Több százezer lelet került elő Komáromnál
Régészet
Több százezer kerámiatöredéket, bronztárgyak és érmék ezreit, nagyon sok ékszert és csontfaragványokat találta eddig az ELTE régészei az ókori Brigetio (Komárom-Szőny) feltárásai során.
A feltárások huszonegy éve kezdődtek, az idei ásatási szezon lesz a huszadik, mivel az egyik évben terepmunka helyett a leletek feldolgozással foglalkoztak.
"Brigetio felépítését, szerkezetét, történetét Magyarországon Aquincuméval lehetne összehasonlítani" - mondta Borhy László egyetemi tanár, az ELTE ókori régészeti tanszékének vezetője.
Ismertetése szerint elsődlegesen a légiótábor jött létre, amelynek a vonzáskörzetében kialakult a táborváros, a katonai városnegyedtől 2-3 kilométerre pedig a bennszülött népesség lakhelyeként szolgáló civil település létesült.
"Egy hármas településkomplexumról van szó, amelynek a létrejöttét, mindennapjait a katonaság jelenléte határozta meg. Ez adta meg a jelentőségét is, hiszen az egykori római határ, a limes mentén jött létre. Brigetio, amely a Severusok alatt élte virágkorát, valamikor a második század végén, a harmadik század elején municipiumrangot kapott, később egy feliratban már coloniaként említik. Tehát végigjárta azt a ranglétrát, amelyet a római városok végigjárhattak" - magyarázta a régész.
Az ásatások a municipiumnak, az egykori polgárvárosnak a központjában folynak, amelynek a jelenlegi ismeretek szerint szabályos szerkezete volt. "Az egymással párhuzamosan futó és egymást derékszögben metsző utcák rendszeréből úgynevezett insulák jöttek létre a polgárváros területén. Egy insulát már majdnem teljes egészében feltártunk, és sikerült megismernünk vele határos két insula kezdetét is" - mondta. (Az insula különálló ház vagy házcsoport, amelyet minden más épülettől utcácskák választottak el; gyakran így nevezték a magában álló bérházakat is.)
Az ásatások tanúsága szerint egy körülbelül 50 méter széles insula három, egymással párhuzamos, észak-déli kiterjedésű, hosszúkás telekre tagolódott. Északi oldalukon egységesen lakóépületek helyezkedtek el, a déli részén pedig nagyjából egyazon a magasságban kezdődtek a gazdasági udvarok, majd a kertek következtek. "Nagyon díszes lakóépületek voltak, amelyeket egymástól keskeny kis sikátor választott el" - jegyezte meg Borhy László.
Az idei ásatási szezonnal kapcsolatban elmondta, hogy tavaly az első insulától keletre elhelyezkedő insula nagy kiterjedésű gazdasági udvarát tárták fel. A legkorábbi időszakban ezt kaviccsal borították, később, talán valamilyen pusztítás után, építési törmelékkel töltötték fel, fél méterrel megemelve a szintjét. A továbbiakban visszabontották az épületeket, a gazdasági udvart pedig kőlapokkal burkolták.
"Az északi oldalon sikerült megtalálnunk az udvar 2-3 méter széles, faragott kövekkel szegélyezett kapubejáratát. Az udvar alatt egy 20 méteres csatornaszakaszt találtunk, amelyet az idők folyamán használaton kívül helyeztek és feltöltöttek. Az idei ásatások egyik célja, hogy elvégezzük a gazdasági udvar pontos periodizációját, megismerjük a feltöltések, megújítások sorát, illetve megvizsgáljuk az ókorban visszabontott épületek maradványait és a csatornát" - sorolta a feladatokat a tanszékvezető. Hozzátette, hogy a vizsgálatok azért is lényegesek, mert a feltöltésbe korabeli tárgyak, kerámiadarabok is belekerültek.
"Számunkra ez a kronológia szempontjából nagyon lényeges - mutatott rá a régész, aki érdekességként megemlítette, hogy az épület alapozási árkából egy 20 centiméteres cseppkőtöredék került elő. - Valamelyik brigetiói polgár kitört egy darabot a cseppkőoszlopból, és talán szuvenírként magával hozta."
A régészek megpróbálnak tovább haladni a komplexum déli részén a kertes, udvaros részben, azaz egyszerre két insulában végeznek feltárásokat.
Borhy László kitért arra, hogy július 25-én nyílik a komáromi Klapka György Múzeum új időszaki kiállítása, amely a brigetiói iparosokat - bronzműveseket, üvegműveseket - mutatja be. Ezt megelőzően a régészek nyílt napot tartanak a szőnyi vásártéren, ahol az érdeklődőknek bemutatják az idei ásatási eredményeket.
