Szerethető múzeum?!
KONFERENCIA
2014. november 5-6-án a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Képzési Központ Egerben, az Eszterházy Károly Főiskolán szervezett kétnapos országos múzeumpedagógiai konferenciát.
| Magdolna Nagy |
2014-11-07 17:05 |
A VI. Országos Múzeumpedagógiai Konferencia témái újszerű megközelítésben foglalkoztak a múzeummal. A látogatóbarát szolgáltatások, a közösségeket megszólító kiállítások, programok kínálata, az egyenlő esélyek, a méltányosság biztosítása és a társadalmi befogadás elősegítése mellett a pozitív múzeumi munkahelyi környezet, valamint a múzeumok gyógyító hatása, a lelki jólét és boldogság is mind a konferencia központi témáit képezik.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatóságaként működő Múzeumi Oktatási és Képzési Központ (MOKK) azzal a céllal szervezte meg a konferenciát, hogy a meghívott előadók esettanulmányain és kérdésfelvetésein keresztül segítsen rávilágítani arra, hogy 2014-ben kinek, miért és mitől lehet szerethető a múzeum.
A különböző múzeumokból és kulturális intézményekből érkező, és különféle munkakört (pl. muzeológus, múzeumpedagógus, múzeumigazgató, múzeumi kommunikációs tanácsadó, PR és marketing munkatárs, egyetemi tanszékvezető, gyógypedagógus) betöltő előadók arra keresik a konferencián a választ, hogy napjainkban múzeumaink milyen közösségszervező feladatokat látnak el, hogyan válhat a múzeum többé, mint egy munkahely, miként alakítható a múzeum látogatóbaráttá.
A konferencia nyitónapján Bárd Edit, a Duna Múzeum PR és marketing munkatársa „Szerethető múzeum” Miért szerethető a múzeum? címmel vezette fel az előadások blokkját a konferencia ünnepélyes megnyitását követően. Dr. Puczkó László intézetvezető a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, Turizmus, Szabadidő és Szálloda Intézetből Élet, minőség, jóllét. A kultúra része vagy a kultúra csak eszköz? címmel tartott előadást a konferencián. Szalainé Király Júlia, a Dobó István Vármúzeum osztályvezetője „Menj oda, hol fázik a szeretet” – Gárdonyi közelében című előadásában arra világított rá, hogy a változatos múzeumpedagógiai és közművelődési programoknak köszönhetően hogyan maradhat szerethető a múzeum. Dr. Striker Sándor, az ELTE PPK Andragógia és Művelődéselmélet Tanszékének egyetemi docense előadásában annak lehetőségeit mutatta be különböző kultúrák, különböző generációk tapasztalati példáival, hogy miként szolgálják a múzeumok a kollektív memóriánkat.
A délutáni ülésen Dr. Arapovics Mária, az ELTE PPK Andragógia és Művelődéselmélet Tanszékének adjunktusa A közösségfejlesztés, közösségi művelődés és az önkéntesség innovációs lehetőségei a múzeumokban című előadásában azt járta körbe, hogy milyen közösségfejlesztő, közösségszervező feladatokat láthat el egy múzeum, milyen jó példák működnek már hazánkban, milyen jellegű közösségek hozhatók létre múzeumokban. Joó Emese, a Néprajzi Múzeum múzeumpedagógusa és a MOKK múzeumpedagógiai szakkordinátora Felemelő iskolai közösségi szolgálat című előadásában kísérletek, példák, eredmények bemutatásával arra kereste a választ, hogy a középiskolásokat hogyan lehet motiválni a múzeumok irányába. Dr. Tóth Tibor, az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Mozgókép Tanszékének mestertanára Kultúra, identitás, múzeumpedagógia című előadásában vizuális nevelési és múzeumpedagógiai módszereket mutatott be, Pató Mária, a Damnjanich János Múzeum osztályvezetője pedig azt tárta elénk, hogy miként lehet szerethető a rendszeres sportolásnak terepet adó múzeum. Az informális tanulásról Dr. Kis-Tóth Lajos intézetvezető főiskolai tanár tartott előadást, majd Dr. Nádasi András egyetemi docens bemutatta, hogy a múzeum mint a tárgyi kultúra őrzője, miként vált egyben az informális tanulás valóságos és virtuális terévé. Az életminőséghez kapcsolódóan Dr. Veres Gábor főiskolai docens ismertette, hogy a közgyűjtemények hogyan javíthatják az idősek és hátrányos helyzetűek életminőségét. Dr. Koltai Dénes professor emeritus a szerethető munkahely témakört járta körül, majd Káldy Mária MOKK igazgató arra kereste a választ, hogyan érhetjük el, hogy a múzeumban nap mint nap végzett munka örömmel töltse el az embert, hogy a múzeum több legyen, mint munkahely.
Végezetül Dr. Simándi Szilvia docens és Herpainé Lakó Judit adjunktus az EKF Neveléstudományi Intézet, Andragógiai és Közművelődési Tanszékéről a múzeumi frontszemélyzet nem-formális tanulási módjának egy lehetséges változatát mutatta be.
A konferencia részletes programja itt olvasható.
