Talajradarral kutatták Iovia római erőd maradványait
FELTÁRÁS
Légi fotózás után most először talajradarral is kutatták Iovia, a Tolna megyei Kapospula határában lévő, egykori római erőd föld alatti maradványait.
| MTI - MMO |
2015-11-21 20:42 |
A kétnapos kutatást a közelmúltban a Lipcsei Egyetem Kelet-Közép-Európai Intézetének pályázati programja keretében a német egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Wosinsky Mór Megyei Múzeum régészei végezték – mondta Ódor János Gábor, a szekszárdi múzeum igazgatója az MTI-nek. Hasonló kutatás zajlott a Keszthely melletti, fenékpusztai római erőd területén is.
A Tolna megyei erőd 21 hektáros területén a terepbejárás mellett mintegy tízhektárnyi részen folytattak vizsgálatokat oktokopterrel és talajradarral. A radar segítségével több új épületet sikerült azonosítani az erődön belül - tette hozzá.
A késő római erődtípus – másképpen belső pannóniai erőd – legtöbbet kutatott hazai példája a fenékpusztai, de az egykori Valeria provincia nyugati határvonalánál három további erődítmény ismert: a ságvári, a környei és az Iovia, amely a Kapospulához tartozó Alsóhetény közelében feküdt.
Iovia eredetileg a Szakcs és Dalmand határában állt városról kapta a nevét, amely a 4. században pusztulhatott el. Az ezután felépült erőd a fenékpusztaihoz hasonló méretű, körülbelül 460-szor 470 méter kiterjedésű volt, és sok korabeli épülettípus – parancsnoki palota, magtár, gazdasági épületek, fürdő – állt a falai között. Az erőd területén 1980 és 1994 között Tóth Endre, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze folytatott ásatásokat, aki többek között felszínre hozta a korábbi városból származó, az erőd alapjába beépített kőfaragványokat.
A múzeum igazgatója elmondta: a szakember tizenegy épületet azonosított, de lehetett sejteni, hogy ennél több – az azóta készült légi fotók alapján legalább húsz építmény – állt az erődben, ami elsősorban raktárbázis lehetett.
A radarfelvételek kiértékelése még nem fejeződött be, annyit azonban lehet tudni, hogy újabb épületek nyomait találták meg; az értékelést Lipcsében végzik el – tette hozzá. Ódor János Gábor azt is elmondta: a vizsgálat után elképzelhető, hogy újabb ásatásokat végeznek majd, amelyek során egy-egy érdekesnek tűnő alaprajzot vizsgálnak és az épületek funkcióit is azonosíthatják.
