Milliós beruházások Szentendrén
Ferenczy Múzeum és Művésztelep
Szentendrén 2013 júniusában két nagy kulturális beruházás is elkészül.
| Berényi Marianna |
2013-01-10 15:20 |
L. Simon László kulturális államtitkár 2013. január 9-én azért érkezett Szentendrére, hogy Sárváry Istvánnal, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) ügyvezető igazgatójával bejelentsék, a szentendrei régi művésztelep 170 millió forintból újulhat meg. A művésztelep felújítása persze nem most kezdődött. A sajtótájékoztatónak is helyet adó galéria épülete 2008-ra készült el Puhl Antal és Dajka Péter tervei alapján, a szentendrei belváros egyik tengelyének látványos végpontjaként. Ez a bővítés azonban nem oldotta meg az intézmény legnagyobb problémáját, a lerobbant műtermek felújítását és téliesítését. A 2012 októberében induló beruházásnak köszönhetően viszont ez év elejére a tizenkét műteremből ötnek a teljes belső és külső, valamint kilenc épület tetőszerkezetének felújítása megtörtént, és a többire is hasonló sors vár. A felújítás eddig 100 millió forintba került, a befejezéshez szükséges 70 millió forint pedig rendelkezésre áll. A tervek szerint júniusban adják át mind a tizenkét műtermet, és akkorra szépül meg a kert is.
 |
Fotó: MTI
|
Ugyancsak itt jelentették be, hogy a művésztelepen található galéria épületébe költözött az üzemeltető, a száz százalékban állami tulajdonú Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK). (Gondolkozásra adhat okot, hogy mi lesz a MANK korábbi otthonának, az Olof Palme-háznak a sorsa? Illetve, hol maradtak a művésztelep városszerte jól ismert arcai?) A MANK persze nemcsak új helyet, hanem új feladatokat is kapott. Véglegessé vált, hogy a Képző- és Iparművészeti Lektorátus a MANK részeként folytatja tevékenységét, és továbbra is szakvéleményező, pályázatlebonyolító feladatokat lát el, valamint kortárs művészeti dokumentációs és kutatói tevékenységet is végez.
A bevezető pont: a Pajor-kúria
A sajtótájékoztatón nem esett arról szó, hogy a városba érkező gyalogos idegenforgalom bevezetőpontján ennél jóval nagyobb beruházás folyik. Az egykori Pajor-kúriában, a sokáig a földhivatalnak helyet adó épületben 820 millió forintból (ennek túlnyomó többsége a régi épületet visszaigénylő szerb ortodox egyház által biztosított 540 millió forintos kárpótlási összegből, valamint 186 millió forint uniós, továbbá minisztériumi támogatásból, pályázati forrásokból származik) hamarosan – ugyancsak júniusban – elkészül az egyik legnagyobb vidéki múzeumi beruházás, a Ferenczy Múzeum új épülete. Az erre a napra az állványoktól és a védőkordonoktól is megszabadított épület műszaki szempontból gyakorlatilag elkészült. Minden esély megvan arra, hogy a tervezett időpontban, a Ferenczy ikrek, Béni és Noémi születésnapján, június 18-án kiállításokkal, látványraktárral, irodákkal, múzeumi bolttal, kávézóval megnyílhat az új épület. A Szentendrén folyó kulturális célú beruházások nem csupán egy-egy intézmény rekonstrukciójáról szólnak, hanem egy tágabban értelmezett kontextusban egységes egésszé állhatnak össze.
Ilyen volt, ilyen lett. Forrás: Facebook
Műemléképület és használhatóság
A Pajor-kúria épülete és közvetlen környezete hosszú éveken keresztül elszomorította a járókelőket. Az omló vakolat, az elhanyagolt udvar, a roskadozó tetőszerkezet, a vizes falak, a rosszul kihasznált belső terek akár egyenként is kihívást jelentettek, együttesen azonban szinte minden beruházás elé akadályt gördítettek. Szinte hihetetlen volt, amikor 2011 októberében bejelentették, hogy a 2014-re megújuló épületben a Ferenczy Múzeum modern képző- és iparművészeti bemutatóhelyként fogadja majd a közönséget. Az idő rövidsége miatt ugyancsak meglepő volt, hogy mindez akár már 2013 nyarán megtörténhet.
Aki mostanában belép az épületbe, jól érzékelheti, hogy az egykor U alaprajzú kúria jelenlegi állapota annak a gondolkodásnak a kézzel fogható momentuma, amelynek során egy régi, sokszor használhatatlan műemlék új funkciót kap. A Ferenczi Múzeum leendő épülete egyszerre kíván a megőrzés és a megújulás tere lenni.
Nyilvánvaló, hogy az ilyen törekvés számtalan kompromisszumot és áldozatot követel, főleg, ha még a városi tér szűkössége is határt szab az esetleges terjeszkedésnek. Az építkezés jelenlegi állása szerint, úgy tűnik, hogy az eredmény pozitív, bár a kúria „belakása” során derül majd ki, mennyire szerethetők és használhatók az új terek. Az épület megóvott homlokzata, nyílászárói, boltíves terei őrzik a múltat, miközben modern anyagok, hatalmas üvegfelületek, liftek, a megújult belső udvar az épület új funkcióinak felelnek meg.
A tervezők - Szuromi Imre építész és a Kocsisok Építész Stúdió Kft. - nem hagyták figyelmen kívül, hogy a műemlékvédelmi előírások betartása, valamint számos, energetikai szempontból elavult elem megőrzése drágítja az épület fenntartását, nem kedvez a környezetbarát elveknek. Ennek megfelelően a kúriába geotermikus energiát hasznosító fűtési rendszert álmodtak. Elszomorító, hogy ez az elképzelés a beruházás eddig meg nem valósult elemei közé tartozik, mivel eddig az intézmény egyetlen erre a célra benyújtott pályázata sem nyert.
A belső udvar, a házban található szintkülönbségek ötletes áthidalása szinte feledtetnek egy másik problémát, azt, hogy az itt dolgozó kurátoroknak nem lesz könnyű dolguk. A Ferenczy család használati tárgyainak és a Ferenczy-életműnek helyt adó, egymásból nyíló, utcafrontra néző ablakokkal rendelkező teremsor, a földszinti boltíves helyiségek hiába gyönyörűek, bizony egyszerre kevés műtárgy bemutatását teszik lehetővé – bár ez talán jól illik a múzeum vezetői által már többször is hangsúlyozott elvhez, miszerint az itt látható állandó kiállításokban gyakran kell majd a műtárgyaknak cserélődniük.
Ember tervez
Az elmúlt évtizedek beruházásai során – elég, ha csak a Ludwig Múzeumra gondolunk –, ritkán vehettek birtokba a muzeológusok úgy egy új vagy megújult múzeumi teret, hogy már az építkezés előtt rögzítették, mit hogyan kívánnak használni a későbbiek során. Itt viszont már az építkezés előtt kézbe vehettük a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága. Az új Ferenczy Múzeum színes kiadványt, amelyből pontosan kiderülnek az ezzel kapcsolatos építkezések. Mazányi Judit művészettörténész szerkesztésében és Kovács Judit megyei múzeumigazgató-helyettes koordinálásával pincétől a padlásig végiggondolták az épület kihasználhatóságát.
Ennek éppúgy része a kúria pincerendszerébe tervezett római és középkori kőtár, mint a tetőtér gördíthető, rácsszerkezetű polcrendszert tartalmazó műtárgyraktára, látványraktára, vagy a konferenciák rendezésére, múzeumpedagógiai foglalkozásra is alkalmas, mobilfalakkal felszerelt terem és az épület impozáns belső udvara. Az új múzeumépületből a könyvtár sem hiányozhat, miként a közönség kényelmét szolgáló információs pultok, a kávézó, a múzeumi bolt sem.
Az új múzeumi épületnek fekvésénél fogva minden esélye megvan arra, hogy a Szentendrére érkezők itt vértezzék fel magukat azokkal az információkkal, amelyek alapján végigjárhatják a város nevezetességeit. A tágas fogadótér éppúgy segítheti ebben a látogatót, mint a 20. század művészetét bemutató, a tervekben feltüntetett két kiállítás, amelyek egyúttal összegzik, összeköthetik a város különböző pontjain található kiállításokat, emlékhelyeket.
Művészeti tengely
Az elkövetkező hónapokban hatalmas felelősség nehezedik a múzeumban dolgozó szakemberekre. Most dől el, hogy Szentendrén létrejön-e egy olyan művészeti, múzeumi tengely, amelynek kezdőpontja a Ferenczy Múzeum, végállomása pedig a Szentendrei Régi Művésztelep. A Pajor-kúria – remélhetőleg – folyton változó kiállításai, a városka szétszórt múzeumai – a főtéren az előbb-utóbb történeti kiállításnak helyet adó Képtárral –, a MűvészetMalom kortárs tárlatai és a Művésztelep galériája akár többszöri visszatérésre is csábíthatnak. Kérdés, hogy a Szentendrei Régi Művésztelep és az egykori megyei múzeumi igazgatóság hogyan tud a jövőben együttműködni, miként találkozik a művésztelepen folyó munka és a múzeum gyűjteménygyarapítási, kiállítási koncepciója, vagy hogyan integrálódnak egy ilyen együttműködésbe azok a művészek, akik egyáltalán nem kötődnek már a szentendrei művésztelep és a város hagyományaihoz, csak egy csendes alkotóhelyet keresnek.
A Régi Művésztelep számára mindig nagy kihívást jelentett, hogyan képes bekapcsolni kiállításait a város életébe a központtól viszonylag távol (5-10 perc séta) eső helyszínen. Ugyan felmerül-e ugyanez a probléma a fővárosból kiköltöző MANK munkatársaiban? Tud-e ebben hatékonyan segíteni, akarják-e egyáltalán, hogy segítsen az egykori Pest Megyei Múzeumi Igazgatóság, az országban jelenleg egyedüliként 15 kiállítóhellyel és 3 tagintézménnyel működő megyei hatókörű városi múzeum?
Helyesbítés
A korábban megjelent tartalommal szemben L. Simon László kulturális államtitkár hivatalos programjában nem szerepelt a Ferenczy Múzeum meglátogatása.
