©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Két félidő a fennmaradásért

A tiszafüredi Kiss Pál Múzeum az ország talán legnehezebb helyzetben lévő múzeuma. A munka mégsem állt le!

Százéves a tiszafüredi sportegyesület címmel nyílt időszaki tárlat eredeti dokumentumok és sportrelikviák felhasználásával a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumban. A kiállítást megnyitó dr. Vadász István múzeumigazgató kiemelte, 1913. május 4-én játszottak első alkalommal Tiszafüreden nyilvános futballmérkőzést. Később augusztus 10-én hivatalosan is megalakult a Tiszafüredi Torna Club.

A sportegyesület a háborús éveket átvészelve folytatta tovább a sport népszerűsítését. Első alkalommal az 1935/36-os évadban indult el a hivatalos labdarúgó bajnokságon. 1933-ban a TTC egyesült a leventeegyesülettel, így 1945 elejéig Tiszafüredi Levente Sportegyesület néven tevékenykedett. Később, a politikai változásokat követve, az egyesület még 14 alkalommal váltott nevet, míg a sportolók, sportvezetők körében sok változás nem történt. A 2012/13-as szezont a megyei I. osztályú labdarúgásban megnyerő, korábban az NB II.-ben és NB III.-ban is megfordult egyesület életének elmúlt 100 esztendejében a labdarúgás volt a legnépszerűbb. Emellett azért más sportágak is megjelentek, mint például a céllövészet, az asztalitenisz, a kézilabda vagy az elmúlt 20-25 évben a kajak-kenu, a karate és a tenisz. A múzeumigazgató hozzátette, a centenáriumi eseménysort és a kiállítás létrejöttét megelőzte egy sorozat a helyi városi televízióban, ahol húsznál is többen osztották meg emlékeiket a tiszafüredi sportéletről. Több mint ötvenen ajánlottak fel a kiállításhoz fotókat, eredeti dokumentumokat, a Tiszafüredi VSE pedig serlegeket. Az anyaggyűjtésnek köszönhetően sikerült összeállítani az elmúlt 100 év 337 felnőtt futballistájának névsorát, a további tervek között pedig egy könyv megjelenése is szerepel a város sportéletéről, melyhez a kezdőtőke már rendelkezésre áll – tette hozzá dr. Vadász István.

Pénzügyi gondnokság alatt

A helytörténeti gyűjtőmunka, a kiadvány tervezése azért is fontos, mert a töretlen tiszafüredi munkakedv bizonyítéka, noha jelenleg az ország talán legnehezebb helyzetű múzeumáról van szó. Mint ahogyan az a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének 2013 májusában Balatonvilágoson megtartott közgyűlésén is elhangzott, az intézmény gyakorlatilag csődhelyzetben van.

– A város úgy gondolta, hogy nem lehet ilyen sarkosan kezelni a kérdést, mert bizonyos feladatokról a képviselő-testület nem mondhat le. Ilyen például a Kiss Pál Múzeum fenntartása – tette hozzá a polgármester.

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint egyébként jelenleg 12 településen folyik adósságrendezési eljárás: Tiszaderzsen, Gelsén, Tiszabőn, Tiszaburán, Kőteleken, Kiscsécsen, Versenden, Abádszalókon, Selyeben, Nyírkarászon, Tiszafüreden és Szentistvánbaksán. Közülük múzeuma egyedül Tiszafürednek van.

Minimumszinten

Az önkormányzat a jelek szerint meg tudta győzni a pénzügyi gondnokot a múzeummal kapcsolatos döntése helyességéről. Ebben szerepet játszott az is, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma is pozitívan állt a füredi problémához, a jogszabályban meghatározott forráson túl kiegészítő támogatásban is részesítették az intézményt, így a múzeum működése nincs veszélyben. Ez azért is nagyon fontos, mert a Kiss Pál Múzeum meghatározó Tiszafüred város életében. Nemcsak turisztikai szempontból, hanem a helyi lakosság identitásának megőrzése szempontjából is. A tiszafürediek a múzeumi épülethez is kötődnek, hiszen a kúria a település életében kiemelkedően fontos Lipcsey család otthona volt, és jelentős szerepet töltött be az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején.

– Az érzelmi szempontok mellett a szakmaiság is meghatározó, hiszen a helytörténeti értékek – a fazekasság vagy a tiszafüredi nyereg – feldolgozásában, Tiszafüred tárgyi kultúrájának gyűjtésében és megőrzésében a múzeumi szakemberek rendkívül értékes munkát végeznek – emelte ki a polgármester asszony.

A város kasszájából éves szinten csaknem 12 millió forint jut a múzeumra, ennek nagy részét a központi költségvetés biztosítja. A múzeumban három teljes munkaidős alkalmazott és egy részmunkaidős dolgozó van, aki tavasztól őszig a múzeumhoz tartozó Nyúzó Gáspár Fazekas Tájházban teljesít szolgálatot. A 12 milliós keret szűkösségét jellemzi, hogy ennek az összegnek közel 86 százalékát – 10 milliós tételt – bérekre és járulékokra kénytelenek költeni. E mellett a takarékos gazdálkodás mellett a keretösszeg 14 százalékát rezsire fordítják. Ez minimális, a megszorítás mértéke azzal is érzékeltethető, hogy a fűtési szezonban a múzeumi helyiségeket 17 fok körüli hőmérsékletre fűtik fel, ami sajnos nem teszi lehetővé, hogy ott huzamosan látogatók tartózkodjanak. A körülmények nem igazán megfelelők a közművelődési és múzeumpedagógiai programok számára.

Ami megtehető

A múzeumban időszaki kiállítások továbbra is nyílnak, a 100 éves tiszafüredi sporttal foglalkozó tárlat a második az évben, és még kettőt készítettek elő a kollégák. A múzeum tudja tartani az ütemtervet a kiállításokkal és minden egyéb programmal kapcsolatban.

– A múzeumot jelentős részben az ott dolgozók áldozatkészsége tartja fenn – emelte ki a polgármester.

Jelen helyzetben persze vannak olyan területek, ahol nem lehet fejlesztést tervezni, így a gyűjtemények gyarapítására igen csekély forrás áll rendelkezésre, leginkább adományokra építhetnek.

Ilyen kondíciók mellett a múzeum raktározási gondjai sem enyhíthetők. A városközpontban egy meglehetősen rossz állagú épület szolgálja ezt a célt. Az ingatlan kiváltására már az elmúlt években születtek tervek, még a megyei múzeumi szervezet előkészítésében. Annak ellenére, hogy idén lesz kártevő-mentesítés, a védekezés éppúgy nem biztosított, mint a betörésvédelem. A rendelkezésre álló terv szerint a raktározási gondok megoldása40 millió forintba kerülne, de erre az önkormányzat még keresi a pályázati forrást. Egyelőre még csak elképzelés szintjén merült fel, hogy a múzeum működtetését összevonják a Városi Könyvtár és Információs Központéval vagy a Kovács Pál Művelődési Központéval. Még kérdéses, hogy az adósságrendezési eljárás előrehaladásával erre lesz-e szükség.

– A dolgozói létszámból leépíteni már nem lehet, mert akkor az intézmény tényleges működése kerülne veszélybe. Az esetleges leépítés nem eredményezne érdemi megtakarítást, viszont a szakmai munka rovására menne – szögezte le beszélgetésünk során Pintér Erika polgármester.

Ami már teljesült

A nehéz gazdálkodási helyzet ellenére a múzeum működésén kifelé nem látszik a megszorítás, az intézmény a mostoha körülmények ellenére is tudja teljesíteni, sőt sok szempontból sikerül túlteljesítenie a munkatervben előírtakat. A múzeum közművelődési és múzeumpedagógiai munkája, a foglalkozások, a tervezett rendezvények nincsenek veszélyben. Az 1848-as hagyományokhoz köthető vagy a népi kismesterségek fortélyait tovább örökítő foglalkozásokat sokan látogatják, nem számítanak az érdeklődés csökkenésére, mivel a szakembergárda elszántsága is változatlan. Ezekre a tevékenységekre a fedezet biztosított. A múzeumnak az elmúlt évben több mint 200 foglalkozása, tárlatvezetése és rendezvénye volt, és ebben az évben is 200-at tervezett. Látogatói számokat tekintve a 2012-ben 3900 fővolt a tervezett irányszám, ezt sikerült túlteljesíteni. Erre az évre is 3900 fővel számoltak.

– Gondot okoz, hogy a központi finanszírozás a látogatói számhoz és a gyűjtemény nagyságához igazodik, és ahol kicsit kreatívabban kezelik a statisztikát, ott jobban jártak a fenntartók. Itt minden látogató egy darab jegyet vált, amivel akár négy kiállítást is megtekinthet egyszerre, hiszen a két állandó mellett rendre van két időszaki kiállítás is – magyarázta a polgármester. Így az alacsony jegyárak mellett mindössze 350 ezer forint jegybevétele keletkezik a múzeumnak. A korábbi évek tapasztalata alapján a fizetőképes kereslet nem növelhető. Az éves 3900 fő látogatónak a 70 százaléka ingyenesen látogatja a kiállításokat, a látogatók fele diák és sok a nyugdíjas is. A jelenleg 500 forintos, teljes árú jegyet fizetők aránya alig több mint 6 százalék.

– A kiadványokat szerencsére nem érinti a múzeum pénzügyi helyzete, mivel bizonyos kötetek korábban a megyei múzeumi szervezet keretein belül készültek, illetve a múzeum mellett működő Tariczky Endre Helytörténeti-helyismereti Alapítvány gondozásában jelentek meg. Ilyen például a Tiszafüredi Tanulmányok vagy a Tiszafüredi Füzetek. Az alapítvány és a múzeum viszonya, tevékenysége azért is jelentős, mert a kiadványok megjelentetésén túl számítógépek, technikai eszközök, bútorok beszerzése, rendezvények és pályázatok lebonyolítása, vagy időszaki kiállítások társrendezése is köthető ehhez az együttműködéshez – emelte ki dr. Vadász István múzeumigazgató.

– Az így megjelenő kiadványok sorsa nincs veszélyben, az alapítvány pénzügyileg stabil – erősítette meg Pintér Erika polgármester, aki egyben a Tariczky Alapítvány kuratóriumának is tagja.

Győztes csapat

A múzeumi kiállításmegnyitót követően az esemény a futballpályán folytatódott, ahol labdarúgó-mérkőzésekkel és közös vacsorával zárták a centenáriumi eseménysort. Az utóbbi 20 év tiszafüredi bajnokcsapataiból összeállított válogatott 5 : 2 arányban győzedelmeskedett az 1993-as megyei I. osztályt megnyerő bajnokcsapattal szemben. A 2013-as megyei I.-es bajnok pedig 1 : 0-ra nyert az 1996-os NB III.-at megnyerő összeállítás fölött. A település, az intézmények, köztük a Kiss Pál Múzeum fenntartásáért folytatott „meccs” persze még korántsem zárult le. A helyi szakmai vezetés, valamint a támogató „szurkológárda” erős, és nagyon bíznak abban, hogy az idén 136 éves intézmény túljut a mostani mélyponton, s hamarosan feljebb kapaszkodhat a hazai múzeumi tabellán.

Fotó: www.panoramio.com, www.tiszato.xutazas.hu