Élményhajózás szárazföldön

Viking Hajó Múzeum

A roskildei Vikinghajó Múzeum (Vikingeskips Museet), nem messze Koppenhágától a Roskilde-fjord partján, Dánia legizgalmasabb múzeumai közé tartozik. A látogató betekinthet a viking kor hajózási, tengeri kereskedelmi és hajóépítési szokásaiba.

Cikk küldése

e-mail:

A vikingek a kora középkorban meghódították és rettegésben tartották Észak- és Nyugat-Európa nagy részét, államot alapítottak a mai Oroszország területén, és eljutottak Amerikába is. A hajózás, hódításaik és zsákmányszerző útjaik miatt, fontos szerepet játszott az életükben, még temetkezési szokásaik is hajókhoz és a tengerhez köthetők. A kiállított öt hajót a hatvanas években Roskildétől nem messze, Skuldelev mellett találták.

A hajók története

A viking időkben Roskilde volt Dánia, pontosabban a dán területek fővárosa. A 11. században a tengerről érkező támadások ellen a Roskilde-fjord legszűkebb pontján öt hajót süllyesztettek el, amelyek blokádot alkottak, és védték a várost. Ez a módszer a fjordokkal tűzdelt skandináv partokon bevett védekezési módszer volt. A hajókat kövekkel pakolták tele, így süllyesztették el, ami megakadályozta, hogy a tenger elsodorja a roncsokat. A helyiek mindig is tudták, hogy a fjordot hajók zárják el, de I. Margit királynő hajójának hitték őket. A viszonylag épen maradt roncsokat 1962-ben tárták fel, majd elkezdődött az öt hajó tenger alatt összekeveredett darabjainak szétválogatása és a rekonstrukció.

A Skluldelev hajók

A múzeum főépületében, a Viking Hajók Termében lenyűgöző látvány fogadja a látogatót. Öt hatalmas bárka tárul a szemünk elé, amelyek mögött a fjord kékeszöld vize hullámzik. A partra épült múzeum víz felőli oldala ugyanis üvegből készült. Az öt különböző típusú Skuldelev hajó közül kettő hadi-, három pedig kereskedőhajó. A Skuldelev 1-es egy Nyugat-Norvégiából származó, erős óceánjáró kereskedőhajó a knarr típusból. A legénysége hat-nyolc emberből állhatott. Valószínűleg valamilyen törzsfőnöké vagy egyszerre több kereskedőé lehetett, akik áruszállításra használták. Ez a fajta óceánjáró az egész észak-atlanti térségben, az Északi- és Balti-tengeren is biztonságosan közlekedett. Ezzel szemben a Skludelev 3 kicsi, elegáns kereskedő- és szállítóhajó, amely csak a part menti közlekedésre szolgált. Utóbbival körülbelül egyidős a Skuldelev 6-os halászbárka, amelyet fókavadászatra is használhattak. Valószínűleg Norvégiában, Sogne-fjord közelében készült. Oldalát utólag emelték meg, ez valószínűsíti, hogy inkább használták áruszállításra, mint halászatra. A hatvanevezős hadihajó, a Skuldelev 2-es egyike a híres viking hosszúhajóknak, vélhetőleg 1042-ben Írország partjainál, Dublin környékén épült. A vikingek a 9. század elején érték el az ír partokat, ahol kereskedőtelepeket hoztak létre, melyek később, a viking uralom alatt városokká fejlődtek. Az ásatásokkor azt hitték, hogy két hajóról van szó, s ezeknek a 2-es és 4-es sorszámot adták, a rekonstrukció során azonban kiderült, hogy a két hajó egy és ugyanaz. A Skuldelev 5-ös, a viking flotta legkisebb hadihajótípusa 30 ember szállítására alkalmas, kis hadihajó volt, és 1030 körül épülhetett. Érdekessége, hogy legfelső lemezsorán megmaradt egy pajzstartó is, a pajzsok rögzítését így erről a hajóról ismerjük pontosan.

A hajók bemutatását számos kísérőprogram egészíti ki. A lenti folyosón egy modellsorozat látható, amely egy fiktív viking támadás történetét mutatja be óráról órára, így megismerkedhetünk egy tengeri, valamint egy szárazföldi csata lefolyásával. A keleti teremben két hajó belső terét is berendezték. Itt a látogató viking ruhába öltözhet, pajzzsal és karddal a kezében felszállhat a hajókra, megemelheti az evezőket, vagy leírhatja a nevét rúnaírással. A múzeumhoz tartozik még egy mozi is, ahol az ásatásról és a rekonstrukcióról készült filmet vetítik.

Havhingsten fra Glendalough

A nyugati teremben egy időszaki kiállításon mutatják be a Havhigsten fra Glendalough útját. A Skuldelev 2-es rekonstrukciójának izgalmas történetét színes fotók és filmek kíséretében ismerheti meg a látogató. A 2000-es évek elején indult el ez a nagyszabású vállalkozás, amelynek során megépítették, majd egy kalandos úton ki is próbálták a fjordból előkerült hajó másolatát. Roskildéből indulva, a Brit-szigeteket északról megkerülve Dublinba, a hajó hazájába utaztak, végül délen, a La Manche csatornán keresztül jutottak vissza Dániába. A kísérlettel megtapasztalhatták, hogyan viselkedik egy viking hosszúhajó a tengeren. A kiállításon látható az építés folyamata, a hajó pontos útja, de belepillanthatunk a hajónaplóba is, illetve az útról készült dokumentumfilmet is megnézhetjük, végül a múzeum előtt magát a hajót is.

A hajóépítő telep és kikötő

A múzeumlátogatás ezzel azonban még nem ér véget, közvetlenül a főépület mellett található egy hajóépítő telep, amely a viking kori bárkák rekonstruálásával és a munkafolyamat bemutatásával foglalkozik. A látogató végignézheti a hajók építésének minden fázisát. A roskildei telepen számos kis műhely található, hiszen régen minden munkafolyamatnak megvolt a maga mesterembere. A hajó gerincét egyetlen fatörzsből faragták ki, ehhez rögzítették hozzá az orr- és a fartőkét. A palánkokat ezután szegecselték a gerincre. A palánkok közét kóccal tömték ki, így tették vízhatlanná a hajót. Általában a tízedik palánk volt a legerősebb, mert az a vízvonalon helyezkedett el. Ezután helyezték a bordákat a hajótestbe: vesszőkkel kötözték le, így ruganyosabbak lettek, mintha szegecselték volna őket. A hajó legfelső palánksorát is megerősítették, valamint szegélyt helyeztek rájuk, ahová a hadihajókon a pajzsokat tették. A pajzsok védelmi funkciójuk mellett a hajó oldalának megemelésére is szolgáltak. Ezután került rájuk az árboc és a vele egyenlő hosszúságú vitorlarúd. Erre feszítették ki az általában négyszögletű vagy trapéz alakú vitorlát. Ezután helyezték a hajó jobb oldalára az egyetlen kormánylapátot. A látogatók a műhelyekben nemcsak megnézhetik, de ki is próbálhatják a hajóépítés mesterségét, fonhatnak vesszőből kötelet, varrhatnak vitorlát vagy megtanulhatják a különböző csomókötéseket. Színes táblákról tudhatják meg, hogy a hajóépítéshez mikor milyen fát érdemes kivágni, és még a dendrokronológiába is bevezetést kapnak.

A múzeum kikötőjében nemcsak az öt Skuldelev hajó rekonstrukcióját nézhetjük meg, hanem más skandináv fahajók másolatait is. A múzeum gyűjteményébe összesen 39 hajó tartozik, amelyek mindegyikét a hajóépítő telepen készítették. Közöttük nemcsak viking korabeli, hanem 20. századi favitorlások is találhatók. A látogatók nyáron élesben is kipróbálhatják, milyen volt egy viking hajón utazni. A fjord vizén tett majd egyórás hajóút felejthetetlenné teszi a viking kori kirándulást.

imho