©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Ilyen is van: számítógép-tudomány

Emlékkonferenciát tartottak Kovács Győző tiszteletére a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban.

A magyar számítástechnika egyik kiemelkedő alakjának munkásságáról és eredményeiről szóló konferenciát a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum közösen rendezte.

Az emlékkonferencia programja többnyire pályatársak és családtagok visszaemlékezéseiből állt össze, ami lehetővé tette, hogy a megjelentek részletesebben megismerhessék Kovács Győző életét. Elsőként Kovács Ervin emlékezett vissza az együtt töltött munkaévekre: kiemelte a barátságos légkört és a kollégák iránti bizalmat, amelyet példátlannak nevezett. Együtt dolgoztak a Mikroszámítógép Magazin kapcsán is a nyolcvanas években.

Dömölki Bálint előadásában hangsúlyozta: Kovács Győző azon túl, hogy aktív résztvevője volt a hazai számítástechnika történetének, közben elhivatott kutatója is volt az informatika kulturális helyzetének. Elmesélte az M-3 gép építésének történetét, kitért a magyar–orosz kapcsolatokra is. Érdekességként hozzátette, hogy a magyar kormány már 1956-ban aláírt egy szerződést egy orosz URAL számítógép megvásárlása céljából, de ezt valószínűleg a forradalom hatására később visszavonták. 1957-ben viszont az MTA Kibernetikai Kutató Csoportja szovjet tervek alapján és továbbfejlesztésével megkezdte az M–3 elektronikus számítógép építését, és 1959-re sikerült elérni a gép teljesen üzemszerű működését.

Az előadók mindegyikét baráti viszony fűzte Kovács Győzőhöz, Képes Gábor muzeológus közös kiállításaikról beszélt, és arról, hogy a szakember kezdetektől fogva barátságosan fogadta a felkeresését. Kiemelte a fiatal generációk iránt tanúsított nyitottságát is, a rengeteg informatikaversenyt, amelyet diákoknak szervezett. Erről emlékezett meg előadásában Hajós Éva, a szekszárdi I. Béla Gimnázium igazgatója is, aki a Neumann János Nemzetközi tehetségkutató Programtermék Versenyt mutatta be, amelynek főszervezője hosszú éveken át Kovács Győző volt.

Kovács Győző azon túl, hogy a hazai számítástechnika első nemzedékéhez tartozott, a tudás minél szélesebb körű terjesztésén is dolgozott. Ő dolgozta ki a teleteaching távoktatási rendszer alapjait, amelyről már 1986-ban konferenciát tartottak Budapesten. Feladatának tartotta, hogy minél szélesebb körben megismertesse Neumann János eredményeit és munkásságát. Számtalan előadást tartott külföldön is, utazásairól, élményeiről a Mi újság? című lapban számolt be töretlen lelkesedéssel. Alföldi István, a Neumann Társaság igazgatója erről emlékezett meg előadásában. Egyik utolsó útja is Neumann nevéhez köthető: 2012 nyarán Amerikába utazott, hogy a szegedi informatikagyűjteményhez Neumann-emlékeket szerezzen. Okiratokat, diplomákat, kitüntetéseket és két tekercs Neumann Jánosról szóló filmet hozott haza a múzeum számára, melyeket a matematikus lánya, Marina von Neumann Whitman személyes emléktárgyai közül válogatott ki.

Az előadások után a szervezők filmvetítést tartottak Kovács Győző archívumából, ahol a szakember előadásaiból is meg lehetett tekinteni részleteket.

A konferencia remek kezdeményezés arra, hogy Kovács Győző munkásságán túl a viszonylag fiatal számítástechnika-tudomány múzeumi és kulturális helyzetére is felhívja a figyelmet.