Semmelweis felfedezése

Világemlékezet Lista

Tegnap döntés született, hogy a SOMKL felterjesztése alapján az UNESCO illetékes bizottsága felvette a Világemlékezet Listára Semmelweis Ignác felfedezését és az ezt tanúsító dokumentációt. A Világemlékezet Program Nemzetközi Tanácsadó Bizottságának ajánlása és Irina Bokova, az UNESCO főigazgatójának döntése értelmében 54 tétellel bővült a Világemlékezet Lista, köztük Semmelweis Ignác felfedezésével és a hozzátartozó dokumentációval, az aszeptikus prevenció bevezetéséről. Az idei döntés értelmében Magyarország immár hat tétellel szerepel a listán: 2001-ben Tihanyi Kálmán 1926. március 20-án „Radioskop” néven benyújtott szabadalomi kérelme, 2005-ben a Bibliotheca Corviniana, 2007-ben a Tabula Hungariae, 2009-ben az MTA könyvtárában őrzött Kőrösi Csoma Sándor Archívum és Bolyai János Appendix című műve, míg 2013-ban Semmelweis felfedezése került fel a nemzetközi listára.

A kiállítás és az ikon

A hírrel és a kutatással kapcsolatban néhány napon belül sajtótájékoztatót tart az intézmény, a díjjal összefüggésben és a díj tiszteletére pedig július 1-én új időszaki tárlat nyílik A Semmelweis ikon címmel, amelynek kulisszái mögé a Múzeumok Éjszakáján már beleshet a közönség. A kiállítás a gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezés körülményeinek bemutatása mellett elsősorban az orvos köré épült kultuszra fókuszál, arra, hogy mit jelent Semmelweis neve a mai kultúrában és kulturális életben – nyilatkozta Varga Benedek. A tárlat az orvos életéről készült filmek részleteinek bemutatása mellett innovatív módon jeleníti meg Semmelweis felfedezésének jelentőségét, de láthatók lesznek róla készült festmények, korabeli orvosi és szülészeti eszközök, kéziratok is. „A kiállításon olyan molinókat helyezünk ki, amelyek elsőre teljesen üres, fehér felületnek tűnnek, de UV-fénnyel megvilágítva olvashatóvá válik a rájuk írt szöveg. Ezzel a felfedezés fontosságára és az emlékezet múlékonyságára, változékonyságára szeretnénk utalni” – emelte ki a főigazgató. A tárlatot a magyar-olasz évad keretében decemberben a római Magyar Akadémián is bemutatják, jövőre pedig az UNESCO-díj tiszteletére szervezett Semmelweis Világkongresszus keretében Párizsban.

A befutók

A testület idén 54 ország és egy nemzetközi szervezet (az ITS) 84 jelölését vitatta meg a testület. Szemezgessünk a nyertesekből!

A 3600 éves nebrai korong az égbolt eddig ismert legrégebbi ábrázolása. Németországban, a Szász-Anhalt tartománybeli Nebra közelében került elő illegális ásatások során 1999-ben. A kincset 2002 februárjában a rendőrség egy színlelt vásárlás során foglalta le Svájcban, és jelenleg a németországi Halle tartományi múzeuma állandó kiállításán látható. A regiszterre került a lorschi kódex, az egyik legrégebbi középkori füveskönyv is. A kódex a németországi lorschi bencés apátságban készült, 460 oldalas és 3800 bejegyzést tartalmaz, nagy valószínűséggel 1167 és 1190 között íródott. Német-holland javaslatra felvették a Világemlékezet Listájára a Kommunista kiáltványt, valamint Karl Marx Tőke című munkájának első kötetét, német-osztrák javaslatra pedig a német Aranybullát, amely meghatározta a német-római császár megválasztásának módját. Szintén felkerült a listára a Nemzetközi Vöröskereszthez kapcsolódó nemzetközi keresőszolgálat (International Tracing Service, ITS) állománya. Az ITS dokumentációs és kutatási központja a náci üldöztetést, a kényszermunkát és a holokausztot tárja fel a hesseni Bad Arolsenben. A világemlékezet részévé nyilvánították továbbá a koreai nemzeti hős, a japánok ellen hét tengeri csatát nyert I Szunszin 16. századi háborús naplóját – amelyet a maga nemében egyedülállónak tartanak a világon –, valamint a Pak Csong Hi, Dél-Korea néhai elnöke által 1970-ben meghirdetett és a mezőgazdasági termelést, valamint a falu modernizálását szolgáló Szemaul Undong, az Új Falu Mozgalom archív dokumentumait. Ugyancsak a listára került egy japán nemes által Európába küldött 17. századi misszió emlékeinek gyűjteménye, valamint a világ legrégebbi kézzel írt naplója. A Vatikánt és Spanyolországot megjárt Keicso-kori misszió emlékei japán-spanyol javaslatra kerültek a regiszterbe. A misszió egy Maszamune Date nevű szendai nemes parancsára 1613-ban indult útnak, többek közt azért, hogy kereskedelmi megállapodásokat kössön. A naplót Micsinaga Fudzsivara, egy 966 és 1027 között élt befolyásos kormányzó írta. A tekercsek értékes ismeretekkel szolgálnak a japán császári udvar szokásairól. A lista hat latin-amerikai bejegyzéssel is gazdagodott: ezek között van Che Guevara fiatalkori kéziratainak gyűjteménye, amelynek felvételére Kuba és Bolívia közösen tett javaslatot. Brazil kezdeményezésre a közelmúltban elhunyt világhírű építész, Oscar Niemeyer archívuma is a listán van, csakúgy mint a II. Péter brazil császár hazai és külföldi útjaival kapcsolatos dokumentumok. Az 1703-as izlandi népszámlálás dokumentumai, Hacsaturján kottái, Irán több száz éves térképei, Vasco da Gama első indiai útjának (1497-1499) krónikája, 1948 és 1989 közötti cseh és szlovák szamizdatok, a montreux-i dzsesszfesztivál archívuma, illetve a Jad Vasem által gyűjtött emléklapok, - egyfajta jelképes sírkövek - immár 2,5 milliós állománya is a világemlékezet részévé vált - olvasható az UNESCO honlapján.

Gratulálunk!

Képek forrása: SOMKL