Mit KÉPzelünk?
Fotó és múzeumpedagógia
Miről tudósítanak a hazai és külföldi múzeumok weblapjain látható fotók?
| Joó Julianna |
2013-01-02 09:37 |
Múzeumi programokról gyakran készítünk fotókat; nem is gondolnánk, mennyi mindent elárul, miféle információkat hordoz, milyen új szakmai eredményekre vezethet, ha efféle fényképeken keresztül próbáljuk leírni vagy megismerni a múzeumpedagógiai programokat. A fényképek a gyakorlatban szerzett tapasztalatok és hipotézisek alátámasztására is lehetőséget kínálnak; bizonyos esetekben egy adott program hatékonyságára is lehet következtetni a róla készült fotók segítségével.
Milyen is egy figyelemfelkeltő fotó?
A múzeumok honlapjait azért is böngészhetjük, hogy egy-egy programba betekintve némi információhoz vagy inspirációhoz jussunk. Az így talált elég „beszédes” vagy kifejező képek gondolkodásra késztethetik az érdeklődőt; módszerek körvonalazódhatnak, leírhatóvá válhat az intézmény viszonya a múzeumpedagógiához, sőt akár az adott országé a művészethez, egy tudományághoz. Természetesen nem azt állítom, hogy önmagában a fényképekből abszolút következtetéseket vagy véleményeket alkothatnánk, ezeket inkább formálhatják, megváltoztathatják, illetve alátámaszthatják.
Több mint illusztráció
Abból érdemes kiindulni, hogy a fénykép nemcsak illusztrál, hanem funkciója is van; ahogy Roland Barthes mondta, „informál, ábrázol, jelentést ad valaminek, kedvet ébreszt valakiben”.[1] A fotót általában valamilyen szándékkal készítjük; a múzeumpedagógiában azért, hogy a programokon használt különböző tevékenységeket, eszközöket, technikákat dokumentáljuk.
A tanárok számára is hasznos, ha a múzeumpedagógiai foglalkozásokon használt módszerekről gondolatébresztő fotókat töltünk fel a múzeum weblapjára; olyanokat, amelyek jól érzékeltetik az adott módszer hatékonyságát. Előfordulhat, hogy a pedagógus a múzeumok weblapján keresi a megfelelő programot az osztálykiránduláshoz, ha pedig a múzeumpedagógiai foglalkozások leírásában kevés az információ az alkalmazott munkamódszerekről, ezt a hiányosságot kiegészítheti egy-egy jól sikerült kép. Jó példa erre a Magyar Nemzeti Múzeum weblapján látható fotósorozat: érzékletesen szemlélteti a múzeumpedagógiai tevékenység orientáltságát, azt, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumban a szerepjátéknak már az „ősidők” óta nagy jelentőséget szánnak (Históriás Történeti Játszóház). A fényképekből többek között kiderül, hogy a múzeum rendelkezik kipróbálható jelmeztárral, mely a múzeumpedagógiai foglalkozásokon hasznosítható. A kamaszok mimikája, gesztusai azt is elárulják, hogy a játékban örömüket lelik. A pedagógus is korhű viseletben jelenik meg; ez is jelzi a drámajáték szerepének fontosságát (a drámajáték legrégebbi formája az, amikor a múzeumpedagógus öltözik be).
Mégis kevés!
Ha összevetjük a hazai és néhány európai múzeumi honlap fotóit, azt tapasztaljuk, hogy a hazai múzeumi weblapokon általában kevés és nem túl informatív fotó található: nem elég kifejezőek, nem szemléltetik megfelelően az adott múzeum programjait.
Lássunk egy példát arra, hogy mennyit árthatnak egy múzeumnak a rossz fotók! Ha valaki ellátogat a Ludwig Múzeum honlapjára, hogy megtudja, milyen pedagógiai programok várják, és a leírásokon kívül az illusztráció is érdekelné, kifejezéstelen fotókkal találja szemben magát. Ha az érdeklődő a múzeumpedagógia-foglalkozáson használt módszerekre, eszközökre, technikákra kíváncsi, a fotók alapján arra a következtetésre juthat, hogy itt csak dialogósra épülő tárlatvezetést tartanak. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy ez avítt múzeumpedagógiai módszer – hiszen minden foglalkozáson használjuk –, hanem azt, hogy a múzeumpedagógiában ennél sokkal izgalmasabb tevékenységek is léteznek. Érdemes lenne a honlapszerkesztőnek több figyelmet szentelnie a feltett képek minőségére és tartalmára, hiszen tudjuk, hogy a Ludwig Múzeumban kiváló szakemberek szerveznek, tartanak kiemelkedő színvonalú programokat; ezt hasznos lenne a fotókon is érzékeltetni.
A Szépművészeti Múzeum honlapja a napokban újult meg, sajnálatos módon a programokat nem szemléltetik képekkel.
Bécstől Londonig
Ellenpéldaképpen, a Museum und Schloss Belvedere Österreich honlapján rendkívül izgalmas és hatásos fotókat fedezhetünk fel. Nézzük meg például azt a képet, ahol egy apuka mutatja be a festményt a kb. 2-3 éves gyermekének; figyeljük meg, milyen közel mennek a képhez! A kép azt sugallja, hogy családbarát, a legkisebbekre is nyitott intézményről van szó, ami óvodásoknak is kínál programlehetőséget. Ezt a feltevést erősíti meg az a kép is, ahol a múzeumpedagógus kezében egy papagájbáb van; tehát itt szerepjáték keretében kitalált mesével közelítik meg a barokk festményt. A felvételek a múzeum beállítottságán túl konkrét módszereket is bemutatnak.
A londoni Victoria and Albert Museum honlapjára kattintva szintén gondolatébresztő, tartalmas fotókra bukkanhatunk, amelyek kiválóan érzékeltetik a célcsoportot, a műhelyt, a technikát, az eszközt és a módszert. Például a fiataloknak szóló kreatív programok fotósorozatból kiderül, hogy a kollázson, montázson, frottázson át a plakát, film és divatfotó készítésén keresztül a sminkelésig, a ruhatervezésig, a cipőkészítésig mindent kipróbálhatnak, és természetesen a legújabb digitális eszközök használatáról sem feledkeznek meg. Az intézmény számos színvonalas és minden korosztályt megszólító programmal várja a látogatókat; a programokat egy-egy hatásos képpel, sőt néhány helyen videóval is szemléltetik.
Összegzésképpen megállapítható, hogy a honlapokra feltöltött, jól kiválasztott múzeumi fotók számtalan le nem írt vagy ki nem mondott hasznos információval szolgálhatnak. A tanárokat a programok kiválasztásában, a múzeumpedagógusokat a tájékozódásban és az ötletgyűjtésben segítik; a laikusokban pedig kedvet ébreszthet egy-egy tárlat meglátogatására. Érdemes lenne jobban odafigyelni a honlapok fotóira és több izgalmas, tartalmas, kifejező fotót használni!
Fotó: Nemzeti Múzeum
[1] Barthes, Roland (1985): Világoskamra. Jegyzetek a fotográfiáról. Európa Kiadó, Budapest, 32. o.
