©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Mindennapi élet a szocializmusban

Hammer Ferenc négy tanulmánya a rendszerváltás előtti Magyarországon játszódik. Szereplői hétköznapi emberek, akiknek egészen más a viszonyuk a mindennapokhoz és a hétköznapi tárgyakhoz. Megjelent a MaDok-füzetek 8. kötete.

Hammer Ferenc …nem kellett élt vasalni a farmerbe. Mindennapi élet a szocializmusban című könyve a MaDok-füzetek 8., frissen megjelent kötete, amelyben minden kicsit változik az eddigiekhez képest. Változik például a szerzői pozíció: eddig nem jelent meg könyv egyetlen szerzőtől (korábbiakat ld. itt); olyantól, aki nem a múzeumi szcénában tevékenykedik. Most igen. És új réteggel bővül a „jelenkor” fogalma is: hiszen eddig nem nagyon kacsintott a sorozat a rendszerváltásnál korábbra. Most mégis. Nézzük, miért!

A …nem kellett élt vasalni a farmerbe. Mindennapi élet a szocializmusban című tanulmánykötetben Hammer Ferenc szociológus négy tanulmánya olvasható. Farmernadrág, táblásjátékok, kamionosok és éjszakai élet a szocialista Magyarországon: ismert és ismeretlen tárgyak, szereplők és helyszínek. Az időszak, amelyet a szerző vizsgál nem a minket közvetlenül körülvevő jelen, hanem a közelmúlt. A történetek ott érnek véget, ahonnan a MaDok-program számára a „jelen” indul. Jogos a kérdés: miért van ez így?

De a módszertani döntés nem egyenlő azzal, hogy a szereplőket, a tárgyakat és a terepet kitépjük az időből, vagy azt gondolnánk: ne volna történetük, időben változó formájuk és mintázatuk. Ahhoz, hogy megértsük, miként vált például a hetvenes években elterjedté és hétköznapivá a műanyag, nem lehet figyelmen kívül hagyni a 20. század első felét, a második világháborút, az olajembargót, a keletnémet és a szovjet szocialista műanyagipart. Amikor viszont egy kínai nejloning mai helyét és szerepét vizsgáljuk a fogyasztói kultúra színpadán, nem kell hozzá elmondani az egész történetet a tejfehérjéből készített galalithgombtól a textilipar forradalmáig. Ellenben fontos megérteni, hogy mit jelent ma Magyarországon az ázsiai tömegcikk, a vásárlók miért döntenek az olcsó, márka nélküli termékek mellett, vagy miként töltődnek fel ezek a tárgyak a mindennapok során történetekkel, és mindebben hova helyezhető a múzeum mint a tárgykutatások fontos területe. Miként kapcsolódnak össze a kortárs mindennapok a hétköznapi emberekkel és a jelenkori tapasztalatokkal?

A tanulmányokban a tágabb összefüggések mögött az apró részletek válnak élessé, már-már átélhetővé: a farmerbe rejtett szabadság és vágy, a táblás társasjátékok gazdasági és politikai rendszert támogató, vagy épp kritizáló attitűdje, vagy egy meseszerűvé növesztett határátlépő figura, a kamionos és egy kulturális attitűd, amely a szabad és kritikus gondolkodásra és a művészi kifejezésre teremtett alternatív közösségi lehetőséget a Kádár-rendszerben. Az ötvenes évektől egészen a kilencvenesekig tart az az időszak, amelyet a szerző a tanulmányokban vizsgál: szakirodalom, interjúk, személyes történetek, továbbá saját tapasztalatok és élmények alapján. A társadalomtudományok felségterületén jár az olvasó, és jóllehet nem a múzeum és a múzeumi gyűjtemény a vizsgálat és a kutatás terepe, mégis a mindennapi tárgykultúra felől bontakozik ki a hétköznapi élet: a mindennapok, a szabadidő és a fogyasztás tárgycentrikus világa.

 

Hammer Ferenc

…nem kellett élt vasalni a farmerbe. Mindennapi élet a szocializmusban. Tanulmányok. Budapest, Néprajzi Múzeum, 2013 (MaDok-füzetek 8.)

 

Tartalom

A farmerviselet alakváltozásai a szocialista Magyarországon

Bevezető: farmer az időben

A fő kontextus: a fogyasztás politikája 1956 után

A megátalkodott felmenő: a jampec

Első találkozások

A farmernadrág és a szocialista kultúrpolitika

Az első összeütközések: Az én házamba soha!

A farmer és a hivatalosság: óvatos közeledés

Az utolsó ellenség

 

Táblás játékok és más elképzelt valóságok az 1950–70-es években Magyarországon

„A hatás nem maradt el” – propagandaharc a mindennapokért Nyugaton és Keleten

Játékok gyerekeknek és felnőtteknek a Rákosi-korszakban

A játékok típusai és funkciói

A Monopoly és a Gazdálkodj okosan! története, szabályai és összevetése

Szocialista fogyasztás

Játék és habitus

 

Benzinszagú Szindbád – a kamionos mint népi hős a szocializmusban

Bevezetés: liminális szférák a kései modernitásban

Kamionos mítoszok – utazás és a „jó élet”

A kamionosok „átmeneti valóságai”

Út Teheránba: a kamionos szakmai virtus és az egyéni kiválóság megjelenítései

A kamionos partnere: a gép és a nő

Fogyasztás: a kamionosok szerepe a jó élet szimbólumainak kialakulásában

Összegzés: No More Heroes Anymore…

 

Az éjszakai élet mint populáris nyilvánosság a szocializmusban

Bevezető elhatárolások

Az éjszakai élet mint populáris nyilvánosság

Határzónák

1. Elitszórakozás a Rákosi-korszakban

2. Nonkonformista életmódkultúrák a magánszférában a Kádár-rendszerben

3. Pluralizálódó nyilvános szubkultúramező a Kádár-rendszerben

Befejezés

 

fotó: Sarnyai Krisztina; borító grafika: ART_AND