©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Az első női polgármester és a császárok

Az új polgármester a napokban adta át a Musei Capitoliniban található és most felújított Császárok termét (Sala degli Imperatori), a szimbolikus politizálás már elég jól megy neki.

Virginia Raggi (37), Róma történetének első női polgármestere alig több mint egy hónapja irányítja a várost. A Császárok termének átadásakor utalt arra, hogy a Musei Capitolini a világ első nyilvános múzeuma. És valóban, a múzeumot 1471-ben alapította IV. Sixtus pápa, aki többek között a ma is Róma város jelképének számító capitoliumi farkast és I. Constantin monumentális bronzszobrát adományozta a római népnek. A Piazza del Campidoglio három nagyobb épülete közül a Palazzo dei Constervatoriban kaptak helyet a szobrok, a palota és a tér Michelangelo keze nyomát is magán viseli. Vele szemben található a Palazzo Nuovo, ahol a most átadott terem is található. A polgármester asszonynak nem kellett messzire mennie, hogy átadja a felújított épületrészt, hiszen a polgármesteri hivatalként működő Palazzo del Senatore, a Capitolium tér ékessége a két múzeumszárny között foglal helyet. Az újonnan beiktatott városvezető nem véletlenül hangsúlyozta, hogy a múzeum az első nyilvános múzeum volt, amely nemcsak a műgyűjtőknek tette elérhetővé a művészetet, de a nagyközönségnek is. A polgármesteri programjának hangsúlyos része a politika átláthatóbbá tétele, a korrupció felszámolása. Az Öt Csillagos Mozgalom (M5S) viccpártként indult, mára viszont az egyik legkomolyabb politikai erővé vált Olaszországban. Raggi választási programjában arra is felhívta a figyelmet, hogy felül kell vizsgálni a Vatikán római ingatlanbefektetéseit, mivel mintegy 200–400 milliós kárt okoz Rómának, hogy az egyház ezek után nem fizet adót. Ferenc pápa elismerte, hogy a Vatikánnak is meg kell fizetnie az adókat.

„A környezet újra az, amit egykor a gyűjtők és a művészek jöttek tanulmányozni, hogy megértsék az ókori szobrok harmóniáját”, mondta a felújított terem átadásakor Claudio Parisi Presicce régész, a római múzeumok igazgatója. A kiállítási térben 67 római császár, illetve császári családtag büsztje látható, nagyrészt XII. Kelemen adományai. A pápa az 1654-ben elkészült épületet ezzel az 1733-ban tett adománnyal tette múzeummá, de később más pápák is adományoztak ókori szobrokat a múzeumnak, így a Haldokló gallt, vagy a Venus Capitolinit, amelyek ma is ebben az épületben láthatók. A múzeum történetében 1771-ben állt be fordulat, amikor is a Tevere másik partján létrejött a Museo Pio Clementino, amely ma a Vatikáni Múzeumok része. Azontúl a pápák e múzeumnak adományozták a görög és római régiségeket, főleg szobrokat.

A Palazzo Nuovo részleges rekonstrukciójával a Császárok terme ma újra 18. századi pompájában ragyog, az eredeti arany és halványkék árnyalatokban. Érdekesség, hogy a Musei Capitolini éppen a Teverétől a Szent Péter-székesegyházhoz vezető út – a köznyelvben: La Spina, vagyis a Dugó – történetét bemutató kiállítással várja látogatóit. Az út mai neve Via della Conziliazione, vagyis a Megegyezés útja.