Hogy mérhetjük a művészeti múzeumok teljesítményét?
ELEMZÉS
A Ludwig Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria teljesítményét vetettük össze az EMMI értékelése alapján.
| Berényi Marianna |
2013-05-11 09:00 |
2013. május 9-én az Összefogás a Kortárs Művészetért csoport elfoglalta a Ludwig Múzeum nyilvános előterét. Az akcióval a tüntetők tiltakozásukat fejezik ki, mert elfogadhatatlannak tartják az információk titkosítását és a transzparencia hiányát a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum aktuális igazgatói pályázata kapcsán. A magyar kultúrpolitikában egyedülálló többnapos „múzeumfoglalás” szervezői több szakmai egyeztetést, intézményi és szakmai autonómiát, valamint átláthatóságot szeretnének a kulturális döntésekben. Bővebben itt! A pénteki sajtótájékoztatóról bővebben itt! A csoport egyik szóvivője által május 10-én felolvasott indoklás bővebben itt!
Válaszul Halász János kultúráért felelős államtitkár a Kossuth Rádió pénteki műsorában elmondta, hogy senki sem bocsátotta el Bencsik Barnabást; a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum (Lumú) eddigi igazgatójának lejárt a mandátuma, az intézmény leendő vezetőjéről pedig az emberi erőforrás miniszter még nem döntött. Véleménye szerint a tárca mindenben a törvényeknek megfelelően jár el, a sajtóban „balhékeltés” zajlik, a csütörtök óta demonstráló Összefogás a Kortárs Művészetért csoport tagjai pedig félre vannak vezetve, nem tudják, miről van szó. Az államtitkár MTI-n is olvasható értékelése szerint „a Lumú nem teljesít túlságosan jól”, 2009 óta folyamatosan csökken az intézmény látogatószáma, a Müpa koncertjeinek kezdésekor ugyanakkor nincs nyitva a múzeum, amin változtatni kellene.
Példaértékű vagy nem teljesít túlságosan jól?
Halász János nyilatkozata több szempontból is elgondolkoztató, mi most mégis egyetlen kérdést emelünk ki: hogyan mérhető egy képzőművészettel foglalkozó múzeum teljesítménye? Szabad-e csupán a látogatószám alapján következtetéseket levonni? Nyilvánvalóan nem, a múzeumok teljesítménye csak tágabb kontextusban értelmezhető. Mindezzel az EMMI is tisztában van: a Kultúráért Felelős Államtitkárság minden évben előre meghatározott szempontok (szervezeti kérdések, főbb munkatervi pontok teljesülése – infrastrukturális fejlesztések, gyűjteménygondozás és -feldolgozás, tudományos kutatás, kiállítások, látogatottság, látogatói szolgáltatások, pályázati, valamint kommunikációs tevékenység –, gazdálkodási mutatók) alapján kér be adatokat az intézményektől, amelyeket aztán szakmai elvek alapján értékel. A 2012-es év értékelését a Ludwig Múzeum február 19-én kapta meg, amelyben L. Simon László akkori államtitkár az intézmény szakmai működését példaértékűnek nevezte az országos szakmúzeumok között, és gratulált az elért eredményekhez. Vígh Annamária főosztályvezető ezt kiegészíti azzal, hogy az intézmény szakmailag sikeres évet zárt, és munkája a 2012-re kitűzött éves tervben megfogalmazott célok és a teljesítés, az elért eredmények ismeretében kiválónak értékelhető.
A másik két országos képzőművészeti intézmény a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria az összevonást követően már közösen kapta meg az értékelést, április 12-én Halász János aláírásával. Az összevont intézmény a dokumentum szerint szintén példaértékű munkát végzett, a Szépművészeti Múzeum teljesítményét a korábban megfogalmazott célokat illetően kiválónak, a Galériáét jónak értékelte az államtitkár. A különbség oka, hogy míg Hősök terén 90 és 100 százalékban valósultak meg a korábbi elképzelések, addig a várban több olyan területen is „alulteljesítettek”, mint a kiadványok értékelése vagy a bérleti díjak. Nézzük a részleteket!
I. Szervezeti kérdések
A Ludwig Múzeumban 2012-ben több szervezeti átalakításra is sor került, kezdeményezték az alapító okirat módosítását, folyamatban van az intézmény új SZMSZ-ének előkészítése, de az intézmény Adattárát is átalakították. A másik két intézményben viszont alapvető változások történtek, a Szépművészeti és a Galéria 2012. szeptember 1-jétől egyesült, sőt a megyei múzeumi szervezetek szétbontása után 2012. december 30-tól a zalai Zichy Mihály Emlékház is ide került.
II. Főbb munkatervi pontok teljesülése
A Ludwig 2012-ben az intézmény által önállóan vagy kooperációban előkészített és megvalósított kiállításokkal kívánta biztosítani a szakmai működés alapjait. A kortárs kultúra kutatásán túl kiemelt feladatként határozta meg a magyar kortárs művészet nemzetközi kontextusba helyezését. A minisztérium értékelése szerint magas szinten képviselte a kortárs javak országos szintű szakmai koordinációját, és az alapító okiratban meghatározott országos feladatokat is kiemelkedő színvonalon teljesítette. A Szépművészeti Múzeum alapító okiratában kiemelt feladat a kulturális javak védelmével kapcsolatos alapelvek és ajánlások kidolgozása: ezen a téren rendkívül aktív munka folyt. A jelentés hasonlóan elismeri a Galéria hazai műkincsállomány megőrzése érdekében végzett tevékenységét is.
Bár kívülről nem látszik, a minisztérium az intézményi terek, épületek infrastrukturális fejlesztései kapcsán is talált pozitívumot. A Ludwig Múzeumot azért dicsérte meg, mert kreatív módon oldotta meg a régóta hiányzó Museum Shop kialakítását: jelenleg is az egyik kiállítótérben nézelődhetnek, vásárolhatnak a látogatók. A Szépművészeti az MNV Zrt. által biztosított források felhasználásával felújította a biztonsági világítást és a homlokzat veszélyelhárítási munkáit is megoldotta. A Galériában pozitív előrelépésnek tekintik, hogy az intézmény tárgyalást kezdeményezett az Atalian Zrt.-vel, a 2011 óta be nem fejezett fogadótér felújítása ügyében.
A Gyűjteménygondozás és -feldolgozás terén szintén elismerésre méltóan dolgoztak az intézmények. Mindhárom múzeum gyűjteménye kiemelkedő darabokkal gazdagodott, bár a feldolgozás kapcsán a minisztériumnak valamennyi helyen volt szakmai észrevétele. A raktárak helyzetét tekintve a Ludwig Múzeum még akkor is szerencsésebbnek mondható, ha a Művészetek Palotájában nincs lehetőség a bővítésükre, hiszen tavaly sor került a klimatikus felújításukra. A másik két intézményben viszont a helyhiány mellett a klimatizáció hiánya is állandó fejtörést okoz.
A digitalizálás, virtuális hozzáférhetőség ugyancsak folyamatosan fejlődik az intézményekben. A Ludwig és a Galéria a MúzeumPlus programot használta, míg a Szépmű a TMS nyilvántartórendszerrel dolgozik. Az összevont intézményekben komoly problémát jelent a két múzeum informatikai rendszerének megújítása és egyesítése, az előzetes kalkuláció szerint ez akár 50 milliós többletforrást is igényelne. Az értékelés szerint a Ludwig Múzeum a 2012-es célok megfogalmazásakor indokolatlanul alultervezte, így nem meglepő, hogy túlteljesítette a digitalizálást. A teljesített 1000 (+Adattár: 4500) oldalas eredmény azonban így is kimagasló! A Szépmű a tervezett tételek 65 százalékát (593 tételt) digitalizálta, de külön elismerést vívott ki azzal, hogy ezek az év végére a honlapon is elérhetővé váltak.
A Tudományos kutatás területe ugyancsak nehezen összehasonlítható. A Ludwig Múzeum 11 tudományos munkatársa munkáját nem lehet összevetni a Szépművészeti égisze alatt összevont komplexum 96 tudományos munkatársáéval. A jelentés mindhárom intézményben felhívja a figyelmet a változó egyéni teljesítményre. A Ludwig munkatársai így is 59 magyar nyelvű, 45 idegen nyelvű publikációt produkáltak. Az elmúlt évhez képest ez a magyar nyelvű publikációknak csupán 70 százalékát jelenti, de még mindig elismerésre méltó, ha összehasonlítjuk a csaknem kilencszer annyi munkatárssal dolgozó új intézmény eredményeivel. A Szépmű munkatársai magyar nyelven 236, idegen nyelven 213, a Galéria kollegái magyarul 71, idegen nyelven 17 írást tártak a nyilvánosság elé.
A múzeumokban évek óta probléma a meglévő kiadványok kezelése. Ebben a Ludwig sikeresen teljesítette a kitűzött célt, a másik intézményben viszont tovább bővült a remittenda.
A jelentés az intézmények nemzetközi kapcsolatait is értékelte, amely a Ludwig és a Szépművészeti Múzeum esetében pozitív: mindkét intézmény ismert és elismert nemzetközi körökben.
A kiállításokat illetően ugyancsak érdekes észrevételeket fogalmazott meg a minisztérium. A Ludwig 2012-ben 7 új és áthúzódó kiállítást valósított meg, eggyel többet a tervezettnél. A kiállításokhoz rendelt látogatószám tervezésre reális volt, viszont ehhez képest 60 százalékkal több látogató érkezett, ami az értékelés szerint „a kulturális ágazatot egészében érintő érdeklődés-visszaesés tekintetében példaértékűnek mondható”. A másik két intézményben a 18 megvalósított kiállítás látogatószáma elmaradt a tervezettől. A Szépművészeti teljesítménye 91 százalékos volt, de megjegyezendő, hogy így is elérte a 2011. évi tényadatokat! Sajnos a Galériába csak a várt látogatók 60 százaléka érkezett meg az új kiállításokra.
A látogatottságot viszont már más szempontok szerint vizsgálta a minisztérium. Ebből kiderül, hogy 2011-hez képest tavaly 12 százalékkal csökkent a Ludwig Múzeum összlátogatottsága. Ahogy megállapítják, ebben nagy szerepe van annak, hogy leállították a „Busszal a Ludwigba” elnevezésű múzeumpedagógiai akciót. Hasonló volt a helyzet a Galériában: az intézmény 80 százalékos teljesítményt mutatott fel. A Szépművészeti Múzeum ebben a kategóriában megint kiemelkedően teljesített: az 507 116 látogató mindenképp elismerésre méltó eredmény. Ez 30 százalékkal volt több a tervezettnél.
A múzeumi látogatói szolgáltatások ugyancsak eredményesek. Az intézményekben rendezvények, múzeumpedagógiai, családi vagy önkéntes programok, versenyek, pályázatok hivatottak arra, hogy a társadalom valamennyi célcsoportját megszólítsák. A Szépművészeti Múzeum+ programja, a Ludwig komoly szakmai tapasztalatot jelentő gyakornoki programja, az MNG Extra sok minden más mellett más intézmények számára is példaértékű.
A múzeumi kutatói szolgáltatások színvonala különösen fontos, hiszen mindhárom intézmény országos viszonylatban is jelentős archívummal és könyvtárral rendelkezik. Ami viszont meglepő, hogy amíg Szépművészeti Múzeum 1330 kutatója 5200 alkalommal, addig a Galéria 337 kutatója egyszer kereste fel az intézményt.
A pályázati tevékenység vizsgálatakor már kiegyensúlyozottabbak az arányok. Az elnyert támogatási összegekből gyűjteményfejlesztési, programszervezési, állományvédelmi, restaurálási programok valósultak meg a múzeumokban. A kommunikációs tevékenységben a Szépművészeti Múzeum volt a legsikeresebb. A Galéria lehetőségei még az értékelés szerint is lehetetlenné tették a korábbi eredmények megismétlését. A Ludwignál szintén financiális nehézségekre vezethető vissza, hogy a sajtómegjelenések számra nem érték el a tervezettet, holott a minisztérium szerint a new media kiaknázása meghatározó sikernek számít.
III. Gazdálkodási mutatók
A Ludwig likviditási helyzete összességében stabilnak mondható, 2012-ben valamennyi kötelezettségvállalását teljesítette. Ahogy az értékelés fogalmaz, a „racionális gazdálkodás biztos alapja lehet az intézmény sikeres működésének”. Ugyanez vonatkozik a Szépművészetire, ahol a múzeum saját bevételei tavaly sem maradtak el a várttól. A Galéria helyzetén azonban csak a kormány rendkívüli támogatása segített: ennek köszönhetően válhatott kiegyensúlyozottá az összevont intézmény működése.
Az alapvető kérdés
A Ludwig és a Szépművészeti Múzeum kiváló értékelése mellett elszomorító, hogy a Nemzeti Galéria miért nem tudott hasonló eredményeket produkálni. Mennyiben rontotta az intézmény teljesítményét a 2012-es, sőt már a 2011-es év második felének bizonytalansága? Vagy az a nem elhanyagolható tény, hogy a múzeum évek óta határozott szakmai koncepciót megfogalmazó vezető nélkül működik? A Ludwig Múzeum jelenlegi – mint láttuk, igencsak jó eredményeket felmutató – főigazgatójának mandátuma 2013. február 28-án lejárt, a következő vezető kinevezése körül még nagy a bizonytalanság. Az EMMI által pénteken kiadott sajtóközlemény leszögezte ugyan, hogy a minisztérium demokratikus úton fogja kinevezni a Ludwig Múzeum főigazgatóját, de a mikorra, a miértre és a hogyanra még nem kaptunk pontos választ éppúgy, mint a pályázatok nyilvánosságra hozatalának ügyében. Egyvalami vált világossá: a pályázatok bizottsági véleményezésének határideje 2013. május 12., az emberi erőforrások miniszterének 2013. június 12-ig kell meghoznia a döntését.
Addig azonban hetek telnek el. Vajon mi a biztosíték, hogy a Ludwig Múzeum ebben a helyzetben is folytatni tudja kiváló szakmai munkáját? Elég erősek-e a korábban megfogalmazott célok, hogy hidat alkossanak a bizonytalan jelen és a még bizonytalanabb jövő között?
Képek forrása: Csoszó Gabriella Facebook
