©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Mi történt a vidéki múzeumokkal? Részletek

A Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége 2013. május 21–22-én Balatonvilágoson tartotta ez évi rendes közgyűlését.

Nemcsak a helyszín volt új – az előd MMISZ 2003, az alapítás éve óta Szabadszálláson tartotta a közgyűléseket –, az eddigiekhez képest a helyzet is alapvetően megváltozott, hiszen ez alkalommal egy jelentősen, csaknem duplájára nőtt taglétszámú szervezet tagintézményei gyűltek egybe.

 

Sok változás történt az elmúlt egy évben, s ezek voltak a közgyűlés elsődleges témái. A változások része volt az is, hogy a szövetségben bizonyos feladatokat mások látnak el. Így például a felügyelőbizottság volt tagjai közül dr. Nagy Zoltán múzeumigazgató írásbeli lemondó nyilatkozatot küldött az elnökségnek, ezért az alapszabály értelmében a közgyűlésen szükséges volt új felügyelőbizottsági tagot választani. Az előzetes egyeztetések alapján az elnökség Tóth Istvánnét, a Jósa András Múzeum (Nyíregyháza) gazdasági vezetőjét javasolta, akit a közgyűlés meg is választott.

 

Rendszerváltás

A szervezeti kérdések tisztázása után a meghívott vendégek kaptak szót. Vígh Annamária, főosztályvezető (EMMI) felszólalásában hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben a múzeumi területen rendszerváltás történt, melynek hatását és eredményeit egy év alatt még nem lehet felmérni. Egy új múzeumi rendszert kell felépíteni, amely a régi erősségeire épít. Az átalakulást a szakmai szervezetekkel közösen gondolkodva tervezték meg, ebben részt vett az MVMSZ is. A törvény módosítására a feladatrendszer megváltozása, kibővülése miatt volt szükség. Ez az alapja a múzeumi területi változásoknak, amelyek kikövetelték a fenntartói oldal reformját. A harmadik pillér a finanszírozás átalakítása volt. Úgy fogalmazott, most következik a finomhangolás, ennek tartalmát közösen kell kigondolni. A pénzügyi támogatási rendszer, a feladatrendszer és a fenntartói struktúra együttes átalakulása óriási eredmény. Hogy az állam finanszírozóként milyen részt vállal, azon is múlik, a múzeumok igazolják-e tevékenységükkel azt, hogy az állam nem vonulhat ki a terület finanszírozásából. Az szakmai kérdés, hogy ez a rendszer hogyan működjön tovább, mi indokolja az állami szerepvállalást. A megyékben vannak a régészeten túli állami feladatok is, ez biztosítja a múzeumoknak az állami támogatást. Hosszabb távon az a terv, hogy érdekeltségnövelő állami támogatások legyenek, ennek eredményét csak 4-5 év múlva lehet majd megítélni. Az önkormányzatok nagyon eltérő módon vesznek részt a finanszírozásban – vannak önkormányzatok, amelyek százmilliós nagyságrendben adnak a múzeumuknak támogatást, vannak ugyanakkor olyanok is, amelyek kevesebbet, és akad, ahol egyáltalán nem adnak semmit. A jövő szempontjából fontos még a hálózatosodás kérdése. A múzeumok ma egymásra épülő rendszerben léteznek, ahol az átjárás biztosított. Kérdés volt, hogy a megyei múzeumok megszűnése után be tud-e lépni a rendszerbe egy önkéntes hálózat. Az MVMSZ léte ezt bizonyítja. Az EMMI feladata, hogy segítse az önkéntes hálózatokat. Van példa nagyon értékes integrációkra is. A feladatok szintjén a régészet külön terület, de emellett a megyei hatókörű városi múzeumok kompetencia-központokként is működnek. Területi múzeumok nélkül nem elég erős a rendszer, ezek erősíthetik a megyei hatókörű városi múzeumokat. Összefoglalva megállapította, hogy nincsenek rossz helyzetben a múzeumok, az átalakítás eddig sikeres, az adminisztráció felől eredményesnek tekinthető.

Nyilván az anyagi kérdések a legfontosabbak, az Alfa pályázati rendszer megmaradt, a feltétel az idei kiírásban módosult annyiban, hogy a tájházakat az államtitkárság jobban preferálja. Az uniós pályázatok előző ciklusának a végét járjuk, megváltozik a támogatások struktúrája, az uniós pályáztatási feladatok a tárcákhoz kerülnek, ez mindenképpen egyszerűsíteni fogja a folyamatot. Továbbra is kiemelt szempont az élethosszig tartó tanulás beemelése a pályázatokba, új szempont a szegénység elleni küzdelem és a felzárkóztatás. Erre a múzeumoknak új projekteket kell kitalálniuk. Az NKA-támogatásokban változás történt a Közgyűjteményi Kollégium létrejöttével. Az elsődleges szempont az, hogy a kevés pénzt nem szabad elaprózni. Júniusban tartanak a múzeumi referenseknek értekezletet, folyamatosan tartják velük a kapcsolatot. Az EMMI célja, hogy mindkét oldallal jó munkakapcsolatban legyen, a múzeumokkal és a fenntartókkal egyaránt.

Deme Péter, elnök (Pulszky Társaság) felszólalásában jelezte, hogy a Pulszky Társaság és az MVMSZ vezetői kölcsönösen részt vesznek egymás közgyűlésein. Az „Év múzeuma” pályázat (amelyet a Pulszky Társaság 1996 óta szervez és bonyolít) ettől az évtől még szélesebb együttműködésre épül, valamennyi múzeumi szakmai szervezet részt vesz a bírálatban, idén az MVMSZ is küldött tagot a bírálóbizottságba Demeter Zsófia személyében. Így elmondható, hogy a pályázat és a díj az egész szakmáé, nemcsak a Pulszky Társaságé. Ugyanakkor az NKA-tól a Pulszky Társaság kapta meg a nemzetközi tapasztalatcsere-pályázat megszervezését a múzeumi területen. A jelen lévők közül Kovács Zita, Havasi Bálint, Tóth Imre és Merva Mária igazgatók kaptak lehetőséget, hogy részt vegyenek a nemzetközi tapasztalatcsere-programban. A Pulszky Ferenc- és Károly-díjak komoly szakmai elismerést jelentenek, idén Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum vezetője nyerte el a Pulszky Károly-díjat, amelyet fiatal muzeológusoknak osztanak ki.

Áprilisban tartották a kis múzeumok tagozati programját, ahol a tapasztalatcsere az új fenntartói helyzetről szólt. Változatos a kép, de lényegében elmondható, hogy a kis múzeumok nemcsak keresik a helyüket, de már meg is találták, sikerült a folyamatban lévő pályázataikat, programjaikat tovább folytatni, a feltételeket biztosítani. A Pulszky Társaság három éve indította el az „Év kiállítása” pályázatot. A kiírásban változik, hogy az intézmény már az adott évben jelezheti: a kiállítását szeretné indítani a következő évi bírálaton. Így több időszakos kiállítás is nevezhet.

 

Elszámolás

A meghívott vendégek felszólalását a beszámolók követték. Az MVMSZ számára a 2012-es év sokkal sikeresebb volt, mint a 2011-es, a szövetséghez újabb tagszervezetek csatlakoztak és a Múzeumok Őszi Fesztiválja országos programsorozatának lebonyolításával a szövetség bebizonyította, hogy képes ilyen szintű programok gazdájává válni. A MÖF honlapja még mindig elérhető, jól archiválja a rendezvényt és eredményeit. Idén egy hasonló nagyságrendű feladat lesz az országos vándorkiállítás gesztorálása, amely külön napirendi pont témája.

A 2012-es év változatos esztendő volt, a szövetség még MMISZ néven állásfoglalást adott a múzeumi szervezet átalakításáról, sajnos az átszervezés nem a szövetség ajánlása szerint valósult meg, de azt javasolja, hogy mérleget a tapasztalatok alapján majd egy év múlva vonjanak.

A Szántó Kovács János Múzeum épülete Orosházán

 

L. Simon László kulturális államtitkársága alatt jó együttműködés alakult ki a tárcával, a szövetség, történetében először, 800 ezer forint működési támogatást is kapott, valamint lehetőséget, hogy az NKA Közgyűjteményi Kollégiumába tagot delegáljon. A szövetség nevében dr. Kálnoki-Gyöngyössy Márton elnök vesz részt a munkában.
Az MVMSZ 2012-ben stabil anyagi alapokon állt, nagyon fontos, hogy a tagdíjfizetési fegyelem a jövőben is megmaradjon. 2012 végétől az MVMSZ a legnagyobb múzeumi szakmai szervezetté vált, 34 múzeumi taggal, mintegy 1500 múzeumi munkatársat képviselve.

Az elnöki beszámoló után mód nyílt a kérdésekre, hozzászólásokra. Ezek jórészt szintén a már megtörtént, illetve tervezett átalakulásokról szóltak, mint például a járási mintaprojektről, amely Hajdú-Bihar megyéből indult, valamint a meghirdetett, de végül elmaradt országos múzeumigazgatói értekezletről.

Az elnöki beszámolót a pénzügyi beszámoló, illetve a felügyelőbizottság beszámolója követte, amelyeket a közgyűlés elfogadott, csakúgy, mint a 2013. évi költségvetés tervét.

 

Tények az ország minden tájáról

A beszámolókat követően a szövetség tagszervezetei röviden összefoglalták az intézményeiket érintő szervezeti változásokat, feladataikat, szakmai tapasztalataikat, az alábbiakban ezekből idézünk röviden.

Rosta Szabolcs, igazgató (Katona József Múzeum, Kecskemét): 42 fővel maradtak meg, a legkisebb múzeumi szervezetté váltak, központi költségvetésből támogatásuk 103 millió Ft, ehhez jön Kecskemét városától 40 millió Ft és ugyanennyi a bevételi kötelezettség. Ez a régészeti ásatásokból tartható. A fenntartó várossal jó a kapcsolat.

Simon László, múzeumi titkár (Herman Ottó Múzeum, Miskolc): Jelenleg a támogatás két fő forrása az állami (170,2 millió Ft) és a városi támogatás (26 millió Ft). Nyitó létszámuk 89 fő volt, de ebből december végéig 10 főt le kell építeni. Ezt részben a nyugdíjazásokból oldották meg, fele részét azonban aktív dolgozók elbocsátásával. A múzeum július 1-jétől a Városi Galériával egyesül, így Pest megye mellett Borsod-Abaúj-Zemplén megye lesz a második, ahol a legnagyobb lesz a szervezethez tartozó kiállítóhelyek száma.

Fogas Ottó, igazgató (Móra Ferenc Múzeum, Szeged): A szakmai munkában a tavalyi évet folytatják, a kiállítások egyre erőteljesebben az interaktivitás felé mozdulnak el. A létszám 93 fő, az alapköltségvetés 350 millió Ft, ebből az állami támogatás 138 millió Ft, a várostól nem kapnak támogatást, 210 millió a saját bevétel.

Demeter Zsófia, igazgató (Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár): Az átadás-átvétel közmeghallgatással történt, a múzeum nagy érdeklődést keltett. Összegezve az elmúlt félévet, a múzeum a várossal elveszített egy jó szponzort, és keresi a helyét az új rendszerben, míg a másik oldalon a fenntartó is keresi a feladatát.

Grászli Bernadett, igazgató (Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr): Február 2-án kezdték meg működésüket, két intézmény összevonásából jöttek létre. Költségvetésük 423 millió Ft, ebből 86 millió Ft az állami támogatás, a második legkevesebb a múzeumok sorában. Július 1-jétől új vezetői struktúra lesz, jelenleg a két intézmény összecsiszolása zajlik. Közös gazdasági irodát hoznak létre, szakmai téren a Xantus János Múzeum tudományos kutatói tevékenységét szeretnék megőrizni, a művészeti területen pedig erősíteni a látogatóbarát programokat.

Berecz Mátyás, megbízott igazgató (Dobó István Múzeum, Eger): Speciális helyzetű múzeum, az átadás-átvételkor furcsa felosztással a múzeumot a megyei könyvtár gazdasági irodájához rendelték, így nincs önálló gazdálkodásuk: feladatellátási szerződést kötöttek. Az állami támogatás 170 millió Ft, 130 millió a bevételi kötelezettség, az önkormányzat 4 milliót tesz hozzá. Az épületfenntartás összege rendkívül magas, húsz évig nem folyt ingatlangazdálkodás, emiatt egyre több részen kell az épületet lezárni. Ebben az évben 80 milliós beruházást terveznek az életveszélyes részeken, ehhez az önkormányzat is hozzájárul. A korábbi szerencsétlen gázos fertőtlenítés terheit a jövőben még éveken át viselniük kell.

A karcagi Győrffy István Nagykun Múzeum

 

Horváth László, igazgató (Damjanich János Múzeum, Szolnok): Szeretettel fogadta a múzeumi szervezetet a város, Tiszaföldvár az „Év múzeuma” címet is megkapta, önálló ünnepség keretében adták át. Tiszafüred viszont, amelyért korábban nem aggódtak, végül csődbiztos irányítása alá került. Szolnokon a tavalyival azonos a létszám, és a telephelyek száma is maradt, a költségvetéshez a város 40 milliót adott, és ez még elmozdulhat felfelé.

Szirácsik Éva, igazgató (Dornyay Béla Múzeum, Salgótarján): Az átszervezés mellett névváltozás is történt. Dornyay Béla a felvidéken múzeumalapítóként vált híressé, az ő tiszteletére változtatták meg a múzeum nevét. A változáskor a feladatkör is bővült. Beindult a régészet, a korábbi 15 főről 20-ra emelkedett a létszám. Az állami támogatás stabil helyzetet teremtett. A várossal a kapcsolat pozitív, pénzt viszont nem adnak, de a külső homlokzat felújításához hozzájárultak, és nincs elvonás a korábbi gyakorlathoz képest. Így a szolgáltatást és a múzeumpedagógiát erősíteni tudták.

Ábrahám Levente, igazgató (Rippl Rónai Múzeum, Kaposvár): Évekkel ezelőtt nagy felháborodást keltett, hogy a megyei múzeumnak ki kellett költöznie az épületéből, és a megyei önkormányzat költözött a helyére, most örömhír, hogy a folyamat megfordult. 110 millió Ft az állami támogatás, ehhez a város 30 milliót ad hozzá, igaz, hogy ezt év végén vissza kell adniuk. 59 fővel indultak, most 40 fő a létszám. Korábban kiszervezték a múzeumpedagógiát a kulturális intézethez, jelenleg újra van múzeumpedagógusuk, 2 fő. Anyagi problémát jelent, hogy a raktárakért, kiállítóterekért bérleti díjat kell fizetni. Szervezeti átalakítás szükséges a csökkentett létszám miatt, a vezetői szinten csökkentettek és összevonásokat hajtottak végre. A város elvárása, hogy a kulturális életbe jobban bekapcsolódjanak. Gazdasági önállóságukat elveszítették, a gazdasági iroda a művelődési házban működik. A hálózatépítés új szinten, a város szintjén folytatódik, próbálnak ezzel munkahelyeket is teremteni, illetve megőrizni.

Bene János, igazgató (Jósa András Múzeum, Nyíregyháza): 2013. január eleje óta a Jósa András Múzeum, a Sóstói Múzeumfalu és a Kállay Gyűjtemény működik náluk. A létszám nem változott, a költségvetés 314 millió, ebből 102 millió Ft a működés, a többi bér és járulékai. 128 millió Ft az állami támogatás, 97 millió Ft a bevétel, és a város 88 milliót tett hozzá. A város a nagy rendezvényeket támogatja, cserébe látni akarja, hogy mire költik a pénzét. Szigorú gazdálkodás folyik, és lelassult az ügyintézés, mindent előre engedélyeztetni kell. A pályázatok nagyon jól működnek, közel 100 milliós uniós pénzből zajlanak a fejlesztések, ehhez két TÁMOP-pályázatból 30-30 milliót tudnak még költeni. A múzeum épületébe helyi civil szervezeteket fogadnak be, így integrálódnak a város kulturális életébe.

Csapláros Andrea, igazgató (Savaria Múzeum, Szombathely): Nagy Zoltán igazgatót követi, május 1-jétől szól a vezetői kinevezése. Első alkalommal képviseli a múzeumot a szövetségben. Vácon született, történelem-régészet, ókortörténet szakon végzett a Grazi egyetemen, 20 évig Ausztriában élt, a múzeumvezetésre tért haza. A múzeum új fenntartója év elejétől Szombathely városa, 9 tagintézménnyel működnek. Közülük a legjelentősebb bevételi szempontból az Iseum. 139 millió az állami támogatásuk, 60 milliót kapnak a várostól, és a rendezvényekhez is ad még támogatást a város. Bevételi forrást jelentenek a szakmai rendezvények, az Iseum és a régészet, a 86-os út építése. Leépítésre még nem került sor, 80 fővel indultak, és még 12 fő az Iseumnál. Emellett 12 fős keretet jelent a régészet és a régészeti technikusok, akiknek év végéig tart a szerződésük.

Ódor János, igazgató (Worsinsky Mór Múzeum, Szekszárd): Békés egymás mellett élés van, a város nem szól bele a múzeum életébe, és nem is ad hozzá támogatást. 127 millió az állami támogatás, 23 millió a kötelező bevétel. Három aktív és egy alvó intézménye van, a gazdasági önállóság megmaradt. Elvették a Simontornyai Vármúzeumot, nem jó a kapcsolata a helyi önkormányzattal, állami kezelésbe akarják adni.

A Dombóvári Helytörténeti Múzeum

Kaján Imre, igazgató (Göcsej Múzeum, Zalaegerszeg): Városi támogatás nincs, állami támogatás sincs, 200 millió a költségvetés. Zalaegerszeg városával megváltozott a viszony, keresik a kapcsolatot, bevonják a múzeumot a városi fejlesztésekbe. Megoldatlan még a vagyonátadás és a raktárak helyzete. Probléma a kommunikáció, nehezen koordinálhatók a városi programok, annak ellenére, hogy a fenntartónál egy szervezeti egységhez tartoznak.

Kálnoki-Gyöngyössy Márton, igazgató (Ferenczy Múzeum): Az átadás-átvétel hosszú folyamata még most is tart. 141 millió az állami támogatás, Szentendre 50 milliót ad hozzá. Tagintézménye a múzeumnak Tápiószele, Zebegény és Verőce, mindhárom hátrányos helyzetű település. 26 millió az állami támogatásuk, amit szerződés alapján adnak át az önkormányzatok. Két régészeti bázis maradt meg, Gödöllő és Cegléd, valamint a Pesti Vármegyeházán a Kosáry-emlékszoba. A múzeum jelentős adósságállományt hozott az előző évről magával, a korábbi 330 millió Ft állami támogatás helyetti 141 millió Ft támogatás jelzi, hogy mekkora a probléma. Az idei működés kiszámíthatóbb, az év elejétől jelentős létszámcsökkentést kellett végrehajtani. A MűvészetMalom működtetése messze meghaladja a város és a megye kereteit is. Tavaly augusztus óta az igazgató a Szentendrei Kulturális Központ ügyvezetője és a Tourinform vezetője is egyben, ennek előnye az, hogy nincsenek egyeztetési problémák, a feladatok pedig jól eloszthatók. Bizonyos területeken az intézmények kölcsönösen tehermentesítik egymást. Június 18-án nyílik a Ferenczy Múzeum a felújított Pajor-kúriában, ez a megye területének legjelentősebb, 800 milliós kulturális beruházása, a MűvészetMalommal együtt közel 6000 nm kiállítóteret jelent. Óriási lehetőség és felelősség is egyben. Ebben az évben 35 milliós állami támogatással megújul Zebegényben a Szőnyi Emlékház, a felújítás után Szőnyi Zsuzsa avatja fel. A régészet területén 200 millió lesz a bevétel, Pest megyében befejeződtek a nagyberuházások, nincs remény újabb bevételekre. Szentendre városa sokat áldoz a kultúrára, a Kulturális Központot 80 millió forinttal támogatja, a turisztikai területre is sokat áldoz, miközben 10 milliárdot meghaladó az adóssága, úgy, hogy a konszolidáció során csak 4,5 milliárdot kapott, tehát a terhet, annak nagy részét továbbra is hordoznia kell.

 

Új tagok

A Megyei Múzeumok Igazgatóságai Szövetségének (MMISZ) 19 alapító tagja, az egykori megyei múzeumok, ma már megyei hatókörű városi múzeumok jelentették a 2012 augusztusától Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége néven működő szervezet bázisát. A szövetség azóta folyamatosan bővül. A februárban csatlakozó kilenc új tag között megtaláljuk a korábban a megyei múzeumi szervezetekhez tartozó, mára önálló területi múzeumokká alakult volt tagintézményeket, a városi múzeumokat, a pártoló tagok sorában pedig a helytörténeti és a kastélymúzeumokat egyaránt.

Az áprilisi újabb rendkívüli közgyűlésen további hat intézmény csatlakozott, így a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége, jelenlegi 34 tagintézményével, a magyarországi múzeumi élet egyik legjelentősebb szervezetévé vált.

A következőkben az új tagintézmények mutatkoztak be.

Havasi Bálint, igazgató (Balatoni Múzeum, Keszthely): Az átalakítás nem járt létszámcsökkentéssel, sőt egy új munkatársat is felvettek. A város nagyon szereti a múzeumot, korábban a megyei időszakban is szerette. Anyagi támogatást nem adnak, de a rendezvényeket, kiállításokat egyéb módon támogatják. Keszthely és Hévíz mellett jó gondolat a szállodákkal, hotelekkel való kapcsolatfelvétel. Fizetnek a múzeumpedagógiáért, jönnek a vendégek a múzeumba, illetve a múzeum is kitelepül. Sokat vitatkoztak azon, hogy a TÁMOP-programokra van-e fizetőképes kereslet. A járási iskolák érdeklődése jelentős, bérletkonstrukciókat alakítottak ki számukra, sokan jönnek a hátrányos kistérségekből. Nem csak a gyerekekre koncentrálnak, az idősebbeket is próbálják megszólítani, akik keresik az aktív időtöltési lehetőségeket. Keszthelyen 14 múzeum és kiállítóhely van, a tehetős német és angol nyugdíjasok megszólítása az általános cél. A város az önkormányzati díszülést a múzeumban tartja, a városi programok közül 50%-ot a múzeum szervez. Keszthelynek sok külföldi testvérvárosa van, ami alvó, nem működő kapcsolatokat jelent. A múzeum belépésével a kulturális kapcsolatfelvétel az az irány, amelyben sokat tudnak segíteni, a gazdasági kapcsolatok felvételének vagy erősítésének utat nyitni.

Bakonyi Eszter (Gödöllői Városi Múzeum): Gaálné dr. Merva Mária igazgató asszony helyett érkezett. A múzeum önkormányzati volt, az is maradt, de a gazdasági válság erősen sújtotta. Gazdálkodásában önálló volt, korábban a könyvtárhoz tartozott, most az önkormányzathoz került, ez a tanulási folyamat egy kicsit nehézkes. 40 millió Ft az éves költségvetésük, 2 millió Ft bevételük van kiadványokból, és ugyanennyi a jegybevétel. 2011-ben nyitott a külső múzeumuk, a Királyi Váró az állomás mellett. Országos gyűjtőkörük van a szecesszió témakörében, a városi múzeum területi múzeumi rangot visel. Az önkormányzat három éve tematikus éveket hirdet, a nyitó kiállítást mindig a múzeumban rendezik. 5 muzeológus, 1 gyűjteménykezelő, 1 művelődésszervező és egy külső restaurátor, valamint 6 teremőr dolgozik. A múzeum csökkentett időben tart nyitva, hétfőn-kedden nem nyit ki, de az őrzésbe a szakszemélyzetnek még így is be kell segítenie.

Székely Zoltán, igazgató (Hansági Múzeum, Mosonmagyaróvár): Sajátos helyzetű múzeum, a megyei rendszer tagja volt, majd 2011-ben kivált onnan. 2012-ben stabilizálódott, és most már összeszokott csapattal dolgozik. 18 fő munkatársuk van, ebből 5 szakalkalmazott, 3 muzeológus. Az éves költségvetésük 50 millió Ft. Ez a bérekre és a rezsire elég, a szakmai munkához pályázniuk kell. Az önkormányzattal jó a viszony, ez elsősorban a polgármester személyének tudható be, ezáltal erősen személyfüggő az intézmény sorsa és a finanszírozása. Mosonmagyaróvár kis város, 33 ezer lakossal. Tavaly létrehozták a Futura természettudományi élménycentrumot, magas működési költséggel, és magas látogatószámot kell produkálniuk. A múzeum célja, hogy beépüljön a város kulturális életébe, ehhez erőteljes stratégia és rendezvénytervek kellenek. Tavaly indult a járási települések igényeinek kiszolgálására az együttműködési program, sok település, pl. Jánossomorja, kiállításokat akar (falumúzeum, tájház), amihez a múzeum néprajzosa ad segítséget. A járási múzeumi mintaprojekt érdekelné őket, összekötve a nemzetiségi vonallal is, erre komoly igény mutatkozik.

Kovács Zita, igazgató (Türr István Múzeum, Baja): 2013. január elejétől a múzeum a városi kulturális intézményekhez csatlakozott, további 4 intézményt kapott. Az intézmény 4000 nm-en működik, ehhez 9 fő és egy félállású teremőr a személyzetük. Önkénteseket, közmunkásokat próbálnak bevonni, de így nagyon nehéz teljesíteni a bevételi elvárásokat. A megyei elszakadás szakmailag negatívan érintette őket, nincs régészük. A költségvetésükben az állami támogatást a város kiegészíti. Az ötödik intézmény megnyitását év végére tervezik, remélik, hogy ezzel személyi fejlesztés is jár majd. A város kulturális programjait próbálják segíteni, 3 fő múzeumpedagógusuk van, dolgoznak a megszűnt városi kulturális intézmény helyett is. Jó a kapcsolat a város szociális intézményeivel, a lakókat ingyenesen fogadják a múzeumban, cserébe ők a TÁMOP- és egyéb pályázataikból segítenek, pl. az animátorképzésben. A várossal jó a kapcsolat, szeretnének uniós pályázatokon indulni, ehhez kell a városi támogatás.

A Szatmári Múzeum Mátészalkán

 

Dr. Cservenyák László, igazgató (Szatmári Múzeum, Mátészalka): Az átalakulásról mindenkinek jó a tapasztalata. Egységes volt a rendszer, de maga a kivitelezés mindenhol más és más. Egyetért azzal, hogy a személyfüggő támogatások komoly veszéllyel járnak. Az elmúlt 25 évben mindvégig rendkívül jó kapcsolatuk volt a várossal, szinte észre sem vették, hogy a megyéhez tartoznak. Szervesen a város közéletébe tartoznak. Az MVMSZ küldetése lehetne, hogy a társasági adóbevételek egy bizonyos százalékát áttereljék a kultúrába, a múzeumokhoz.

Dr. Tóth Imre, igazgató (Soproni Múzeum): Az átalakulással kapcsolatban az a véleménye, hogy a fenntartókkal azt kellett volna jobban megértetni, ne üljenek fordítva a lovon, a múzeumokkal tárgyaljanak, ne a minisztériummal. 35 millió Ft kötelező bevételt írtak elő, ez jóval magasabb, mint a korábbi, 22,4 milliót ad a város a 48 millió Ft állami támogatás mellé. 16 kiállítóteret és raktárakat kell ebből fenntartani, amelyek kiemelt műemléki épületekben vannak, nem múzeumi célokra épültek. Az MNV Zrt. számára bérleti díjakat kell fizetni, próbálnak kimenekülni ezekből a helyzetekből. Jó a kapcsolat a győri múzeummal és a várossal. Sopronban nagyon erős lokálpatriotizmus uralkodik, ez így volt már korábban is, minden városi programnál ott kell lenniük, de örömmel teszik.

Buza Andrea, múzeumvezető Rózsa Zoltán, igazgató (Szántó-Kovács János Múzeum) levelét olvasta fel, aki nem tudott eljönni, de levélben írta le mondandóját a közgyűlés számára.

Dr. Nagy Molnár Miklós, igazgató (Győrffy István Nagykun Múzeum, Karcag): Költségvetésük 14 millió Ft, 3 és fél fővel működnek. 2012 számukra jó év volt, Karcaggal jó a kapcsolat, a korábbi polgármesterrel is jó volt a viszony. Épületfelújítás volt, és az Alfa programból nyertek támogatást, a 40 éves állandó kiállítás így megújult, november 9-én avatták. Az átadás során úgy kerültek át, hogy nincs teremőr a múzeumban, a munkanélküliek között egyre több a pedagógus, akik önkéntesként dolgoznak, 3 ilyen munkatársuk van. Feladatkörük bővült, kaptak egy szélmalmot és egy orvostörténeti és patikagyűjteményt. Az elvárások magasak, főleg a nyitva tartás terén. A 14 millió költségvetésből 12 millió az állami támogatás, 2-2,5 milliót tesz hozzá a város. Jelenleg az összehangolódás és a kölcsönös tanulás éve zajlik.

Szécsény, Kubinyi Ferenc Múzeum

 

Gusztiné dr. Toronyi Judit, igazgató (Kubinyi Ferenc Múzeum, Szécsény): A polgármester és a városvezetés megijedt, amikor kiderült, hogy megkapják a múzeumot. Novembertől kezdték meg a stratégia készítését és az egyeztetéseket. Az utóbbi években Szécsény megszépült, a történelmi belváros rehabilitációja zajlott-zajlik, és ez nagyon megterhelte a várost. 25 millió Ft az állami támogatás, 4 millió Ft a saját bevétel, és az önkormányzat is ad néhány milliót. 3 régészstátusuk volt, ebből veszítettek. Múlt heti döntés, hogy a Kubinyi Múzeumot összevonják a könyvtárral, a művelődési házból közművelődési tevékenységet végző nonprofit kft-t alakítottak, ennek a vezetését is rá bízták.

Buza Andrea, igazgató (Intercisa Múzeum, Dunaújváros): 1951-ben alapították a múzeumot, 1961-től voltak a megyei múzeumi szervezet tagjai. 31 millió Ft az állami támogatásuk, 11 milliót ad a város, és 4 millió a saját bevétel. Gazdaságilag önállók, a feladatot a könyvtár látja el, de kaptak 1 fő gazdasági ügyintézőt. Teremőrgondok vannak, 1 fő önkéntes dolgozik. Két külső kiállítóhellyel rendelkeznek, ezekre 1 teremőr jut. Összesen 13 fő a létszám, 7 fő a szakalkalmazott. Fejlesztések zajlottak: 2010-ben nyertes TIOP-pályázat alapján épületfelújítás zajlott, és elkészült egy gyerekfoglalkoztató helyiség. Utána sikeres TÁMOP-programból a múzeumpedagógia terén fejlesztettek, a térségből iskolák, intézmények rendszeresen jönnek a programokra. 2012-ben elkészült egy látványtár is.

W. Müller Judit, igazgatóhelyettes (Janus Pannonius Múzeum, Pécs): Nagyon örülnek igazgató asszony sikerének, annak, hogy kinevezték a Ludwig Múzeum élére. A fenntartó ezután valószínűleg pályáztatni fogja az igazgatói posztot. A városhoz kerülés pozitív hatású, korábban is jó volt a kapcsolat. Az állami támogatás 182 millió, Pécs nem tesz hozzá semmit, de a szakmai munkát komolyan támogatják. A régészeti raktárak ügye februárban megoldódott, Pécs adott egy belvárosi, jelentős méretű, jó állapotban lévő iskolaépület. A Király utcában a Vasvári-házat kapták meg, képtárat alakítanak ki benne. Július 1-jétől megkapják a Pécsi Bányászati Múzeum üzemeltetését. Gazdaságilag önállók, gazdasági vezetőjük is van Magyar Attila személyében. A korábbi szervezetből egy múzeum, a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum került el. Mohács szintén jó gazdája lett a múzeumnak.

 

Konklúzió

Ezt követően ismét kérdések hangzottak el, elsősorban a minisztériumi vendégeknek címezve, az Alfa-rendelet megjelenésének időpontjáról, az állami támogatás kialakításának módjáról és mértékéről, valamint arról, hogy az MNV Zrt. az átvevő önkormányzatokat visszapótlási díjjal terhelné, a gyűjtemények tulajdonjogi helyzetéről.

A közgyűlés második napján vendégként megjelent Csorba Csilla, az OKSZ elnöke. A délelőtti program az MVMSZ által lebonyolítandó 2013–14 évi vándorkiállítás ismertetése volt, a Basics Beatrix által összeállított ppt előadás a honlapról elérhető.

A hét megyei hatókörű városi múzeum részvételével megszervezett kiállítássorozat az MVMSZ következő kiemelkedően jelentős feladata.

Összefoglalóan megállapítható, hogy az MVMSZ mint az ország egyik legjelentősebb múzeumi szervezete sikeres tevékenységével a múzeumi terület jelentős változásainak fontos résztvevője, a fenntartó által említett és elvárt hálózatosodás potenciális irányítója.