Vizsgálják a Múzeumkert fáit

ÖRÖKSÉG

A Múzeumkert rehabilitációját az itt élő növényzet vizsgálata előzi meg. Hogyan?

Magyar Nemzeti Múzeum 2016-10-14 09:16
Cikk küldése e-mail:

A Múzeumkert átfogó rendezésére utoljára több mint négy évtizede, az 1970-es évek elején került sor. A kert állapota azóta folyamatosan romlik, a Múzeum utcai kertrész a múzeumpalota nagyrekonstrukciója miatt az 1990-es évek közepétől felvonulási területté vált. A múzeum épületének rekonstrukciójára legutóbb 1996-2006 között került sor, a múzeumépület felújítását ugyanakkor nem követte a Múzeumkert rehabilitációja, annak ellenére, hogy a kert régóta esedékes megújítása évtizedek óta szerepel a múzeum vezetésének stratégiai terveiben.

 

Koncepció

A legfőbb cél, hogy a Múzeumkert méltó legyen ahhoz az épülethez, amelyet körülvesz, vagyis a nemzet múzeumához. A kormány elképzelése szerint a „Pál utcai fiúk” kertjét kell megidézni, amelyhez a történeti angolkert helyreállítása nélkülözhetetlen. Ez a miliő tudja hitelesen megidézni a kert 19. századi jellegét, de természetesen kompromisszumokkal, mivel a fák azóta megnőttek, és sok új fát is telepítettek, amelyek ma már komoly értéket képviselnek. Fontos emlékművekkel is gazdagodott a kert az elmúlt száz év során, amelyek szintén megőrzendők.

A Múzeumkert faállománya a folyamatban lévő növényfelmérés szerint nagyon rossz állapotban van, évtizedes bajokat kell orvosolni. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy ennek során elsődleges célunk az értékmentés: az értékes fák megmentése. Azokat az egyedeket tehát, amelyeket szakszerű ápolással meg lehet menteni, meg fogjuk menteni. A fák megtartása tehát prioritás, de ez nem történhet pusztán érzelmi alapon, mert ez szakmai kérdés is. A kert természetes életéhez, növényzetének kezeléséhez természetesen hozzátartozik a fák ültetése, majd ápolása éppúgy, mint a kivágása.

A Nemzeti Múzeum kertje napközben közkertként működik, benne sok-sok emberrel, akik a fák lombjai alatt pihennek. Testi épségüket, életüket veszélyeztetjük, ha nem történik meg a veszélyelhárítás, a korhadt fák kivágása. Ezzel párhuzamosan természetesen nem feledkezünk meg a növényzet kertépítészeti szempontból átgondolt pótlásáról és kiegészítéséről sem.

A teljes helyreállítási folyamatot szakmai alapon, transzparens módon, a nyilvánosság és szakértők bevonásával kívánjuk végigvinni, ezért több helyszíni bemutatót és egyeztetést tartunk a zöld és más civil szervezetek meghívásával, a sajtó rendszeres tájékoztatásával.

A Múzeumkert végső formája még nem eldöntött, hiszen még a tervezés előtt állunk: a végső koncepció sokoldalú egyeztetés eredményeként jön majd létre. (A lezajlott ötletpályázat díjazott és megvásárolt tervei értékes gondolatokat fogalmaztak meg, de természetesen egyik pályamű sem tükrözi, tükrözheti az intézmény kiérlelt koncepcióját.)

A területnek a 21. századi igényeknek is meg kell felelnie: a legmagasabb technikai színvonalon szolgálni a kert rendezvényeit (a március 15-i központi ünnepséget, a Múzeumok Majálisát és más közösségi eseményeket). A kert teljes wifi-lefedettsége is célunk, ugyanakkor későbbre nem halasztható kötelezettség a kert területén áthaladó közművek korszerűsítése, cseréje is.

 

 

Az első lépések

A kert helyreállítását előkészítő munkák legelső lépéseként október folyamán sor kerül a fás szárú növényállomány állapotának teljes körű felmérésére, amelyet elismert szakemberek végeznek el. A növénykataszter készítője Egervári Krisztián kertészmérnök, aki faápolói és parküzemeltetési gyakorlattal is rendelkezik, s emellett számos történeti kert helyreállítása kapcsán működött közre szakértőként faápolási és egyéb kertészeti kérdésekben.

A növényállapot-felmérés részeként sor kerül ultrahangos „FAKOPP” faüregesedés-vizsgálatra is, amelyet ennek egyik legkiválóbb szakértője, Ócsvári Gábor végez a Múzeum megbízásából. Mintegy 150 faegyed vizsgálatára kerül sor, köztük többnek felsőbb törzsszakaszát is vizsgálni kell.

A 2017 decemberében lezáruló projekt koordinátora és kerttörténész szakértője Alföldy Gábor Europa Nostra érmes műemlékes tájépítész, aki az előző években számos magyar kastélypark megújulását kezdeményezte és projektjeit vezette.

A helyreállítás előkészítésében aktívan részt vesz a Múzeum műszaki vezetése: Frankovics Tibor műszaki főosztályvezető és Bernáth Károly főmérnök, valamint Debreczeni-Droppán Béla főmuzeológus, a Múzeumkert történetének kutatója.

A következő hetek során sor kerül további helyszíni bemutatókra, a szervezők a teljes növényállapot-felmérést közzé kívánják tenni, s később a tervezés fontosabb fázisaiban is lehetőséget kívánnak adni a szakmai és civil egyeztetésre. Ha az időjárás engedi, a civilek számára 2016. október 21-én, pénteken 15 órakor mutatjuk meg az addig elvégzett munka eredményét.

A cél tehát az, hogy egy, a nemzet múzeumához méltó, mindenki által szerethető kert jöjjön létre. Ezt a Múzeum favédelmi, kertépítészeti és műemléki szempontból egyaránt átgondolt, széles körben egyeztetett tervek által kívánja elérni.

A Múzeumkert története – a fák lombja alól I.

MÚZEUMTÖRTÉNET

Ezúttal a fákon keresztül meséljük el a Múzeumkert történetét. Egyelőre a 18-19. századét. Folytatása következik!

2016. szeptember 09. Debreczeni-Droppán Béla

Megújulhat a Múzeumkert

EREDMÉNY

A Tér-Team Kft. harmonikus, vizuálisan és funkcionálisan is átgondolt terve nyerte az első díjat a Múzeumkert-ötletpályázaton, amelynek eredményeit hétfőn hirdették ki a Magyar Nemzeti...

2016. augusztus 08. MTI

A Múzeumkert minden értelemben zöldebb lesz

SAJTÓKÖZLEMÉNY

2016. július elsejétől nem parkolhatnak autók a Múzeumkertben, azaz a Nemzeti Múzeumot körülölelő park ismét teljes egészében a látogatóké.

2016. július 07. Magyar Nemzeti Múzeum
 
Az Erimtan Múzeum Ankarában
 
Baselitz. Újrajátszott múlt
    Muzeumok.hu Rss betöltése...