A világ ma a holokauszt áldozataira emlékezik
Emlékezet
Tudtad? Az auschwitzi haláltábor minden harmadik áldozata magyar állampolgár volt, ezért ez a hely tekinthető a legnagyobb magyar temetőnek.
| Magyar Múzeumok Online |
2013-01-27 13:13 |
Január 27-én, a hírhedt auschwitz–birkenaui haláltábor felszabadulásának napján világszerte a holokauszt áldozataira emlékezünk. Az Egyesült Nemzetek Szervezete által elfogadott emléknapon Emberségről példát… címmel nyílik időszaki kiállítás vasárnap délután 4 órakor Hódmezővásárhelyen, a Zsinagógában. A kiállítás tablói azokról az ismert diplomatákról és hétköznapi hősökről szólnak, akik emberségből, bátorságból és tisztességből példát mutattak és mentették az üldözötteket a vészkorszak idején.
A lengyelországi Oszwieczim (német nevén Auschwitz) melletti „halálgyár-komplexumot” a tömeges megsemmisítés céljára alakították ki; itt építették fel az első gázkamrákat. Az iparszerű gyilkolás programszerű megkezdése után Auschwitz az európai zsidóság megsemmisítésének központjává vált. 1940 júliusa és 1945 januárja között 1 millió 300 ezer embert, köztük 1,1 millió zsidót hurcoltak Auschwitzba. A haláltábor minden harmadik áldozata magyar állampolgár volt, ezért Auschwitz tekinthető a legnagyobb magyar temetőnek. 1945 januárjában a front közeledtével több, mint 58 ezer foglyot indítottak halálmenetekben Németország felé. 1945. január 27-én, amikor a szovjet csapatok elérték a tábort, alig több mint hétezer „emberi roncsot”, többségében végsőkig legyengült nőket és gyerekeket találtak ott. Az Egyesült Nemzetek Szervezete január 27-ét, az auschwitzi haláltábor felszabadításának napját a Holokauszt Áldozatainak Nemzetközi Emléknapjának nyilvánította 2005. november 1-jén.
Emberségről példát
A hódmezővásárhelyi zsinagógában január 27-én, vasárnap délután 4 órától emlékeznek a Shoa áldozataira. Köszöntőt mond Blazovich Péter, az Emlékpont intézményvezetője, a zsidó mártírokra Dr. Erdélyi Miklós, a hitközség elnöke emlékezik. Az embermentők előtt tisztelgő kiállítást Deák Andrea, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület ügyvezetője nyitja meg.
A kiállított tablók az embermentésben résztvevő több mint harminc személy, köztük Raoul Wallenberg svéd diplomata, Karády Katalin színész, Sztehlo Gábor evangélikus lelkész, Ocskay László honvéd százados áldozatos tevékenységéről emlékeznek meg. A vészkorszak idején is voltak emberek - magyarok és külföldiek -, akik emberek maradtak az embertelenségben, és akár saját életük kockáztatásával is mentették az üldözötteket. Voltak, akik felemelték hangjukat a bűnök ellen, segítő kezet nyújtottak az rászorulóknak: élelemmel, hamis személyi iratokkal látták el vagy épp bújtatták őket. A diplomaták védleveleket bocsátottak ki, „védett házakat” állítottak fel. Az "„Igaz Emberek” áldozatos tevékenysége eredményekképpen több ezer honfitársunk menekült meg a biztos haláltól.
Felhívás a Régen volt? Hol is volt? c. országos középiskolás vetélkedőre
A 20. század közepén emberek milliói szenvedtek faji, vallási vagy politikai alapú üldöztetést. A zsidóságot, a romákat sújtó népirtás és következményei a magyar múlt, az európai történelem és a kultúra veresége. Törekednünk kell arra, hogy a holokauszt a magyar történelem, a kollektív emlékezet részévé váljon, az ártatlanul üldözött és megölt magyar állampolgárok emléke fennmaradjon. Emlékeznünk kell azokra is, akik emberek tudtak maradni, az embertelenségben, akiket ismertünk, és akik ismeretlenek maradtak, s legfeljebb cselekedetük hozadéka, emberi életek megmentése maradt meg.
A Holokauszt Emlékközpont, a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola, a Raoul Wallenberg Egyesület „Régen volt? Hol is volt?” címmel országos felmenő rendszerű vetélkedőt hirdet a középfokú intézmények diákjai számára. Induljunk el és fedezzük fel városunkat, falunkat, ismerjük meg múltunkat, emlékezzünk a 68 évvel ezelőtt történtekre!
Bővebb információ a www.wallenbergegyesulet.hu honlapon
Fotó: Wikipedia - Bundesarchiv
