Ki gondolná!?

A magyar számítógép 50. szülinapja

Az első magyar számítógép, kívülről elképzelhetetlenül hatalmas monstrum volt, belülről pedig nagyon pici memóriával rendelkezett. A gépezet működése mai szemmel nézve szinte éppúgy elképzelhetetlen, mint ötven évvel ezelőtt.

Cikk küldése

e-mail:

Egy azonban biztos, a korabeli szobányi konstrukciók nélkül a világ informatikai fejlődése egészen más irányt vett volna! Boldog születésnapot, magyar számítógép!

1959 nehéz, különös év volt hazánk számára: 1956 még égő seb, a politikai konszolidáció várat magára. Ugyanakkor a neonfényes Budapest élni akart, az itthon maradt fiatalok pedig szórakozni, így a város kerthelyiségei megteltek swingalapú tánczenével. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár Mambó nevű orsósmagnót gyártott, s hatalmas szenzáció volt a televízió: szerencsésebb honfitársaink - és szomszédaik - a magyar gyártású vevőkészülékek fénykörében töltötték az estét.

1959. január 21-én országos tudománytörténeti jelentőségű esemény történt, melyről a kor embere az Esti Hírlap lelkes tudósításából, a címoldalról értesült: "Elkészült az első magyarországi elektronikus számológép."
A kor szóhasználata szerint emlegetett berendezés egy elektroncsöves felépítésű, digitális, programvezérelt, automatikus számítógép volt, megfelelt a Neumann-elveknek, így a tárolt program elvének is. A "számítógép" szó viszont csak hosszú viták után gyökerezett meg a magyar nyelvben, Münnich Antal leleményeként.
Idén tehát ötvenéves a magyar informatika, ötvenéves az M-3 számítógép. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytára első idei - és az Országos Műszaki Múzeum és a Közlekedési Múzeum integrációja után az első - szombati családi napján az M-3 építőit köszöntötte. A programra május 9-én került sor.

Elképzelhetetlen volt, akkor is, most is

Az Esti Hírlap korabeli olvasói, akik a gép bemutatkozásáról olyan hírek mellett értesültek, mint "Mikojan tanácskozásai Washingtonban elutazása előtt" és "Ötvenhat aszfaltmosó gépet állítanak be", alighanem el sem tudták képzelni, miként működhetett a terem méretű "gépi agy". A mérnöki számításoknak még több évtizedig a logarléc volt az elengedhetelten eszközük, kisebb feladatokat pedig "kurblis", mechanikus, alapműveletes számológépekkel oldottak meg, mint amilyen a hazánkban is ismert szovjet Felix számológép volt, amelyet a legenda szerint a zord állambiztonsági vezetőről, Dzerzsinszkijről neveztek el.

Maga az M-3 is "szovjet származású" volt, hiszen a Szovjetunió volt az a szuperhatalom, amely rendelkezett ilyen tapasztalatokkal, s amelytől a függő helyzetet ezúttal előnnyé alakítva, a tervrajzok megszerezhetők voltak. A gép azonban legalább ennyire magyar is, hiszen a kor számítógépeire - az első, Neumann-féle gépektől egészen a számítógépipar megszilárdulásáig - épp az jellemző, hogy minden egyes példány továbbfejlesztésekkel teli, önálló egyéniség volt.

Eltelt ötven esztendő, s a múzeum mai látogatói nehezen képzelik el, miként működhettek e kor számítóközpontokba zárt, szigorúan őrzött gépei, melyek memóriamérete mérhetetlenül kisebb volt ugyan napjaink netbookjaiénál és okostelefonjaiénál, mégis felelősségteljes és iránymutató műszaki-tudományos feladatokra alkalmazták őket.

Szülinapi meglepetés a múzeumban

2009. május 9-én, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Tanulmánytárában tartott családi napon Bertáné dr. Varga Judit, a múzeum főigazgató-helyettese a műszaki múzeumok korszerű küldetését is felvázolva köszöntötte a résztvevőket: a három úttörő előadót, a sok fiatal érdeklődőt és a padsorokban helyet foglaló, legalább olyan sok egykori kollégát, akik az M-3 építőhelyén, az MTA Kibernetikai Kutatócsoportjában (KKCs) dolgoztak.

Az első előadó Vasvári György egykori igazgatóhelyettes volt, aki Házasságkötés a számítástechnikával címmel a gép elektromos szereléséről, s a szerelés mellett a szerelmesedésről, a pályakezdő kutató elköteleződéséről mesélt. Előadása a kor gazdaságtörténetéről, az alkatrészek regényes beszerzési nehézségeiről is adalékokkal is szolgált.

A másodikként, Dömölki Bálint matematikus beszélt, aki szintén a csoport vezető munkatársa volt. Most nemcsak az M-3-mal kapcsolatos élményeiről szólt - Egy számítógép életre keltése címmel -, hanem a gép eddig kevéssé ismert szovjet eredetéről is, azokról az úttörő kutatókról, akik már a kibernetikát "polgári áltudománynak" minősítő sztálini korban megkezdték munkájukat (s az első kutatóintézetük alapítólevelén Sztálin aláírása szerepel).

Harmadikként a múzeum régi barátja és több kiállításának szakmai vezetője, Kovács Győző kapott szót Az M-3-mal indult el Magyarországon az információs társadalom címmel. Személyes hangú előadásában többek között az első számítógépes zene, a gépen felcsendülő Für Elise történetét s az M-3 köré épülő, Kovács Győző vezetésével működő, az országban első számítóközpont munkáját is megismerhették a hallgatók.

A három előadásból megtudhattuk, hogy a Varga Sándor és a kor egyik legnagyobb kibernetikusa, a koncepciós eljárás miatt börtönviselt Tarján Rezső vezetésével 1957 és 1959 között megépült gép mai szemmel szerény tudása (a Tanulmánytárban bemutatott mágnesdobjának kapacitása például 1 Kiloszó) és érzékeny működése ellenére is fantasztikus feladatokat kapott, például az akkor épülő Erzsébet híd statikai számításainak ellenőrzését.

Sajnos a számítógépet 1968-ban, szegedi korszakában leselejtezték, és legtöbb elemét alkatrészbányaként használták fel. Megmaradt darabjai - többek között mágnesdobja, lyukszalagos egységei, néhány elektroncsöves panel, illetve egy "Kovács Győző íróasztalfiókjaként" legendássá vált, apró alkatrészekről álló tárgyegység- a Tanulmánytárban tekinthetők meg.

Az előadásokat a Bertáné dr. Varga Judit által meglepetésként átnyújtott szülinapi torta és kötetlen beszélgetés, majd a gyűjteményben tett séta zárta. A kurátor, Képes Gábor szakmai tárlatvezetését a KKCS jelen lévő egykori munkatársai - többek között Csendes József, Kardos Kálmán, Szelezsán János - érdekes adalékokkal egészítették ki, s ezúttal mindenki hálásan hallgatta az egymás szavába vágó "látogatókat".

Az emlékezetes családi napnak sajnos volt egy szomorú apropója is: április 23-án hunyt el Szentiványi Tibor, a KKCS egyik munkatársa, aki többek között az M-3 mágnesdob-, majd mágnesszalag-illesztésében vett részt, s később az informatikatörténeti kutatásokban, valamint a logikai játékok népszerűsítésében is elévülhetetlen érdemeket szerzett.

Az ötvenéves magyar számítógépet nemcsak május 9-én ünnepli a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, hanem egész évben: Képes Gábor szakmai tárlatvezetéssel kiegészített emlékező előadása felkerült a Tanulmánytár múzeumpedagógiai kínálatába, így remélhetőleg sok diák megismerkedhet az M-3 relikviáival.


Képes Gábor, az Országos Műszaki és Közlekedési Múzeum matematikai és számítástechnikai gyűjteményének kurátora