Ki ül ebbe a székbe?
Teremőrzés
Szentendre művészei tisztelik hajdani kollégáik, mestereik, barátaik hagyatékát, és kívánatosnak tartják a múzeumok fennmaradását. És ezért tenni is készek.
Magyar Múzeumok Online |
2013-03-04 12:00 |
Sokféle híradás jelent meg a „teremőrdoktorokról”, az országos múzeumokban teremőrködő tudományos munkatársakról. Szentendrén egy kicsit más történik: a város művészei és a Ferenczy Múzeum szakemberei együtt, közösen állnak ki a kiállítóhelyekért.
A dologi kiadások csökkentése érdekében a február 11-től március 12-ig tartó időszakban a Ferenczy Múzeum kénytelen volt bezárni a leglátogatottabb Kovács Margit Múzeum és a s MűvészetMalom kivételével a város képzőművészeti hagyományait, értékeit évtizedek óta ápoló és közkinccsé tevő gyűjteményeket.
A Szentendrei Tavaszi Fesztivál 2013. évi megnyitására a nemzeti ünnepen, március 15-én kerül sor, s ekkor kellene a múzeumokat újra megnyitni.
A szentendrei művészet a város kiemelkedő értéke, a nagy elődöket bemutató képzőművészeti állandó kiállítások az egyik legfontosabb turisztikai vonzerejét jelentik.
A Ferenczy Múzeumi igazgatója a szentendrei művészet mai képviselőihez, és műértőihez fordult segítségért, egy olyan program ötletével, mely felhívja a nagyközönség, és nem utolsó sorban a fenntartók figyelmét arra a tévedésre, és az ebből követező, egyre inkább gyakorlattá váló, legegyszerűbb megoldást jelentő hibára: a forráshiányt intézménybezárásokkal kívánják kezelni.
2013. március 13. és 31. között a folyamatos nyitva tartás érdekében az igazgató, a munkatársak, a művészek, műgyűjtők és társintézmények munkatársai együtt vállalják az őrzést, és egyúttal különleges, személyes tárlatvezetést tartanak a látogatók számára.
Az akció jelzi: a város művészei magukénak érzik a szentendrei Ferenczy Múzeumban és kiállítóhelyein őrzött művészeti hagyatékot, és tesznek is azért, hogy azt a közönség továbbra is megismerhesse.
Fotó: Kmetty János (Miskolc, 1889 – Budapest, 1975) állandó kiállítása
A Kmetty Múzeum 1981-ben nyílt meg a Ferenczy Múzeum filiáléjaként egy 18. századból származó, egykori dalmát kereskedőházban. Szentendrén ez volt a hatodik képzőművészeti múzeum. A kiállítás alapját a művész özvegyétől kapott hagyaték jelentette, melyhez korábban vásárolt alkotások és más közgyűjteményből kölcsönzött művek is csatlakoztak.
Mint legtöbb kortársa, Kmetty is eljutott Párizsba, Kecskemétre, Nagybányára és Szentendrére. Számos irányzat hatott művészetére, leginkább a kubizmus. Festészete mellett grafikai munkássága is jelentős. Nemcsak alkotóként, hanem tanárként is őrzi emlékét a művészettörténet.