©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Dedikált fotó Chagalltól?

Lehel Ferenc egy neki dedikált fotóval igazolta, hogy Chagall baráti köréhez tartozott. Nem aratott vele túl nagy sikert.

Lehel Ferencet úgy tartja számon az utókor, mint a dacos meseszövőt, a bursikóz novellistát. Legfőképpen az általa szerkesztett Csontváry-monográfiák kapcsán alakult róla ki ez a kép, amely akár téves is lehet – nehéz ezt ma már eldönteni. Vannak, akik értékelik a magyar művészettörténetben betöltött szerepét, ám túl sokat ők sem tudnak a Szatmár megyei Paposon született autodidakta művészeti íróról. Arról például még biztosan nem hallottak, hogy Chagall és Pascin baráti köréhez tartozott, legalábbis állítása szerint. Az író Lehel ugyanis nem többet, de nem is kevesebbet jegyzett fel önmagáról, minthogy Chagall oldalán kísérte utolsó útjára az élők sorából tragikus körülmények között eltávozott Pascint. Érdekes viszont, hogy kijelentését megcáfolni nehezebb, mint alátámasztani.

Lehel Ferenc 1924-ben költözött családjával Párizsba, ahol tíz évig élt, ahol felesége, Lehel Mária révén ismerkedett meg Katia Granoff galériatulajdonossal, aki Máriának tárlatot is rendezett, és szerződést ajánlott fel. A házaspár visszaemlékezései szerint Katia közvetítésével jutottak el Chagall műhelyébe is. A fotót, amelyen a festő boulogne-i otthonában látható első felesége (Bella Rosenfeld) és leánya (Ida) társaságában, Lehel Ferenc mentette meg az utókornak, azzal a megjegyzéssel, hogy a képet Chagall 1928-ban neki dedikálta. Az évszám stimmel, hiszen ebben az évben mindketten Franciaországban tartózkodtak. Továbbá a falakat díszítő festmények keletkezési ideje sem cáfolja ezt. A képaláírás mégsem biztos, hogy hiteles.

A megfejtéshez mindenképp tudni érdemes, hogy Lehel nem ismert akadályt, ha elképzeléseit kívánta érvényesíteni. Írásainak megjelentetése érdekében fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy a kor meghatározó személyiségeinek közelébe kerüljön: addig kopogtatott, amíg meg nem nyíltak előtte az ajtók. Mindemellett a legkülönfélébb állásokban vállalt munkát, még szállodai portásnak is beállt, amennyiben hinni lehet az önéletrajzának. Arra sincs egyelőre bizonyíték, hogy Franciaországban egy ideig valóban képeladásból tartotta-e fent magát. Kérdés ugyanis: milyen képek eladásából. Bár idehaza festőművésznek nevezi őt a szakirodalom jelentős része, valójában csak néhány munkája ismert, ezek zöme pedig könyvillusztrációként.

A házaspár 1934-ben tért vissza Magyarországra. Lehel Ferenc ekkor rendezte meg az újonnan előkerült Csontváry-festményekből a számára is sikert hozó 1936. évi budapesti kiállítást, majd ismét elhagyta az országot. Valószínűleg ekkor vitte magával a fotót, amelyről a mellékelt másolat készült.