A Hantai-irodalom hiánypótló darabbal gazdagodott

KATALÓGUS

Elegáns, ugyanakkor igen reprezentatív katalógus készült a Ludwigban most zárult/záródó HANTAI-kiállításhoz.

Kocsis Katica 2014-09-01 15:00
Cikk küldése e-mail:

Hantai Simon művészetének óriási, ám főleg francia nyelvű szakirodalma van, magyarul eddig talán csak a Berecz Ágnes írásait közlő Makláry-féle kötetek adtak mély betekintést a festő életművébe. Ezért is olyan nagy öröm e mostani katalógus, amely alaposan járja körül Hantai különböző korszakait, különös figyelmet szentelve a kiállításon is nagy hangsúllyal szereplő egyedi alkotói technika, a pliage bemutatásának.

 

 

E mostani kiadvány szerkezetében és célkitűzésében is illeszkedik a Makláry-kötetekhez, de közben szerencsére nem esik abba a hibába, hogy megismételje az ott megfogalmazottakat. A katalógus inkább arra tesz kísérletet, hogy az ott elindított gondolatokat részletezze, továbbgondolja és kibővítse külföldi és magyar szakemberek tanulmányaival. Míg a korábbi két kötet 1949-től kezdi el felfejteni Hantai művészetének fonalát, addig a Ludwig Múzeum katalógusa (végre) értelmezi és kontextualizálja a festő magyarországi korszakát is. Illyés Mária tanulmánya nemcsak a korai festményeket elemzi röviden – rámutatva arra, hogy már ezekben a korai képekben ott van az a szokványostól eltérő, határozott látásmód, amely Párizsban teljesedik majd ki -, hanem felvázolja azt az alkotói légkört és politikai környezetet is, amelyben Hantai első jelentős munkái megszülettek, illetve amely végül arra késztette a művészt, hogy római ösztöndíja végeztével már ne térjen haza.

Hasonlóan fontos a Centre Pompidou tavaly megjelent Hantai-katalógusában publikált Alfred Pacquement-írás magyar nyelvű közlése is, amelyben az igazgató Hantai Simon művészi útjának utolsó korszakát interpretálja, 1982-től, amikor a művész hivatalosan és szántszándékkal kivonult a művészvilág színteréből. Pacquement visszaemlékezésében rámutat arra, hogy Hantai felhagyott ugyan a festészettel és a kiállításokkal, művészi munkáját azonban nem hagyta abba, életének utolsó huszonhat évében sem maradt tétlen, hiszen komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy mind történeti, mind elméleti síkon tisztázza az életművét: „Rendszeresen olvas, elsősorban olyan filozófusokat, akikhez közel érzi magát. Képeiről pontos időrendbe állított dossziékat készít. Tervezi, hogy festményeit csoportosítja, egyeseket megsemmisít, a befejezett műveket különválasztja az elrontott, sikertelen képektől. Némelyeket elás, később kiássa őket.”

Anna Hantai folytatja a pacquement-i gondolatokat, a művész lánya még tovább részletezi édesapja archiváló tevékenységét, azt a dokumentációt, amelyet a festő elsősorban az utókornak szánt. Anna Hantai arra is rámutat, hogy a művész 1982-től folytatott tevékenysége nem csupán saját hagyatékának gondozása, hanem egyfajta alkotás is, amellyel sikerül elérnie, hogy munkája teljes mértékben intellektuális jellegűvé váljon. „Ecset és penge nélkül, kizárólag dokumentumokkal dolgozom - szárnyalnak a gondolataim.” Anna Hantai írásában a hátrahagyott gyűjtemény sorsáról is említést tesz, beszél arról, hogy a család mikéntn folytatja a festő által megkezdett munkát, a végtelenül gazdag állomány leltárba vételét és feldolgozását.

A katalógus szövegei közül érdemes még megemlíteni Molly Warnock írását, aki Hantai érett korszakát elemzi, de figyelemfelkeltő Aurélia Chevalier publikációja is, aki a pliage-ok restaurálásának egy módjába avatja be az olvasót. Házas Nikoletta filozófiai aspektusból közelít az életműhöz, Keserü Katalin, Fabényi Júlia és François Mathey pedig Hantai jelentőségéről beszél, és természetesen a testvér-barát, Juhász Ferenc Halottak. Halál. Hantai Simon. Falak című verse is helyet kap az írások között.

Már a tanulmányok olvasásakor is világossá válik, hogy fontos szövegeket válogattak be a nagy igényességgel összerakott katalógusba, amely elegáns, letisztult formájával méltó emléket állít a festőóriásnak, a kötet kimagasló színvonala azonban még inkább kitetszik a kiadvány magjából, ahol a kiállítás anyaga mutatkozik be. Az élvezhető méretű reprodukciók kronologikus sorrendben követik egymást, a művész egyes korszakaihoz tartozó munkákat külön egységekbe rendezve. A szerkesztők ügyeltek arra, hogy a reprók színeikben is pontosan kövessék az eredeti munkákat, így a fotók valamelyest képesek érzékeltetni a Hantai-munkák eredeti varázsát. A katalógusban a reprodukciók mellett enteriőrfotók is szerepelnek, ezzel a kiadvány Hantai első jelentős magyarországi kiállításának is emléket állít.

A katalógushoz függelék is tartozik, amely nemcsak Hantai részletes életrajzát és kiállításait közli, hanem a festő művészetével foglalkozó leglényegesebb szövegeket is, így ha valaki mélyebben szeretné beleásni magát a Hantai-életműbe, ez a lista jó kiindulópontul szolgálhat számára.

Fotó: Ludwig Múzeum

Hantai a Ludwigban!

MEGNYITÓ ELŐTT

Magyarországon korábban még nem volt példa arra, hogy Hantai Simon festészete olyan átfogóan és akkora teljességben mutatkozhasson be, mint a május 9-én nyíló kiállításban.

2014. május 05. Kocsis Katica

Finisszázsok és fesztiválok a hétvégére

AJÁNLÓ

A héten két kiállítás is zár, ne hagyják ki ezeket,továbbá fesztiválok is csábítanak bennünket, Szombathelyen a Savaria, Pécsett a Szamárfül és egy nemzetközi pipatalálkozó,Pesten pedig a Palotanegyed....

2014. augusztus 08. Magyar Múzeumok Online

Fantasztikus díj a Szépművészeti kiadványáért

DESIGN

Rangos nemzetközi elismerést kapott a A fotóművészet születése – A piktorializmustól a modern fotográfiáig című könyv.

2013. április 04. Magyar Múzeumok Online
 
Az Erimtan Múzeum Ankarában
 
Baselitz. Újrajátszott múlt
    Muzeumok.hu Rss betöltése...