Az antik porcelán és a Land Rover
Extrém tárgykapcsolat – kritikus olvasatban
Majd egymillió jüant, azaz 37,5 millió forintot érő, tízezer darab kínai porcelán régiséggel ragasztotta tele Land Rover autóját egy kínai gyűjtő, aki porcelánmúzeum tulajdonos az észak-kínai Tiencsin (Tianjin) városban. Mit gondolunk erről?
| MTI - MMO |
2012-06-14 08:32 |
A magángyűjtők nagyon sokféle módon viszonyulnak értékeikhez: van olyan, akinek a műtárgyak belső világa, az apró részletek, a formák a fontosak, van olyan, akinek a gyűjtés mámora, a művészek támogatása, a mecénás szerep, és van olyan, akinek a meghökkentés, a döbbenetkeltés a fő motiváció. Akárhogy is: drága mulatság, vitára ingerlő elfoglaltság, érzelmeket, indulatokat, megértést vagy értetlenséget váltanak ki a külvilágból. A Land Rover nyilván nem lesz a restaurátorok és a kínai porcelángyűjtők kedvenc műve, viszont a közönség rajong érte. A múzeumok biztos nem támogatják ezt a megközelítést, de az sem célravezető, ha tudomást sem veszünk róla. Extrém helyzetek vannak, és ha szakemberként meg is ütközünk rajta, a közönség valamiért kedveli. Most, a múzeumok éjszakája előtt pedig külön elgondolkodtató: vajon mi vált ki ámulatot látogatóinkból? vajon jó utón járunk-e, amikor múzeumaink stukkóit világítjuk meg ahelyett, hogy gyűjteményeinket és tudásunkat helyeznénk reflektorfénybe? De nézzük a kínai esetet!
A sokak által megcsodált, antik porcelánokkal ékesített autónak hamar híre ment a világhálón, s ugyanolyan hamar vita is kerekedett róla. Érthető módon. A China House nevű kis múzeum előtt parkoló terepjáró mellett lelkesen fényképezkednek a látogatók, a tulajdonos Csang Lian-cse (Zhang Lianzhi) pedig büszkén hirdeti, hogy a rendhagyó ötlettel a kínai porcelánnak csinál reklámot – hazájában és a világon. Kritikusai azonban úgy vélik, a porcelánok felragasztásával kárt tett az értékes tárgyakban. Tönkretette, élvezhetetlenné tette a porcelánokat, melyekt pusztán feltűnéskeltésre használt. Az interneten, a népszerű mikroblogok világában akadnak, akik támogatják, de többen úgy vélik: egy gazdag ember hivalkodó magamutogatásáról van szó.
Csang, aki egy kantoni étterem tulajdonosa is, elmondta a Hszinhua hírügynökségnek, hogy több mint két évtizeden át hajtotta Land Roverét az országban, élt hobbijának, gyűjtötte a különlegességeket. Még 2002-ben vásárolt Tiencsin belvárosában egy régi épületet, amiből négy év alatt alakította ki magánmúzeumát. Ötezer darabos kollekciójában ősi vázák, tányérok, tálak találhatók, több száz fehér márványszobor és húsz tonna kristály. A gyűjtemény értéke 2 milliárd jüanra, 75 milliárd forintra rúg.
A Land Rover „díszei” a szakemberek szerint 618-1911 között készülhettek. A gyűjtő szerint az autó dekorálására használt, valamint a kiállított, falra ragasztott porcelánok nyolcvan százaléka sérült, törött darab volt. Pien Cseng-ming (Bian Zhengming), aki a nemzeti kulturális ereklyék szakbecsüse, úgy vélte, hogy abban az esetben is, ha a tárgyak sérültek voltak, megőrzésüknek ez semmiképp nem szakszerű módja. A kutatók számára igazi „csemegék” kerültek veszendőbe, de alapos vizsgálatukra így már nem nyílik mód.
Csang felfogása szerint, a mozaikhoz használt porcelánok egykor a hétköznapi életet szolgáltak, ezért az utókornak is joga van megtapintani és használni őket. Véleménye szerint értékük éppen abban áll, hogy szépségük és hétköznapiságuk a mai emberhez is szól.
A műgyűjtők és a múzeumalapítók motivációi és stratégiái nem egyformák. Ahogy a múzeumok sem.
Képek forrása: The Sun
