Ki a Picasso-szobor jogos tulajdonosa?
PEREK ÉS VITÁK
Egy éven belül többször is felforrósodott a műkincsek tulajdonjogával kapcsolatos vita több országban, és több ország között is. Mi most négy esetet választottunk ki, és mutatunk be sorozatunkban.
| Sobieski Tamás |
2016-02-12 14:39 |
Már tavaly májusban lehetett sejteni, hogy Pablo Picasso (1881–1973) egyik mellszobra hosszú és bonyolult vita, de inkább per tárgya lesz, amely még tavaly kezdődött. Sőt januárban már elmérgesedett a vita a világ legbefolyásosabb műkereskedőjének tartott örmény származású amerikai Larry Gagosian, és a mostanában műkincseket igen szorgalmasan vásárló katari uralkodócsalád között. A francia Le Figaro szerint Gagosian bejelentette igényét az Egyesült Államok igazságszolgáltatásán Pablo Picasso, a spanyol festő és szobrász még 1931-ben faragott Női mellszobrára (Marie Thérèse). A szoborhoz Picasso egyik szerelme (1927–1935 között), Marie Thérèse Walter állt modellt, így később a művész egyik lánya, a most 80 éves Maya Widmaier-Picasso tulajdonába kerülhetett. Gagosian azt állítja, hogy a szobrot 2015 májusában vette meg tőle 105,8 millió dollárért – idézte az AFP január 13-án. Azt is kijelentette, hogy a vétel napján kifizette az összeg háromnegyedét, 79,7 millió dollárt, majd az alkotást a New York-i Kortárs Művészeti Múzeumban (MoMA) 50 év elteltével ismét kiállították, és február 7-ig látható. Sőt Gagosian a Le Monde értesülése szerint már vevőt is talált; egy nagy New York-i műgyűjtőt, aki vagy Steve Cohen vagy Leon Black.
Guy Bennett
A brit Guy Bennett, a Christie's aukciós ház egykori becsüse, a brit Pelham Europe ügyvédi iroda alapítója ugyanakkor azt állítja, hogy a katariaké a dél-spanyolországi Málagában született zseni műve. (Az Artnet News honlapja szerint Bennett 2014 vége óta a katari múzeumi hatóságnak már nemcsak gyűjteményi, hanem beszerzési igazgatója is. – A szerk.) Bennett változata így hangzik: 2014 novemberében a genfi székhelyű Connery-Pissarro-Seydoux művészeti ügynökség közvetítésével vette meg a szobrot 38 millió euróért. A Pelham ki is fizette az összeg első részletét, de Sabine Cordesse, az akkor 79 éves Maya ügyvédje tavaly április végén egészségügyi okokra hivatkozva felmondta a vételi megállapodást.
A katariak persze nem törődtek bele a kudarcba, és két keresetet adtak be: egyet Franciaországban Maya Widmaier-Picasso ellen, és egy másikat Svájcban a Connery-Pissarro-Seydoux ügynökség ellen. Gagosian január 12-én vágott vissza, és New Yorkban támadta meg a Pelham irodát, vagyis közvetve Katart.
Larry Gagosian
Gagosian egyik kollégája megjegyezte a liberális francia Le Monde-nak, hogy a többi műkereskedőhöz hasonlóan túl agresszívnak tartja módszereit, túlnyomó többségük jobban szereti baráti légkörben rendezni a hasonló ügyeket. Ő viszont örül a vitának, mert az ilyen perekkel csak felhajtja a kiszemelt műtárgyak értékét és árát.
Eddig sem látszott egyszerűnek a műkincsvételi ügylet, de ezen a ponton a Le Monde elárulta, miért kettős szálon bonyolódik a szobor további sorsa. Tudniillik előbb Maya fia – Olivier Widmaier-Picasso –, aztán lánya – Diana – adta el a szobrot. Cordesse ügyvédnő szerint az első eladásra az anya egyik gyenge pillanatában került sor, meghatalmazással, ám Maya, amint rájött az elhibázott döntésre, egyoldalúan felbontotta az eladási szerződést.
A Le Monde szerint ennek ellenére senki sem akar kommentárt fűzni a jogos kérdéshez: hogy lehetett kétszer is eladni ugyanazt a szobrot, ráadásul ekkora árkülönbözettel?
(s)
