Múmiák - testközelben

Vizsgálatok a Szépművészeti Múzeumban

A júniusban nyíló Múmiák testközelben című kiállítás előkészítéseként négy ókori egyiptomi múmiát vetnek átfogó tudományos vizsgálat alá, melynek révén egykori vonásaik, betegségeik, haláluk oka, ideje, mumifikálásuk technikája is megismerhető.

Cikk küldése

e-mail:

A vizsgálat és a kiállítás

A vizsgálatsorozat az egyiptológiai tanulmányok mellett természettudományos és orvosdiagnosztikai módszereket is felhasznál a mumifikált testek minél szélesebb körű megismerése céljából, így többek között magában foglal komputertomográfiai, szövettani és radiokarbon kormeghatározási vizsgálatokat, továbbá DNS-kutatásokra is kiterjedhet.
A programban a Szépművészeti Múzeum munkatársai mellett az Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinikájának radiológusai, a Természettudományi Múzeum Embertani Tárának antropológusai és további, az egyes vizsgálati területekhez kötődő kutatók vesznek részt.

A program célja, hogy a vizsgálatok eredményei alapján „életre keltse” négy, az ókori Egyiptomban élő ember múltját, meghatározva az egyes mumifikált személyek fizikai jellegzetességeit: egykori vonásaikat, esetleges betegségeiket, haláluk idejét, okát, valamint körülményeit, továbbá a testek mumifikálásának menetét, technikáját, amely által a túlvilágon az istenek társaságához csatlakozva az örök életet remélték elnyerni.

A Budapest Múmia Projekt eredményei modern képalkotó szoftverek segítségével háromdimenziós formában virtuálisan is újjáélednek. Ezek a virtuális rekonstrukciók szolgálnak majd Szépművészeti Múzeum 2011 júniusára tervezett kiállításának gerincéül.
A kiállítás címe arra utal, hogy az egyiptomi múmiák átfogó vizsgálata révén az ókori Egyiptom történelmének az egyes emberekhez köthető személyes rétege elevenedik meg, mely az egyiptomi kultúra tágabb környezetébe, társadalmi, vallásos és kulturális kontextusába illeszthető be.
A kiállítás a négy múmiát az egyiptomi kultúra négy, hozzájuk köthető aspektusában mutatja be – az egykori demográfia jellemzőivel; a mumifikálás technikájával; a múmiák díszítésével; a személyiség ábrázolásával a művészetben, illetve az arcrekonstrukció alapján. A négy tematikus egységen belül bemutatják a múmiák kutatásában alkalmazott vizsgálati módszereket és elsődleges eredményeiket, melyek a tervek szerint egy virtuális térben elevenednek meg a látogatók számára.

Március 29. – Két egyiptomi múmia CT-vizsgálata

Miután a gyűjtemény raktárában, illetve kiállítóterében őrzött múmiákat egy speciálisan erre a célra épített szállítóágyra helyezték, elvégezték a testek állapotfelmérését – szállítható állapotban vannak-e egyáltalán –, illetve egy antropológus vette alapos vizsgálat alá a múmiákat. Majd becsomagolták őket egy speciálisan szigetelt szállító ládába, melyet a Hungart műtárgy-szállítmányozó kft. klimatizált kamionja átszállított a Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinikájára.
A klinika radiológus munkatársai a múmiákat kicsomagolásukat követően egyenként komputertomográfiai (CT) vizsgálatnak vetették alá, melynek eredményeiből modern képalkotó szoftverek segítésével háromdimenziós, a múmiák további kutatása szempontjából használható modellek készíthetők. A CT-felvételek további izgalmas kérdésekre is választ adhatnak, például hogy milyen technikával mumifikálták a testeket (ez kormeghatározó is lehet), és milyen további temetkezési mellékletekkel (például amulettek) látták el a halottakat túlvilági utazásuk megkezdése előtt. A nap eseményeit egyébként a Facebook közösségi portálon is nyomon követhették az érdeklődők.

„Almásy-múmia”

Az egyik mumifikált testet a híres utazó, Afrika-kutató és felfedező Almásy László hozta Egyiptomból, ahol 1926-tól megszakításokkal több évet töltött, és olyan felfedezések kötődnek a nevéhez, mint a Zarzura-oázis és az ún. Úszok Barlangjának felfedezése. Almásy a korszak egyiptomi közéletében is aktívan részt vett: 1937-ben elsőként repült vitorlázógéppel az egyiptomi piramisok fölött.
Almásy ezt a múmiát gróf Mikes János szombathelyi püspöknek hozta ajándékba Egyiptomból. Az első világháború után Mikes magántitkára volt, együtt vettek részt az 1921-es első magyar királypuccsban is, 1922 és 1926 között pedig a püspök szombathelyi várában élt. Mikes később is rendszeresen támogatta anyagilag az utazó expedícióit. Valószínűleg a támogatásokért cserébe ajándékozott Almásy Egyiptomból származó tárgyakat, műkincseket a püspöknek.
Az „Almásy-múmiát” később a szombathelyi Savaria Múzeum adományozta a Szépművészeti Múzeumnak. A múmia és koporsója 1951. április 26-án indult útjára Szombathelyről „vasúton, utánvétellel, házhoz szállítva, ládába csomagolva” (idézet az eredeti szállítólevélből).