(V)akadálymentesség
HOZZÁFÉRÉS
4 dolog, amit mindig tartsunk észben
| Árpádházy-Godó Csaba |
2016-03-08 07:43 |
Kati vidám, egyetemista lány, aki egy betegség következtében elveszítette a látását. Barátnőivel nagyon szeret moziba, színházba járni. A városban sétálva meghallja, hogy a helyi színházban érdekes premier lesz. Elhatározza, hogy most ő hívja meg a többieket. Fel is keresi a színház weboldalát, hogy tájékozódjon, de csalódik. Ugyanis a weboldal készítője nem tagolta az oldalt megfelelően címsorokkal, a képeknek nem adott alternatív szöveges leírást, a hivatkozások szövegét pedig nagyon általánosan fogalmazta meg. Emiatt Kati képtelen egyedül megrendelni a jegyeket, és egy látó társától kell segítséget kérnie.
Kati kitalált személy, története azonban nagyon is valóságos. Azok a személyek, akik látásukban vagy egyéb módon (értelmileg, mozgásszervileg) korlátozottak, gyakran segítő technológiákat használnak az internetes tartalmak eléréséhez. Ahhoz, hogy ezek a tartalmak ilyen módon hatékonyan feldolgozhatók legyenek, akadálymentessé kell őket tenni.
Mit is jelent az, hogy egy tartalom akadálymentes?
A World Wide Web Consortium (W3C, azaz Internet Konzorcium) az akadálymentes tartalom fogalmát úgy határozza meg, hogy az ilyen tartalmakat a fogyatékkal élő személyek képesek önállóan érzékelni és megérteni, valamint könnyen navigálni benne, és azt interaktív módon kezelni. A webfejlesztők és tartalomszolgáltatók nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az online tartalmak mindenki számára elérhetők legyenek.
Mire kell ügyelniük a szerkesztőknek, ha azt szeretnék, hogy az általuk készített tartalom valóban mindenki számára elérhető legyen? Hiszen legtöbbjük – általában – újságírói vagy kommunikációs jártassággal rendelkezik, és nincsenek ismeretei a webfejlesztés, -dizájn területén.
Az alábbiakban röviden összefoglalom azt a 4 dolgot, melyre feltétlenül ügyelniük kell, ha akadálymentessé szeretnék tenni az általuk szerkesztett tartalmakat. Ezek a következők:
• logikus és következetes címsorszerkezet,
• értelmes képleíró szövegek,
• informatív hivatkozásszövegek,
• a szöveg stílusának helyes megválasztása.
1. A logikus címsorszerkezet
Miért is olyan fontosak a címsorok? Mert a képernyőolvasó programok ezek segítségével képesek hatékonyan navigálni az oldalak szövegében.
A címsorok segítenek felosztani a szöveget logikus egységekre, és ezeken "ugrálva" a nem látók is gyorsan át tudják "futni" a weboldalt, így egyrészt áttekintést kapnak a szerkezetéről, másrészt pedig könnyebben megtalálják a keresett információt. Pontosan úgy, ahogy a látók is teszik. Amennyiben ezek hiányoznak, a segítő technológiák számára az oldal szinte navigálhatatlan lesz. Olvasása, az információk megtalálása nagyon időigényessé válik.
Jó tanácsok a címsorok használatához:
A felolvasó programok nem a betűnagyság, -vastagság alapján érzékelik a címsorokat. Ezért hiába növeljük meg egy címsornak szánt szöveg méretét, a képernyőolvasók számára attól az még nem válik azzá. Hogy így legyen, a megfelelő HTML-elemet kell alkalmaznunk (<h1> … <h6>).
Ügyeljünk arra, hogy minden oldalnak legyen főcíme, azaz egy 1. szintű címsora, mely egyértelműen leírja az oldal funkcióját. Ezután az oldal tartalmát további címsorokkal tagoljuk. Összesen 6 címsorszintet alkalmazhatunk. Az egyes szintek kronológiai sorrendben kövessék egymást. Azaz lehetőleg ne alkalmazzunk egy alacsonyabb szintet egy magasabb előtt. (Vagyis egy 3. szintű címsor ne előzzön meg egy 2. szintűt.) Ügyeljünk arra, hogy a címsorokat stíluslapokkal (CSS) megfelelően formázzuk, hogy vizuálisan is jól érzékelhetők legyenek a szintek. Az is fontos, hogy a címsorok szövege megfelelően utaljon az őket követő tartalomra. Így az oldal minden olvasója, akár látó, akár képernyőolvasót használó vak, megérti, hogy milyen információt is hordoz az adott szövegegység.
2. Értelmes képleíró szöveg
A képek fontos részei a webes tartalmaknak. Információt hordoznak, dekorációként szolgálnak, illetve kiegészítik a szöveges információ üzenetét. A számítógép, illetve a képernyőolvasók nem képesek értelmezni a képeket, így arra sem képesek, hogy a bennük tárolt információt a nem látó felhasználóknak közvetítsék. Ahhoz, hogy ezekhez a felhasználókhoz is eljusson a képek üzenete, értelmes, leíró alternatív szövegekkel kell őket ellátni. Erre találták ki a kép (<img>) elem ALT attribútumát. Az ehhez rendelt szöveggel írhatjuk le a képi információt, így segítve a nem látó felhasználókat a hordozott tartalom megértésében.
Jó tanácsok alternatív szöveg használatára:
Az alternatív szöveg legyen értelmes, a kép tartalmát jól leíró. Az olyan általánosan megfogalmazott szövegek, mint "kép" vagy "dokumentum", nem hordoznak információt, és inkább zavarják, semmint segítik az oldal megértését. A szövegek legyenek tömörek, és ami még ennél is fontosabb, utaljanak arra is, hogy miért alkalmaztuk az adott képet az adott helyen. A végső cél az, hogy a vak felhasználó is közel azonos felhasználói élményhez jusson, mint az oldal látó olvasói.
Egyes képeket csupán dekorációs céllal alkalmazunk. Ezekről felesleges bármiféle információt közvetíteni a képernyőolvasó program számára. Ez esetben az ALT tulajdonság csak egy szóközt tartalmazzon (ALT=" "), illetve a kép ROLE tulajdonságát is állítsuk be (ROLE="presentation"). Ekkor a képernyőolvasó nem vesz tudomást a képről, így az nem fogja zavarni a vak felhasználót. Amennyiben egy képnek hiányzik az ALT tulajdonsága, úgy a felolvasóprogramok annak URL címét jelentik be, ami nagyon zavaró és megnehezíti az oldal megértését.
Bonyolult ábráknál, grafikonoknál az alternatív szöveg korlátozó is lehet, mivel nem képes pontosan leírni a kép által hordozott sokrétű információt. Ilyen esetekben a beágyazott kép előtt vagy után adjunk megfelelően részletes szöveges leírást, ami segíti a megértést.
3. Megfelelően feliratozott hivatkozások
A hivatkozásokon keresztül a tartalom szerkesztője egyéb információkat is elérhetővé tehet, illetve az olvasók ezen keresztül a webhely egyéb területeit is könnyen elérhetik. A hivatkozások hasznossága azonban nagyban függ attól, hogy mennyire informatív a szövegük. Gyakran találkozunk olyan hivatkozásokkal, amelyek szövege túl általános, például „kattints ide” vagy „tudj meg többet”. Ez a rossz gyakorlat nagy problémát jelent a képernyőolvasót használók számára. Ők ugyanis a hivatkozásokat gyakran a program által kínált „hivatkozás gyorslista” segítségével érik el, márpedig itt a hivatkozás kiszakad eredeti szövegkörnyezetéből és az általános megfogalmazás miatt értelmezhetetlenné válik. Ha ugyanis ebben a listában navigálva a felhasználó egynél többször hall egy szöveget, akkor nem tudja eldönteni, pontosan mire is vonatkozik. Ezért ügyelni kell arra, hogy a hivatkozások szövege pontosan fejezze ki funkciójukat. Így például a „Tudj meg többet” szöveg helyett helyesebb a „Tudj meg többet a cégünkről” használata.
Jó tanácsok a szöveges hivatkozásokkal kapcsolatban:
Azon túl, hogy a hivatkozás szövegének informatívnak kell lennie, a tartalom készítőjének azt is jeleznie kell, ha a hivatkozás elnavigál az éppen felkeresett webhelyről. Ugyanis nagyon elbizonytalaníthatja a felhasználót, ha nem értesül arról, hogy a webhely eddig érzékelt szerkezete meg fog változni, mert másik webhelyre irányítják át.
Ugyanígy tudassuk a felhasználóval, ha a hivatkozás egy dokumentumra mutat, pl. egy PDF fájlt nyit meg. Ha a dokumentum fájlformátumára utaló, zárójeles kiegészítést adunk hozzá a hivatkozás szövegéhez (pl. DOC, vagy PDF), akkor az egyértelműen jelezni fogja, hogy a hivatkozás egy dokumentumot fog megnyitni, és nem webtartalom.
4. A helyes stílus megválasztása
A tartalom stílusa, bonyolultsága negatív hatással lehet annak hozzáférhetőségére.
A tartalmat mindig világos, egyértelmű és logikus szakaszokra bontsuk. Ezzel biztosíthatjuk érthetőségét a legszélesebb közönség számára. (Ez a „9. évfolyamos olvasási szint” szabálya.)
Az olyan olvasási nehézségek, mint a diszlexia, megnehezítik az írott vagy nyomtatott szavak felismerését és összekapcsolását hangzó alakjukkal. Ez a folyamat a szöveg dekódolása. Ennek automatikusnak kell lennie, hogy az ember képes legyen folyékonyan olvasni. A szóról szóra való dekódolás nagyon sok mentális energiát emészt fel, ezáltal nagyban nehezíti az olvasott szöveg megértését. A rövid, közismert szavakból és rövid mondatokból álló szövegeket könnyebb dekódolni, és általában ezek kevesebb energiabefektetéssel érthetők meg, mint a hosszú, ismeretlen szavakból és összetett mondatokból álló szövegek.
De mit is mond a „9. évfolyamos olvasási szint” szabály? Az ennek megfelelő szövegek olyan, 2-3 mondatból álló bekezdésekre tagolódnak, amelyek csak egyszerű, közérthető szavakat tartalmaznak. Mivel ennek a szabálynak lehetetlen minden esetben megfelelni, szerkesztéskor az elsődleges cél a megcélzott közönség igényeinek való megfelelés legyen.
(A Microsoft Word program egyébként kínál egy olyan lehetőséget, amellyel ellenőrizhetjük, hogy a tartalom megfelel-e ennek a szabálynak. Ez a „Flesch-Kincaid” ellenőrzési lehetőség. Illetve van egy online eszköz is erre, az „Online Utility Readability Calculator”.)
Jó tanácsok a közérthető fogalmazással kapcsolatban:
Amennyiben az oldal tartalma igényli a bonyolult, technikai kifejezések használatát, magyarázatuk legyen elérhető egy hivatkozás, eszköztipp vagy akadálymentes felugró ablak segítségével.
A hosszabb szakaszokat bontsuk rövidebb bekezdésekre, vagy alakítsuk át listaszerű felsorolásokká. A jól tagolt szöveget sokkal könnyebb olvasni, mint a tagolatlant.
Amennyiben erre a 4 dologra odafigyelünk, nagy lépést tettünk az akadálymentesség felé. Ráadásul e szabályok betartása nemcsak a fogyatékkal élőknek, hanem mindenki számára sokkal könnyebben „fogyaszthatóvá” teszi webhelyünk tartalmát.
(s)
