, hanem ahogy eddig is, a mondanivaló tartalmi kérdéseit és azok szellemi környezetét igyekeznek megragadni. A Pilla Kettő elsősorban kiállításrendezési projektekkel foglalkozik, az előttünk álló évad központi témája a múzeumok társadalmi beágyazottsága, társadalmi mondanivalója lesz. „Nagyon fontos, hogy a Pillán csak a tartalom legyen terítéken. A szervezési, finanszírozási, marketing- s a hasonló huncut szempontok nem érdeklik a látogatót. A produktum érdekli, amit szeret, vagy nem szeret. Ért, vagy nem ért. Tanul belőle, vagy nem tanul. A szervezési kérdésekre rengeteg más fórum áll rendelkezésre. Harmadrészt pedig a Pilla előadásainak nincsen kultúrpolitikai dimenziója. Itt arról beszélünk, hogy a különböző tudományágak elképzeléseit hogyan tudjuk a múzeum mint médium segítségével a lehető legjobb, legmélyebb és legtisztultabb formában megjeleníteni” – zárta gondolatait a főigazgató.

„Hogyan tudunk a közönség számára releváns témákat feldolgozni? Hogyan és mennyiben képesek a múzeumok a közbeszédet tematizálni? Hogyan óvhatjuk meg a múzeumokat attól, hogy ne imaginárius múltat konstruáljanak, hanem a múlt rekonstrukcióját végezzék el? Milyen identitásokat igyekeznek megfogalmazni a kiállítások?” – teszik fel a kérdést a program szervezői. A válaszokat az előadók adják majd meg, viszont már az előadók névsorából és az előadások témájából körvonalazódik néhány csomópont.

Az első előadó, Mélyi József egyik múzeumhoz sem kötődik, viszont kiállításai, előadásai, cikkei, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen tartott órái révén megkerülhetetlen résztvevője a kortárs magyar muzeológiai diskurzusnak. A Miért éppen a fotó? Megragadott és elmulasztott lehetőségek című előadásában távolabbi perspektívából vizsgálja a fotó, a fotózás, a fotóművészet és a múzeumok kapcsolatát, amely a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ, a MúzeumLigetbe tervezett Magyar Fotográfiai Múzeum miatt különösen aktuális.

November 12-én Láng Orsolya az Aquincumi Múzeum munkatársa Műtárgymesék. A régészet beszéltetése a régészeti muzeológiáról ad áttekintést, hiszen nagyon ritkán hallunk arról, milyen szempontok szerint dolgoznak a régészeti kiállítások kurátorai. A következő előadás szintén a régészethez kapcsolódik, november 26-án a Petőfi Irodalmi Múzeum muzeológusa, Kalla Zsuzsa a sátoraljaújhelyi Várhegy ásatásai kapcsán mondja el, miként képes egymást segíteni két, látszólag távol álló szakág, az irodalmi és a régészeti muzeológia.

Az első januári előadásban a szakmai identitás és a nemzeti identitás ellentmondásai, az értelmezési bizonytalanságok, a kritikai látásmód kerül reflektorfénybe Bakos Katalin (MNG) Széljegyzetek a Hősök, királyok, szentek kiállításhoz – a beavatkozás mint a muzeológia eszköze című előadásában. Január 21-én visszaevezünk a régészet területére, amikor is Kovács Gabriella, a Matrica Múzeum kutatója bemutatja, miként tehetők élményszerűvé a bronzkori mindennapok a 21. század prezentációs lehetőségei által. Az identitás kérdései végül a február 4-re tervezett kerekasztal-beszélgetésen csúcsosodhatnak ki, ahol Róka Enikő és Varga Benedek Zsidi Paulával, az Aquincumi Múzeum igazgatójával és Szilágyi Sándor fotóművészeti íróval, független kurátorral boncolgatja majd a témát.

A következő felvonás Uhl Gabriella témájával kezdődik, aki a Velencei Biennálé 2013-as kiállítása kapcsán a történeti múlt és a jelen ellentmondásain keresztül a fel nem robbant feszültségek témakörét tágítja ki, miközben minden bizonnyal arról is szó esik, hogyan érhető tetten a nemzeti identitás egy kortárs művészeti fesztiválon. Március 4-én Turai Hedvig a Ludwig Múzeum kiállításán keresztül a nemi identitást vetkőzteti le.

Március 18-án Geskó Judit, a Szépművészeti Múzeum kurátora arról beszél, mit szeretne megfogalmazni azzal a nagyszabású kiállítássorozattal, amely a Monet és barátaival indult, és legutóbb a Cézanne és a múlt tárlattal adott okot immár nemzetközi figyelemre is.

Áprilistól a kastélyok és kiállításaik révén a nemzeti, illetve a lokális identitás kérdései kerülnek előtérbe. F. Dózsa Katalin A Sisi-kultusz és a Gödöllői Királyi Kastély címen a műemlékek, a műemlékhez való viszonyunk és a muzeológia kapcsolatát elemzi. Milyen fajta múltat érdemes a kastélyokon keresztül rekonstruálni? Milyen veszélyekkel jár, ha a rekonstrukció a mese- vagy mondabeli felé fordul, és sosem volt múltat konstruál? Hogyan sikerült Gödöllőn a Sisi-kultuszt tényszerűen megjelenítő történeti kiállítást felépíteni?

Április 15-én Tóth Áron, a Forster Központ munkatársa az edelényi kastélyrekonstrukciót mutatja be, ahol többek között az is szóba kerül, hogy a magyar kastélyállomány hasznosítása során mit tud a múzeumi szakma nyújtani? Hogyan működnek ebben a kontextusban a muzeológiai szakma követelményei, tapasztalatai? Miként érnek össze a történeti rekonstrukció és a történeti identitás szempontjai? Hogyan járulhat ez hozzá a nemzeti identitás építéséhez?

Az utolsó előadó, Földi Eszter, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténészeként egy ugyancsak problémás területre hívja fel a figyelmet Grafika: „minden képes ábrázolás, az olajfestményen kívül”. Grafika és muzeológia címmel. A grafikák más papíralapú műtárgyakhoz hasonlóan a múzeumi gyűjtemények legsérülékenyebb darabjai, ezért kiállításuk mindenképp nagy körültekintést igényel. Mégis mi az a plusz, amit ez a műfaj hozzáadhat egy-egy kiállítás gondolatvilágához, milyen perspektívát, milyen elbeszélésmódot kínál? Mit és hogyan fejezhet ki vele a kurátor?

A valószínűleg komoly szakmai diskurzusra okot adó előadásokat záró kerekasztal ugyancsak vitákat válthat ki. Róka Enikő ezúttal Andrási Gáborral, a Műértő főszerkesztőjével, Csorba Lászlóval, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójával, Somorjay Sélysette-tel, a Forster Központ művészettörténész munkatársával összegzi a tanulságokat, problematikus pontokat.

Helyszín: Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár Olvasóterme,

Budapest II. Török utca 12.

Kéthetente, kedden 10.00 – kb. 11.30

	Pilla a tokban Új múzeumi szeminárium „Pilla a tokban. Múzeumi pillanatok 2012” Ingyenes szeminárium a múzeumi munkáról azoknak, akik a múzeumban dolgoznak.
	2012. november 11. Berényi Marianna megtekint

	Kockázatok és mellékhatások a tekintetében November közepétől heti egy „Pilla” a Török utcában. Teával, orvosi ajánlásra, térítésmentesen.
	2012. november 11. Frazon Zsófia megtekint

	Ismétlődő pillanatok Hol tart a múzeumi szeminárium? November közepétől heti egy „Pilla” a Török utcában. Teával, orvosi ajánlásra, térítésmentesen. Mi történt eddig? Berényi Mariann és Frazon Zsófia összefoglalója.
	2013. január 01. Magyar Múzeumok Online megtekint