©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Fiatalok, középkorosak és sokan vannak


A fiatal középkoros régészek konferenciája igazi sikertörténet: színvonalas előadások sora több napon keresztül, konferenciakötet, szakmai kirándulások és persze vidámság!

Szerző: Berényi Marianna | Forrás: | 2014-01-18 09:52:52

Amikor 2013 novemberében benéztem a MűvészetMalomba, a Fiatal Középkoros Régészek V. konferenciájára, egy pillanatra elbizonytalanodtam, hogy jó helyen járok-e: sok-sok fiatal, a reggeli órák ellenére pedig szokatlanul vidám hangulat. Egészen az előadásokig, amikor egymást követték a tempós, érdekes felvetések – mindezt három napon keresztül. Az előadók a középkori történeti-régészeti kutatás széles spektrumából merítettek témát, amelyet a szervezők nyolc nagyobb témakörbe soroltak. A legtöbb előadás az anyagi kultúrára, mindenekelőtt a kerámiákra koncentrált, de magas volt az egyházi építészettel (kolostorokkal, templomokkal) foglalkozó prezentációk száma is. A települések, temetők és várak a hagyományos kutatási területek közé tartoztak, de az építészeti emlékeket, kőfaragványokat feldolgozó munkák számos ponton kapcsolódtak a művészettörténethez, a hadirégészeti előadások pedig a történelemtudományhoz. A konferencián olyan társtudományok képviselői is beszéltek, mint az archeometria, amely különösen fontos, hiszen természettudományos módszereivel könnyebb tisztázni például a régészeti leletek készítéstechnikai sajátosságait, kronológiai besorolását.

 

A konferenciáról már a szervezés időszakában sejteni lehetett, hogy sikeres lesz, hiszen 45 fiatal régész jelentkezett előadással a regisztrációs időszak végére. Mivel erre a három nap kevésnek bizonyult, a jelentkezők egy része poszteres bemutatkozásra kapott lehetőséget. Rácz Tibor Ákost, a Ferenczy Múzeum régészét és egyúttal a szentendrei konferencia szervezőjét kérdeztem:

– Kik azok a fiatal régészek? Hol húzzátok meg a határt?

– Az előadók köre javarészt a 40. életév alatti középkoros régészekből és BA-fokozatot már elért egyetemi hallgatókból tevődik össze. Igen nagy arányban (20-25%-ban) vesznek részt PhD-hallgatók, és természetesen vannak PhD-fokozattal rendelkező kollégák is. Sok résztvevő rendszeres előadó, és levezető elnöknek is általában a régészeti tanszékkel rendelkező egyetemek középkorra szakosodott oktatóit, valamint a Közép-európai Egyetem Medievisztikai Tanszékének (Central European University, Medieval Studies Department) előadóit kérik fel. Ezzel együtt a konferencia, már jellegénél fogva is, elsősorban az új előadókra és a friss témákra fókuszál. A legtöbb fiatal középkoros régésznek ez az első bemutatkozási lehetősége. A rendezvény természetesen túllépi az egyetemi oktatás és megmérettetés kereteit, az előadók nagyobb része már valamilyen muzeális, örökségvédelmi intézménynél áll alkalmazásban.

– Szemmel láthatóan nagy a szakmai érdeklődés a konferencián. Sok az előadás, még több a hallgató. Milyen gyakran rendezik meg a konferenciát? Némi élccel úgy is kérdezhetem: milyen időközönként vagytok képesek ezt a színvonalat biztosítani?

– Büszkék lehetünk, mivel a konferencia évente megrendezésre kerül. Minden évben más-más múzeum munkaközössége vállalja magára a szervezést. A sorozat négy évvel ezelőtt indult útjára, a Visegrádi Mátyás Király Múzeumban rendezték meg az elsőt, kísérleti jelleggel. Az őskoros, római koros és népvándorlás koros régészeknek már volt hasonló kezdeményezésük, és a rendezők úgy érezték, hogy a középkorosok is megérdemelnek egy ilyet. Rögtön az első sikeresen zárult.

– Mi lehet a siker titka?

– A siker záloga, hogy fiatalok kezében van a rendezvény, mindig van elég energiájuk, potenciáljuk, hogy a témáikat feldolgozzák és bemutassák, illetve megrendezzék a soron következő alkalmat. Ugyanakkor ez az esemény a középkori régészeti kutatás egyik legjelentősebb fóruma, épp azért, mert megbízhatóan minden évben jelentkezik. A Fiatal Középkoros Régészek Konferenciája a középkori régészeti kutatás minden területét lefedi. A három nap alatt 40-50 téma kifejtésére van lehetőség, míg az egynapos konferenciák általában csak egy-egy témára fókuszálnak.

– Mi alapján dől el, melyik múzeum rendezheti meg a konferenciát?

– Eddig azok az intézmények vállalták, ahol az intézményvezetőnek szoros kötődései vannak a középkori régészethez. Visegrád után Miskolcon találkoztunk, utána Kecskeméten, tavaly pedig Kaposváron a Rippl-Rónai Múzeumban. A tavalyi konferenciát fordulópontnak tartom, mert ezután sikerült létrehozni az első tanulmánykötetet. Ez jelent meg idén (2013-ban), itt mutattuk be Szentendrén. Jelzi, hogy beérett a rendezvény, megvannak a saját hagyományai, kialakult a szakmai közösség. Van egy állandó részt vevő gárda, de a konferencia szellemének megfelelően folyamatosan jönnek az újabb és újabb kollégák. A három nap alatt 37 előadás hangzott el, 11 posztert láthattunk, ez összesen 52 szerző közreműködését jelenti, hiszen voltak társelőadók, közreműködők. A látogatói létszám itt csúcsosodott ki: 120 résztvevőt regisztráltunk.

– Ez nagyon magas szám. Hogyan szavatoljátok a minőséget?

– A konferenciába beépítettünk egyfajta szakmai kontrollt: az adott szakterület legismertebb kutatóit kérjük fel, hogy a szekciókat moderálják.

– Melyek a legnépszerűbb kutatási témák a fiatalok körében?

– A korábbi konferenciákra visszatekintve a legtöbb előadás a műemléki kutatások, az egyházi épületek témakörben hangzott el, ami meglepő dolog, mert az elmúlt évtized különböző beruházásokhoz kapcsolódó megelőző feltárásai nagyobb mértékben érintettek például elpusztult településeket. A társtudományok elég nagy szerepet kaptak, sokan anyagvizsgálatok eredményeit mutatták be vagy történeti jellegű témával jelentkeztek. Nemegyszer a régészeti leletek történeti interpretációját hallgathattuk meg, ami olyan komplex kérdéskörökhöz vezet el bennünket, mint a középkori kereskedelem, vagy etnikumok.

– Hogyan befolyásolja egy ilyen konferencia egy fiatal kutató karrierjét?

– A konferencia a teljes szakma által ismert és nyomon követett esemény, hiszen évente legalább negyven különböző téma kerül terítékre, és nemcsak részproblémák, vagy egyszerű anyagközlések, hanem szintetizáló, összegző igényű elemzések is. A középkor kutatásának igen jelentős előrelépési lehetőségét hordozzák magukban az egyetemi hallgatók által kidolgozott szakmai kérdések, valamint a készültség különböző fokán álló PhD-disszertációk. Nem egy dolgozat a konferencia által biztosított baráti hangvételű beszélgetések, hozzászólások, szakmai viták hatására nyeri el végleges formáját.

– A szünetekben elég sokszor került szóba a szakmai kirándulás. Ez is hozzátartozik a konferenciához?

– A háromnapos rendezvénynek hagyományosan része a kirándulás. Idén a Ferenczy Múzeum A királynőt megölni nem kell félnetek… című kiállításához és új középkori kőtárához kapcsolódva a Pilisbe látogattunk, ahol először a ciszterci kolostor romjait néztük meg, majd a pomázi Nagykovácsi-pusztán a pilisi apátság egyik ipari központját. A jelentős ásatási helyszínen az üveggyártó műhely mellett Kovácsi falu plébániatemplomát is feltárták.

– Jövőre hol rendezik meg a konferenciát?

– A székesfehérvári Szent István Király Múzeum munkatársai vállalták a szervezést.

Kapcsolódó cikkek:
Sír a halom alatt
Bronzkori földvár Dabas-Kakucson
Amit valóban tudunk az andráshidai templomról

Cimkék:
történelem,konferencia,Ferenczy Múzeum

    Muzeumok.hu Rss betöltése...