©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Milyen műtárgyakra, mennyit költött eddig az MNB Értéktár Program?

Összesen csaknem 8,7 milliárd forintért vásárolt műtárgyakat az elmúlt másfél évben a Magyar Nemzeti Bank, köztük Tiziano, Munkácsy, Gulácsy remekműveit, fegyver- és érmegyűjteményt.

Az Értéktár Program megvalósítására az MNB Igazgatósága 100 millió eurós, mintegy 30 milliárd forintos összeget különített el 2018 végéig, ami páratlan értékű műtárgy-gyarapítási keret a magyar múzeumok történetében. Az MNB az Értéktár Programmal azon meghatározó jegybankok sorába emelkedett, amelyek műkincs-visszavásárlási programjukkal és gyűjteményükkel hozzájárulnak a kulturális örökségvédelemhez.

Az MNB 2014 januárjában indította el műkincs-visszavásárlási Értéktár Programját,amelynek célja az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldi tulajdonba került legfontosabb műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok itthon tartása, illetve olyan kiemelkedő értékű műkincsek megszerzése a hazai múzeumok számára, amelyek hiánypótlóak és jelentős mértékben gyarapítják a közgyűjteményeinkben őrzött nemzeti és egyetemes kulturális örökséget. A gyűjtemény létrehozása egyúttal értékálló befektetés, amely kézzel fogható gyarapodást is jelent hazánknak.

Ahogyan azt a jegybank a program elindításakor egyértelművé tette: az MNB társadalmi felelősségvállalásával összhangban elkötelezett a nemzeti értékmegőrzés és értékteremtés iránt, így jogszabályi és pénzügyi lehetőségein belül társadalmi-közösségi befektetéssel támogatja azon ügyeket, amelyek az MNB vállalt céljaihoz kapcsolódnak.

Az MNB középtávú társadalmi felelősségvállalási stratégiájának részeként elindított Értéktár Programja tavaly január óta számos nagy értékű műtárggyal növelte a hazai műkincsvagyont. Az Értéktár Programban megvalósult vásárlásokat minden esetben teljes körű értékbecslés előzte meg.

 

Gulácsy Lajos: A mulatt férfi és a szoborfehér asszony
1912 körül
Olaj, vászon, 67x47 cm

Gulácsy Lajos a magyar festészet történetének egészen különös, egyedülálló alakja, akinek munkásságában a romantika, a szecesszió, az angol preraffaelita iskola és a szimbolizmus is egyaránt nyomot hagyott. Egész munkásságát, sőt életformáját is a jelenből való elvágyódás jellemezte. Ahogyan ő maga is egy álomvilágban élt, úgy képeinek, verseinek, novelláinak szereplőit is egy mesterséges világ lakóiként ábrázolta.A mulatt férfi és a szoborfehér asszony című festmény Gulácsy rokokó tematikájú képeinek egyik legfontosabb alkotása. A művész legtermékenyebb és legegységesebb korszakában, 1912 körül készült, s egyike a legtöbbet reprodukált, legismertebb Gulácsy-alkotásoknak. Olyan kép, amely a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításának is meghatározó darabja lehet.

 

 

Orbán Dezső: Fekvő akt
1911 körül
olaj, vászon, 90 x 140 cm

A kép mind a Nyolcak művészcsoport aktkompozícióin belül, mind Orbán Dezső életművében kiemelkedő helyet foglal el. A kép kultúrtörténeti jelentőségét nagyban növeli, hogy az aktos kompozíció modellje valószínűleg Lesznai Anna volt. A hosszú lappangás után 2011-ben felbukkant festmény azt követően mind a Szépművészeti Múzeum, mind a bécsi Kunstforum Nyolcak-kiállításán szerepelt. Művészeti és kultúrtörténeti értékét tekintve képnek kétségkívül helye van a Magyar Nemzeti Galéria festészeti anyagában, ahová az MNB letétjeként kerül.

 

 

Vaszary János: Kereszténység
1924
olaj, karton, 74 x 102,5 cm

A Magyar Nemzeti Galériában 2007-ben megrendezett Vaszary gyűjteményes kiállítás katalógusában a festmény még csak reprodukcióként jelent meg, az eredeti mű hollétét nem ismerték a kurátorok. Az időközben külföldi magántulajdonból előkerült és megvásárolt alkotás az életműben betöltött szerepe miatt a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének fontos darabja lesz. Vaszary a húszas évek elején festette azt a színpadi jeleneteket ábrázoló képsorozatát, amelynek a Kereszténység című kompozíció is egy darabja. A nagyszabású festmény élénk színeivel és mozgalmas kompozíciós megoldásaival az első világháború utáni, drámai, sötét tónusú, kissé depresszív háborús képek után az első olyan reprezentatív alkotás a Vaszary-életműben, ami ismét a Vaszaryra jellemző életigenlő mentalitást sugározza.

 

 

Tiziano Vecellio: Mária gyermekével és Szt. Pállal
1540 körül
Olaj, vászon, 108 x 96,5 cm

A festmény hosszú éveken keresztül ismeretlen 16. századi velencei mester műveként egy pécsi család tulajdonában volt, majd 2005-ben, a Nagyházi Galéria aukcióján bukkant fel. Tátrai Vilmos, a Szépművészeti Múzeum művészettörténésze ekkor hívta fel a figyelmet, hogy Tiziano egy eddig ismeretlen alkotásáról lehet szó. A képet egy magángyűjtő vásárolta meg, aki a Szépművészeti Múzeumban helyezte letétbe. Az ezt követő technikai vizsgálatok, és annak bizonyítása, hogy a képet a reneszánsz festőfejedelem alkotásaként legalább másfél évszázadon át a modenai hercegi gyűjtemény őrizte, igazolták Tiziano szerzőségét. A festmény azóta több külföldi kiállításon is szerepelt. Művészi értékét tekintve az elmúlt több mint fél évszázadban hazánkban előkerült képek között ez a legjelentősebb.

 

 

A Péterváry-hagyaték

Az MNB vásárlásnak köszönhetően az egri Dobó István Vármúzeumban már láthatóak Péterváry István fegyvergyűjteményének jeles darabjai. A csaknem háromszáz darabból, zömében kora-újkori és újkori fegyverekből álló gyűjtemény nemzetközi viszonylatban is jelentősnek mondható. Péterváry István az 1970-es évektől folyamatos munkával építette fel kollekcióját, amely az ezredfordulóra az ország egyik legnagyobb ilyen típusú magángyűjteményévé vált. A gyűjtemény talán legértékesebb része a török lőfegyverekből áll, éppen ezért az egri múzeum számára kiemelkedő fontosságú a műtárgyak bemutatása. Cikkünk a témáról itt!

 

[[-- insertion|title:none|galeria:130 --]]

 

Bachman Gábor építészeti és design gyűjteménye

Az építészeti modellekből, építészeti festményekből, rajzokból álló gyűjtemény megvásárlásával a Magyar Építészeti Múzeum olyan műtárgy-együtteshez jut, amely növeli a gyűjtemény nemzetközi súlyát és kapcsolatrendszerét. A gyűjtemény egyszerre képvisel művészeti, történeti és edukativ értéket. A kollekció többek között az 1996-os Biennále magyar pavilonjában, a Semmi Építészete címmel bemutatott projekt anyagát, az 1998-ban a stuttgarti és bonni IFA galériában bemutatott műtárgyak egy válogatását tartalmazza, valamint az elmúlt másfél évtizedben Magyarországnak és a világ különböző országainak  készült építészeti és design  modellekből ad egy reprezentatív válogatást.

 

 

Munkácsy Mihály: Krisztus Pilátus előtt
1881
olaj, vászon, 417 x 636 cm

A Munkácsy Trilógia darabja a magyar kulturális örökség felbecsülhetetlen jelentőségű műve, magyar tulajdonba kerülése vitán felül nemzeti érdek. A volt tulajdonos (Art Gallery of Hamilton, Kanada) és az MNB megállapodásának köszönhetően a festmény sorsa megnyugtatóan rendeződött és az eddigi őrzési helyére, a debreceni Déri Múzeumba kerül hosszú távú letétként. A Trilógia képei közül a bibliai események sorrendjében az első a Krisztus Pilátus előtt című alkotás, ezt 1881-ben fejezte be Munkácsy, és 1882-ben állították ki először Magyarországon.

 

XIV-XVII. században Erdélyben vert ezüst tallérok – érmegyűjtemény

A 216 darabos, jó részt tallérokból, köztük számos unikális darabból álló gyűjtemény az erdélyi fejedelmek által 1562 és 1686 között kibocsátott érmékből, valamint néhány ezüst emlékéremből áll. A három generáció alatt összegyűjtött kollekció jelenleg az egyik legnagyobb ismert, szisztematikusan összeállított erdélyi tallérgyűjtemény a világon, amely mennyiségében, teljességében és jelentőségében csak a legnagyobb közgyűjteményekben fellelhető anyagokhoz mérhető. A műtárgyak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe kerülnek.

 

 

A Szentendrei Szabadtéri Múzeum Erdélyi Tájegységének bemutatása

Az MNB támogatása a Skanzen ún. Erdély Tájegységének létrehozását és megvalósítását segíti.  A múzeum az összeget többek között műtárgyvásárlásra, majdani állandó kiállítás helyszínéül szolgáló lakó-, köz- és gazdasági épületek megvásárlására, lebontására, áttelepítésére, ezen kívül tudományos kutatóprogramok, kiszállások, felmérő táborok finanszírozására, a megvásárolt műtárgyak átszállítására, konzerválására, restaurálására, digitalizálására és raktározására fordítja.  A Skanzen tervei szerint 2016 végére e támogatás segítségével a tervezett 116 épületből mintegy 50 építménnyel és 10-12 ezer műtárggyal gyarapodhat majd a gyűjtemény.

 

 

Moholy-Nagy László korai alkotásainak és az életművéhez kapcsolódó dokumentumoknak a gyűjteménye

A hat korai alkotást és 2253 dokumentumot (többek között fotókat, kiadványokat, leveleket, könyveket, forgatókönyveket, személyes iratokat) tartalmazó gyűjtemény Moholy-Nagy László életművét, szerteágazó alkotói és elméleti tevékenységét dolgozza fel. Ez a gyűjtemény a művész munkásságnak Magyarországon fellehető legfontosabb adattára. A kollekció Moholy-Nagy sokrétű életművének (képzőművész, fotográfus, filmes, szcenikus, designer, tanár, teoretikus) számos területét felöleli és dokumentálja. A gyűjteményben fellelhető alkotások kvalitása és a dokumentumok ritkasága miatt hiányt pótló anyag kerül a magyar állam tulajdonába.

 

Az MNB Értéktár Programjának köszönhetően rövidesen közgyűjteményekbe kerülő kollekciók:

Kövesi István festménygyűjteménye

A maga nemében, létrejöttének körülményeiben és a gyűjtő személyében páratlan gyűjtemény a magyar festészet 1870-1970 közti korszakának kiemelkedő darabjait tartalmazza. A 115 művet számláló gyűjtemény 2013-ig gyakorlatilag rejtve maradt a nyilvánosság elől. A gyűjtemény eredet-, állapot- és értékmérését a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria szakemberei végezték és dokumentálták. A tulajdonosok, Kövesi Katalin és Kövesi János eladási feltétele az volt, hogy az anyag egyben maradjon. A gyűjtemény letétként kerül a miskolci Herman Ottó Múzeum Képtárába, állandó kiállítás formájában.

 

Klaniczay Júlia és Galántai Görgy: Artpool Művészetkutató Központ 1965-1991 közötti gyűjteménye

Az Artpool Művészetkutató Központ a 60-as évektől megjelenő új művészeti mozgalmaknak, irányzatoknak, törekvéseknek, köztük az ún. nem hivatalos művészeti törekvéseknek (underground, szamizdat) egyedülálló dokumentum-gyűjteménye. A 650 folyóméternyi és a 2300 órányi digitalizált archívumi anyagban csaknem 7500 művész, művészcsoport, intézmény kutatható. Szinte minden képző- és iparművészeti ágazat alkotásaira kiterjed, a teljes spektrumot lehetetlen bemutatni, vagy a benne helyet foglaló művészeket felsorolni. Inkább kordokumentum-tár, mint művészeti gyűjtemény, ideális kutatóhely egy korszak szellemi mozgásainak megismerésére. Az páratlan anyag a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe kerül letétként.

 

Akik döntenek

Az MNB az Értéktár Program koordinálására, a műkincsek eredetiségének, művészettörténeti jelentőségének és értékének meghatározására a hazai országos közgyűjtemények vezetőiből és más neves szakértőkből, valamint a jegybank alelnökéből álló Tanácsadó Testületet állított fel. Az Értéktár Programot a Testület elnökekéntGerhardt Ferenc, az MNB alelnöke vezeti. A Testület tagjai Baán László, a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója; Cselovszki Zoltán, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója; Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója; Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója; Nagy Mihály, az EMMI kultúráért felelős államtitkárságának főtanácsadója, valamint Árvai-Józsa Kitty művészettörténész.

 

Az Értéktár Program elindítása óta az alábbi festmények és gyűjtemények megvásárlásával gyarapodott a hazai műkincsvagyon:

Műtárgy, gyűjtemény	Bruttó érték (Ft)
Festmények
Tiziano Vecellio: Mária gyermekével és Szent Pállal	4 500 000 000
Munkácsy Mihály: Krisztus Pilátus előtt	1 602 049 934
Orbán Dezső: A nagy akt	65 000 000
Moholy- Nagy László: Festmények és más képzőművészeti alkotások gyűjteménye	50 000 000
Gulácsy Lajos: A mulatt férfi és a szoborfehér asszony	42 000 000
Vaszary János: Kereszténység	40 000 000
Egyéb gyűjtemények
XIV-XVII. században Erdélyben vert ezüst tallérok – érmegyűjtemény	1 100 000 000
A Szentendrei Szabadtéri Múzeum Erdélyi Tájegységének bemutatása	300 000 000
Péterváry-hagyaték	59 000 000
Bachman Gábor: Építészeti és formatervezői gyűjtemény	55 000 000
Kövesi István festménygyűjteménye	795 000 000
Klaniczay Júlia és Galántai Görgy: Artpool Művészetkutató Központ 1965-1991 közötti gyűjteménye	90 000 000
Összesen:	8 698 049 934

Forrás: MNB