Bunker Horthy Miklós kormányzónak

Új kiállítás Gödöllőn

A Gödöllői Királyi Kastélyban ezúttal újabb színfolttal gazdagodott: megnyílt Horthy Miklós kormányzó elfeledett bunkere.

Cikk küldése

e-mail:

A Gödöllői Királyi Kastély legújabb műtárgya és az ahhoz kapcsolódó kiállítás nem zárható vitrinbe, még egy múzeumi kiállítótérbe sem. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Gödöllői Királyi Kastély közös kiállítása igazi időutazást ígér az érdeklődőknek.

Út a rejtekhelyre

A bunkerbe levezető szűk folyosó falain légoltalmi plakátok láthatók a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményéből. A kiállítás első termében pedig a gödöllői bunker építéstörténete követhető végig a Magyar Országos Levéltár rövid szövegekből és tervrajzokból álló gyűjteményéből, valamint itt tanulmányozható a bunker makettje is.
Fotók és ismertető szövegek mutatják be a magyarországi II. világháborús bombázásokat és a légoltalmat, valamint Európa más híres bunkereit: a berlini Hitler-bunkert, a londoni Churchill-bunkert vagy a moszkvai Sztálin-bunkert.  
A bunker kisebbik helyiségében látványban és hangban is felidézhető az 1940-es évek óvóhelye. A rádióból Karády Katalin dalai szólnak, amelyeket megszakítanak a légvédelmi riadó, a sziréna és a robbanások hangjai.
A kiállítás rendezői rekonstruálták a megtervezett, de el nem készült berendezést a Csonka-féle megmaradt belsőépítészeti terv szerint. Hajópadló, gerendázott mennyezet, a falakon lambéria, borovi fenyőből készült bútorok és a légoltalomhoz kapcsolódó tárgyak (gázálarc, elsősegélydoboz, légoltalmi sisak) emlékeztetnek a korszakra. Az érdeklődő elolvashatja azt is, hogyan kellett viselkedni az óvóhelyen.
(Fotó: A Horthy-bunker makettje, készítette: Inhof János)

A legkorszerűbb óvóhely

A Budai Várkapitányság a kormányzó számára az akkori legkorszerűbb, BBGS rendszerű óvóhelyet építtette meg. Annak idején a BBGS rendszerű bunker komoly védelmet ígért a benne rejtőzködőknek: a légvédelmi III. osztályú, azaz a megerősített védőképességű bomba (500 tonna/m2, ill. 1000 kg tömegű robbanóbomba) kontakt telitalálatával szemben, valamint gáz és szilánk (repesz) ellen is bombabiztos helynek számított.
A tervezésre felkért Dr. Csonka Pál (1896–1987) műegyetemi tanár – Csonka János, a karburátor egyik feltalálójának fia – mint statikus és építészmérnök, már az 1930-as évektől foglalkozott óvóhelyek tervezésével. A II. világháború idején a Műegyetem légoltalmi vezetője volt, majd az ostrom befejezése után részt vett a Műszaki Egyetem megsérült központi épületének újjáépítésében. Tervei szerint állították helyre az esztergomi bazilika és a budapesti Szent István bazilika kupoláját, vagy erősítették meg a Gödöllői Agrártudományi Egyetem udvari nagy előadótermének héjszerkezetű kupoláját. Segédtervezője a gödöllői bunker tervezésekor Pelikán József (1913–1969) építészmérnök volt, akinek a tervei szerint épült meg többek között a budapesti Astoria aluljáró.
Dr. Csonka Pál két bunker-tervet készített a kastély főépületéhez közeli előkertekbe: az egykori Ferenc József előkertbe egy henger, az Erzsébet előkertbe pedig egy téglatest alakút. A kivitelezővel, (Sorg Antal Építőipari Rt.) és a Várkapitányság főmérnökével, (Miklósváry Károly) való egyeztetés után végül a téglatest alakú bunker tervét fogadták el, és valósították meg.

A biztonság ára

Az építési költségek ¼ részét a Budai Várkapitányság, ¾ részét a Honvédelmi Minisztérium fizette, amely felügyelete alá vonta az építkezést, így a háborús helyzet ellenére biztosítható volt a szükséges anyagok beszerzése. A kormányzónak 1944. július 1-jén mutatták meg a végső terveket. A föld alatt 10 méter mélyen lévő bunker építéséhez a tervezők számításai szerint 950 köbméter földet termeltek ki, és 450 köbmétert töltöttek vissza. 50.000 db kisméretű tömör égetett fali téglát, 250 tonna portland cementet, 10 tonna (1 vagon) darabos meszet, 220 köbméter dunai kavicsot, 310 köbméter dunai homokot, 250 köbméter különböző szemcsenagyságú bazaltzúzalékot és 250 köbméter bazalt-betont, 4,7 tonna bitument, 570 köbméter betont, 27 tonna vasat használtak fel.
A bunkerről archív fotók találhatók itt!

Mindezt fölöslegesen

A levéltári források szerint az óvóhely a front ideérkezésekor, 1944 decemberében még nem volt egészen kész. Dr. Csonka Pál 1944. december 22-iki levelében arról írt, hogy a Gödöllőt megszálló ellenséges csapatok miatt nem tudta pontosan ellenőrizni a munkálatokat. A megmaradt források azt mutatják, hogy a bunkerbe tervezett bútorokat már nem készítették el. Horthy Miklós, akit családjával együtt 1944. október közepén Németországba hurcoltak, a bunkert soha sem használta. A kastélyt 1944 végén német, majd orosz katonák szállták meg, a bunker további használatáról ekkortól nincsenek biztos adataink, annyit tudunk csupán, hogy a későbbi években üzemanyagot (gázolajat) tároltak benne. (Fotó: A bunker külső bejárata az Erzsébet királyné előkertben, 1986. A bejáratot
1996-ban elbontották, fotó: Kirchhofer Nagy Zsuzsanna, Gödöllői Királyi Kastély Múzeum fényképgyűjteménye)

A kiállítást rendezte: Dr. Négyesi Lajos, Hadtörténeti Intézet és Múzeum
Kaján Marianna, Gödöllői Királyi Kastély

Web: www.kiralyikastely.hu