Szombaton hirdetik: „Az év múzeuma 2012”

DÍJ

A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület pályázatára, „Az év múzeuma 2012” kitüntető cím elnyerésére 7 intézmény jelentkezett.

Cikk küldése

e-mail:

Az elismerés a muzeális intézmények működésének átfogó elemzése alapján kivívható rang, amelyet az adott intézmény elmúlt évi fejlődését értékelve, az eredményeket összevetve ítélnek oda a bírálók. A bíráló testület a pályázó múzeumok beküldött információit, valamint a helyszíni látogatások során szerzett tapasztalatokat együttesen értékelte.

A pályázat bírálóbizottságát ebben az évben is a Pulszky Társaság és a társkiíró szervezetek (az ICOM Magyar Nemzeti Bizottsága, az Országos Közgyűjtemények Szövetsége, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiuma) képviselői alkották. A tagok: Bereczki Ibolya, Cseri Miklós, Deme Péter, Demeter Zsófia, E. Csorba Csilla, Kesik Gabriella, Matskási István, N. Kósa Judit, Zomborka Márta.

Az eredményhirdetésre 2013. május 11-én, szombaton, a Múzeumok Majálisa első napján 14 órakor kerül sor a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében.

 

„AZ ÉV MÚZEUMA 2012” CÍM ELNYERÉSÉRE PÁLYÁZÓ INTÉZMÉNYEK:

 

Atomenergetikai Múzeum (Paks), fenntartója az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.

Az atomerőmű északi részén az egykori raktárépületből kialakított múzeum 2010-től szolgál a gyűjtemény és a feldolgozórészleg elhelyezésére. A gyűjtemény alapítási éve 1995, az országos gyűjtőkörű szakmúzeumi működési engedélyük 2010 decemberében keltezett. Az intézmény az üzemtörténet és a technikatörténet gyűjtési és bemutatási igénye alapján nyitott látogatóközpontot és látványtár típusú múzeumot. Mindez komplex képet ad az atomenergia előállításának és felhasználásának széles kérdésköréből mind az üzemet látogatóknak, mind pedig a kifejezetten múzeumi foglalkozásokra érkezőknek. A látogató itt e modern problémakör 21. századi feldolgozását és bemutatását „hightech” környezetben kaphatja meg. Az iparszerűen rideg környezetet oldja az élénk, változatos színek használata, a tájékoztató pultok sok mozgó anyaga, a tágas és világos közeg, a fogadótér játékossága.

 

Az üzemtörténeti gyűjteményből lassan országos gyűjtőkörű múzeummá alakított egység megnyitására 2012 márciusában került sor. A kiállítótérben bőséges, több nyelven elérhető információkkal szolgálnak az érintőképernyős felületek, az információs bázis korrekt leírásokat, képeket és videókat egyaránt tartalmaz, mozgófilm- és videoanyaguk igen gazdag.

Gyűjteményi anyaguk az üzemtörténet és az üzemből korszerűsítés miatt kikerülő berendezések és eszközök révén a technikatörténet tárgykörét öleli fel, az adattárban és a könyvtárban az atomenergiával és a tudományág nagy tudósaival kapcsolatos igazi kuriózumok is találhatók. A műtárgygyűjtemény és a fényképarchívum jelszóval digitálisan kutatható, kapcsolódnak a Paksi Digitális Archívum projektjéhez, az erőmű weblapján keresztül virtuális túrán is részt vehet a látogató.

Elérendő célként tartják számon az atomenergia békés felhasználásának népszerűsítését, illetve az ezzel kapcsolatos tartózkodás oldását, ezt a célt hangsúlyozottan szem előtt tartják a kiadványok és a szórólapok is. A szakkiadványok természetesen az üzemtörténettel és a jelen történéseivel foglalkoznak. Tiszteletre méltó vállalkozás az üzem egykori építői és dolgozói visszaemlékezéseinek kiadása, és példamutató a gyűjtemény gyarapítóinak tapasztalható megbecsülése. Kidolgozás alatt áll múzeumpedagógiai programjuk az atomerőmű-bázis iskolájával együttműködésben, az Energetikai Szakközépiskolával kialakított kapcsolat révén a természettudományos oktatás színvonalának emelése a cél. A múzeumi együttes megtekintése a maga fantasztikus információgazdagságával, a történeti eszközök kipróbálása és a jeles technika üzemszerű látványa egyszerre „letaglózó” élmény lehet. Ebből a szempontból tehát helyes, hogy ezek az egységek a látogató számára szétválaszthatók. A látogatóközpont és az előadóterem jó lehetőséget biztosít a nem szokványos programok lebonyolítására, szerepük hangsúlyos az erőmű nemzetközi kapcsolatrendszerében is.

 

Budapest Történeti Múzeum Aquincumi Múzeuma (Budapest), fenntartója a BTM-et fenntartó Budapest Főváros Önkormányzata

A múzeum az elmúlt években tevékenységének minden területén egyértelműen megújult.  A romkert fejlesztése, a birtokukba került, korábban ipari felhasználású területek integrálása nagy változást hozott életükben. Ma már mintegy 10 hektár területen működnek. Egyik, komoly didaktikai lehetőségeket és új élményeket nyújtó fejlesztésük a rekonstruált festőház, a római mintára megépített épület és funkcionális berendezése minden látogató számára érzékelhetővé teszi a korabeli életmódot, tárgykultúrát. Az épület egészen új összefüggésbe helyezi a múzeumi látogató számára a romkertben megtapasztaltakat, a befogadást és értelmezést élményszerűvé teszi a közönség számára. Az intézmény komplex fejlesztésének kiemelkedő eredménye az új állandó kiállítás, a hozzá kapcsolódó időszaki kiállítóterek, valamint a látványtár kialakítása. Az egykori ELMÜ-épület felújított és kiegészített elemei harmonikusan illeszkednek a múzeum eddigi tereihez, ugyanakkor korszerű kiállítóhelyeket, télen is használható közönségforgalmi és múzeumpedagógiai helyiségeket, valamint múzeumpedagógiai szobákat eredményeztek.

Példaértékű és más hazai fejlesztések számára mintaként szolgálhat a tanulmányi gyűjtemény. Jelzi, hogy tudatos koncepcióval, alapossággal milyen sokrétűen lehet bemutatni a múzeum – nem csak római kori – anyagát is. Különösen izgalmas, hogy a helyben és a közvetlen környéken feltárt régészeti leletek milyen kontextusban jelennek meg a kiállítóterekben: a festőházban az eredeti leletek alapján rekonstruált falfestményeket láthatunk, a tanulmányi gyűjteményben ugyanezen leleteket valóságosan is megtekinthetjük. A múzeum – pihenésre is alkalmas – virtuális játékokkal megtöltött alsó szintjén ugyancsak a helyben talált leletekre alapozva dolgozták ki az egyébként nagyon kedves és szórakoztató játékokat. A kiállítóhelyek közötti térségben igényes, szokatlan megjelenésű játszóteret alakítottak ki, ami formájában és tartalmában egyaránt igazodik a korhoz, a múzeum küldetéséhez és a játékban is megnyilvánuló ismeretátadáshoz. A múzeum kiadványai, oktatási programja és rendezvényei elismerésre méltóan professzionálisak, sokrétűek, adott célcsoportokhoz igazodnak.

Az intézmény nagyon dinamikusan fejlődik, műtárgygyarapodása az elmúlt időszakban átlagosan évi 50 ezer darab volt. A hatalmas régészeti gyűjtemény döntő részének elhelyezése korszerű, a leleteket, tömör raktárban, jól csomagolva, klimatizált helyen tárolják. Gyűjteményeik leírása honlapjukon elektronikusan bárki számára hozzáférhető: http://www.aquincum.hu/gyujtemenyek.

Az intézmény sokféleképpen figyel a látogatói igényekre. Az új kiállítási épület megnyitása óta egész évben nyitva tartanak, a Dunakanyar felé irányuló turistaforgalomhoz igazodva korábban nyitnak, kedvezményeik sokrétűek. Bérlettel támogatják a visszatérő látogatókat, az igényekre reagálva külön romkerti belépőt is bevezettek, és külön kutyajeggyel gondoltak a kutyatulajdonosokra. Elkészítették a romterület és a hozzá kapcsolódó régi főépület fejlesztési tervei, ennek megvalósítására a következő években reális esély mutatkozik.

 

Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum (Budapest), fenntartója Csillag Pál és Csillag Éva

A családi fenntartásban működtetett műterem-múzeum a kapcsolódó, időszaki kiállításoknak helyet adó lakással együtt bensőséges élményt nyújtó kiállítóhely. A hét három napján egész évben látogatható lakásmúzeum állandó tárlata a Molnár-C. Pál műveit bemutató műterem, itt alkalmanként cserélődnek az alkotások. A nagy gonddal szervezett időszaki kiállítások válogatást adnak alkotói életművekből, szerencsésen bővítve a repertoárt és a kiállítóhely köré szerveződő közösséget.

 

Az elsősorban magántulajdonban lévő alkotásokat bemutató kiállítóhelyen eleven az élet. A stabil látogatói körön túl évek óta állandó vendégek és munkatársak is egyben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem művészettörténész hallgatói. Többen közülük önkéntesként is dolgoznak kiállítások és programok megvalósításában. A hagyatékot gondozó társaság és a Molnár-C. Pál Baráti Kör művészetpártoló tagjai egyre szélesebb tematikát felvonultató, különböző formában és módszerekkel megtartott eseményeket szerveznek. A felnőtteknek szóló programok mellett hirdetnek családi és gyerekprogramokat, műhelymunkákat is, és tervezik egy felnőttek számára alakítandó alkotóműhely létrehozását. Honlapjuk szépen illeszkedik a múzeumhoz, naprakész és jól használható.

 

Tiszazugi Földrajzi Múzeum (Tiszaföldvár), fenntartója Tiszaföldvár Város Önkormányzata (korábban a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságának része)

A múzeum küldetése a Tisza és a Körös által közrefogott táj és az itt élő emberek kapcsolatának bemutatása. Az intézmény az elmúlt években példaszerű átalakuláson ment át, amelyet a pályázati lehetőségek (Alfa, NKA, TIOP, TÁMOP) eredményes kihasználásával értek el. A Tiszavilág – Táj és ember a Tiszazugban című állandó kiállításuk a természet és ember kapcsolatát mutatja be, s a Tisza, mint helyi identitást meghatározó természeti jelenség mellett az őslénytani leletek, a kunhalmok, a helyi élővilág megismertetése adja az alapját. Kiállításuk nemcsak újszerűségével, de fantáziadús esztétikai megjelenésével és tudományosan helytálló, ugyanakkor a nagyközönségnek is élvezetet nyújtó tartalmával példamutató, gyűjteményeik tárolása, állagvédelme, feldolgozottsága példaértékű.

Az intézmény fejlesztésének dinamizmusát jelzi, hogy, az állandó kiállítás után – szintén pályázati forrásokra alapozva – az „Otthonunk a Tiszazug” projekt keretében tanulmányi raktár kialakítására és múzeumpedagógiai hasznosítására kerülhetett sor, önálló honlapot fejleszthettek. A megyei múzeumi szervezet turisztikai fejlesztést célzó pályázata adta az újabb lendületet, majd soha nem látott mértékű forrást eredményezett múzeumpedagógiai tevékenységük kiteljesítésére, a múzeum telkén álló romos műemléképület felújítására és tanulmányi raktár kialakítására kidolgozott tervük. A múzeum küldetését maximálisan teljesítő program összesen három munkatárs tudatos és következetes erőfeszítésének eredménye. A látogatószám emelkedése, a múzeumpedagógiai foglalkozások magas száma, a sikeres nyári táborok jelzik, hogy a fejlesztések eredményei nemcsak a megvalósításban nyilvánulnak meg, hanem a működtetés, alkalmazás és használat is biztosított. Az időszaki kiállítások sora, a tudományos kutatásokba való bekapcsolódás, a Tiszazug történeti, néprajzi, természeti és gazdasági változásainak vizsgálata állít új feladatokat a múzeum elé.

 

Városi Múzeum (Nagyatád), fenntartója a Nagyatádi Kulturális és Sport Központ

A város középpontjában, egy önálló villaépületben működő múzeum feladata a város helytörténetének kutatása, dokumentálása, bemutatása. Egyetlen főállású alkalmazottja mellett önkéntes munkatárs segíti a munkát, tevékenységük meghatározó része a forrásteremtés.

Állandó tárlataik a város múltjának összefoglalása mellett egy-egy különleges műtárgyat és régészeti kutatási eredményt mutatnak be. Időszaki kiállításaikkal követik a frissebb muzeológiai irányzatokat. A mi konyhánk a mi múzeumunkban című, a Pécsi Tudományegyetem Néprajzi és Kultúrantropológiai Tanszékével közös, OTKA-pályázati támogatásával készült kiállításuk a helyi közösség életmódját, a közelmúlt és napjaink kisvárosi konyháját és konyhatechnikáját tárja elénk. A bemutatót a város lakói személyes élményként, emlékként fogadják. A pályázatból informatikai fejlesztésre is futotta, a kiállításhoz kapcsolódó témák számítógépes bemutatása mellett „virtuális szakácskönyv” összeállítását végzik. A tárlathoz kapcsolódva sikeres múzeumpedagógiai programokat, receptbemutatókat szerveznek, ennek eredményeit integrálják a gyűjteménybe. Sikeresen kapcsolódik a múzeum a MaDok országos programhoz is.

A múzeum kiemelkedő teljesítménye a széles társadalmi együttműködésben, a helyi-városi közönség intenzív bevonásával megvalósított gyűjteményfejlesztésben rejlik.

 

Villa Romana Baláca (Nemesvámos), fenntartója a Magyar Nemzeti Múzeum (korábban a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság része)

A korábbi fenntartó jelentős sikereket ért el az 1984 óta nyitva álló, de azóta több alkalommal veszélyeztetett helyzetbe került kiállító- és kutatóhely megújításában. A régészeti park fejlesztése új lendületet kapott, stratégiájuk iránya turisztikai, közművelődési, és képzési-tudományos központ kialakítása volt. Fejlesztési terveiket erre alapozva fogalmazták meg, s az elmúlt évben lezárult a pályázati háttérrel megvalósuló turisztikai fejlesztés a romkertben. Új interaktív és multimédiás eszközök létesültek, elkészült a híres balácai mozaik hiteles másolata, lehetővé vált egy korszerű, jól kezelhető honlap működtetése, valamint újabb marketingeszközök valósultak meg ennek keretében. A fejlesztéseknek, a gazdag múzeumpedagógiai és turisztikai programkínálatnak köszönhetően jelentősen emelkedett a látogatók száma. Múzeumpedagógiai terveiket 14 oktatási intézménnyel együttműködésben valósították meg, és folytatják ennek továbbfejlesztését.

A Balaton közelében a szakmailag nagy hírű, de néhány évvel ezelőtt a teljes bezárás határára sodródott intézmény új „növekedési pályára” állt. Fejlődő, vonzerejét jelentősen növelő muzeális intézmény működik Nemesvámos határában, készen a fürdő feltárására, színpad létrehozására, gyógynövénykert bővítésére vonatkozó terveik végrehajtására.

 

Zempléni Múzeum (Szerencs), fenntartója Szerencs Város Önkormányzata (korábban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság része)

A múzeum a több évtizedes felújításon túljutott szerencsi Rákóczi-várban, két másik kulturális intézmény szomszédságában működik. A környezet barátságos, szépen rendezett, az épület kellemes séta- és pihenőhely. A feladatát négy alkalmazottal ellátó múzeum történeti gyűjteményei mellett kitüntetett figyelmet kap országos gyűjtőkörű képeslap-kollekciója. A képeslapok digitalizálásával biztosítják az adatbázis nyilvánosságát, kutathatóságát, ezzel a műtárgyak kímélő védelmét. Az intézmény kiemelkedőbb eredménye a széles körű és innovatív elképzeléseket felmutató gyűjteménydigitalizálás, a széles körű hozzáférés biztosítása. A magyarországi múzeumi képeslapgyűjtemények digitalizálásának vezető intézménye a múzeum, a közfoglalkoztatás lehetőségeivel élve képzett fiatal munkatársakkal dolgoznak ezen a projekten. Az intézmény egyéb szakmai tevékenységeit is jórészt külső erőforrásokra tudják alapozni, fejlesztésre csak pályázati lehetőségek, támogatások, külső erőforrások igénybevételével nyílt lehetőségük. Állandó kiállításuk egy része is pályázat támogatásával újult meg, és ehhez kapcsolódva alakultak ki újabb, közönségfogadásra alkalmas múzeumi terek.

A felújított fogadótérből három állandó kiállítás közelíthető meg: a képeslap világát ismertetőn túl a várat kiépítő dinasztiaalapítót bemutató Rákóczi Zsigmond és kora című tárlat, valamint egy ex libris gyűjtemény kerül a közönség elé. Ezeken túl egy hosszan nyitva tartó időszaki tárlat eleveníti meg a szerencsi csokoládégyártás történetét.