Múzeumok útkeresésben
TANÁCSKOZÁS
2013. április 16-án a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban tartották a Pulszky Társaság Kismúzeumi Tagozatának szakmai találkozóját, melynek témája a megyei múzeumi hálózat önkormányzati átalakítása volt.
| Gyura Sándor |
2013-05-01 08:37 |
A találkozó a 2012 őszén Hogyan tovább kismúzeum? című szakmai nap folytatása volt. A többségében önkormányzati fenntartásba került muzeális intézmények mellett az országos múzeumokhoz csatolt – általában tematikus – gyűjtemények is új körülmények között működnek tovább. Az átállás első szakaszának tapasztalatait osztották meg a megjelent kollégákkal az előadók.
A házigazda, dr. Kiss Imre igazgató köszöntő szavai után elsőként dr. Bathó Edit, a Jász Múzeum igazgatója vázolta fel a nagy múltú intézmény történetét a fenntartóváltásig. A területi múzeum feladatkörében megmaradt gyűjtemény azon szerencsések közé tartozik, amelynek épülete önkormányzati tulajdonban van, hiszen a kincstári tulajdonban való lét ebben a pillanatban megnehezíti az ingatlanok felújítását, fejlesztését. Raktárhelyzetük is megoldódni látszik, ami – azt gondolom – a legtöbb múzeumban probléma. Pillanatnyilag jobb anyagi helyzetbe kerültek. Az igazgatónő fontosnak tartotta a múzeum minél szélesebb körben való népszerűsítését, amelyekre kiváló alkalmat kínál például a Múzeumok Éjszakája rendezvény, valamint a Nemzeti Vágta, ahol a jászok jelképével, Lehel Kürtjével képviselteti magát a múzeum.
Ezt követően dr. Bereczki Ibolya, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban működő Múzeumi Oktatási és Képzési Központ (MOKK) képviseletében foglalta össze a múzeumi struktúra változását és a ránk váró feladatokat. Az előtte szólóhoz hasonlóan ő is a szemléletváltás fontosságát hangsúlyozta. Véleménye szerint növelni kell a múzeumok társadalmi elfogadottságát, a múzeumoknak a tudásátadás új típusú helyszíneivé kell válniuk. Ugyanakkor a múzeumoknak meg kell felelniük a fenntartók elvárásainak is (szerencsés esetben ez a kettő megegyezik), Fontos, hogy megfelelően határozzuk meg jövőbeni szerepkörünket és eszerint alakítsuk ki stratégiánkat. Az önkéntesek bevonása a múzeum működtetésébe nagyon fontos és hasznos. Erre jó példával szolgál a Jász Múzeum és a vendéglátó intézmény is. Ami az állandó kiállításokat illeti, az ALFA program nem hozta meg a tőle várt eredményeket: nem gyarapodott a látogatók száma a megújított kiállításokban. Az uniós pályázatok viszont komoly változást generáltak: megnövekedett a múzeumpedagógiai foglalkozások száma. Az új fenntartóhoz kerülő múzeumok esetén is előfordulhat, hogy bizonyos területeken szakemberek hiányban szenvednek: mint például a restaurátor és műtárgyvédelmi részek. A MOKK ajánlásokat fogalmazott meg a megyei hatókörű városi múzeumok feladataként meghatározott 20%-os normatíva felhasználására. A Központ segítséget nyújtana a továbbképzésben, és a múzeumi koordinátori hálózat tagjain keresztül információs központként is működne.
Dr. Kiss Imre, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jelenlegi helyzetéről számolt be. A 2011-ben új helyre költözött országos gyűjtemény új óbudai épületében végre alkalmasabb otthonra talált. Kiemelte a gyűjtőkkel való jó kapcsolat kialakítását, ami minden múzeumnak hasznára válhat. A tanácskozás résztvevőit röviden körbe is vezetette a múzeumában.
Csorba Csilla a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) igazgatója a vidéki irodalmi emlékházak helyzetéről tartott előadást és a PIM tevőleges segítségéről, amit ezeknek a kiállítóhelyeknek nyújtani tud a kiállítások rendezésében. Tanácsokat tud adni például a működtetéshez és a pályázatíráshoz is. Az emlékházak számára már közös honlap is működik. A fenntartóváltás következtében a Magyar Nyelv Múzeuma és a Kazinczy Ferenc Múzeum is a PIM kezelésébe került. Csorba Csilla számos hasznos javaslata közül külön kiemelném a többnyelvű feliratok szorgalmazását, a nagyobb intézményekkel való kapcsolatfelvételt és a tematikus iskolai foglalkozások és táborok szervezését.
Kiss Imre és Csorba Csilla az időszaki kiállításaik utaztatását ajánlotta a múzeumoknak, melyek sokat segítenének a vidéki múzeumok programjainak színesítésében. Vidéki tapasztalataim alapján ehhez azt tenném hozzá, hogy a vándorkiállítások fogadását megkönnyítené, ha a múzeumokban jól használható, korszerű időszaki kiállítási installációs elemei lennének. Bár nyilván ezek tárolása – a műtárgytároláshoz hasonlóan – problémát is tudna jelenteni.
Utolsó előadóként dr. Fűköh Levente a Mátra Múzeum igazgatója tartott előadást intézménye új helyzetéről. A Magyar Természettudományi Múzeum kezelésébe került gyűjtemény profilja tisztult, anyagi helyzete pedig – a Heves Megyei Múzeumi Igazgatóság szervezetéből kikerülve – stabilizálódott.
A szakmai napon szóba került, hogy a fenntartóváltást több dolog is megnehezíti. Például, a futó pályázatok és támogatási szerződések átírását, amelyek nem egy esetben megoldhatatlan helyzet elé állítja a múzeumok vezetését.
Azt gondolom, hogy ebben az új helyzetben ez az év meghatározó lesz, de az ezt követő évek fejleményeitől is sok minden függ. Ha a Kormányzat és az önkormányzatok továbbra is biztosítani tudják a működés feltételeit, esetleg fejleszteni is tudnak, a múzeumok pedig megfelelően tudják pozícionálni magukat, akkor pozitív is lehet a megyei múzeumi rendszer „szétszervezésének” mérlege. Persze, ehhez szükséges, hogy a múzeumvezetésében egyre inkább érvényesüljön a menedzserszemlélet. Fontosnak tartom továbbá, hogy a gyűjtemények minél hatékonyabb digitalizálását, hiszen az mind a kiállítások tervezésében, mind a gyűjtemények virtuális bemutatásában segítséget jelent. De addig sem szabad elfeledni, hogy a múzeumi műtárgyak megőrzése, biztonsága, valamint a gyűjtemények gyarapítása továbbra is elsődleges szempont. Hiszen műtárgyak nélkül nincsenek kiállítások és nincs múzeum.
