Igazgatóváltás Salgótarjánban
NÓGRÁD
A salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum irányítását Shah Gabriella művészettörténész veszi át december 1-jétől. Előrejelzés.
| Kiss Balázs Levente |
2013-09-25 11:55 |
Az új vezető pályázatának egyik legfontosabb célja a „nyitott múzeum” megvalósítása. A stratégia szerint a zárt, magába húzódó intézmény helyett a város, Nógrád megye és az ország múzeumai, kulturális intézményei felé nyitott múzeumot szeretnének létrehozni. Ebbe az irányba mutatnak az új fenntartó elvárásai is, hiszen Salgótarján városának konkrét elképzelései nemcsak a múzeummal, hanem a város egészének kulturális életével kapcsolatban megfogalmazódtak. A közelmúltban önerőből hozták létre a Zenthe Ferenc Színházat a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft.-n belül, helyileg a József Attila Művelődési és Konferencia Központban. A város kulturális kínálata gazdag, erre a helyi keresleti, befogadói oldal is megvan, így a múzeum számára is több lehetőség adódik. Ennek megfelelően a fenntartó azt szeretné, hogy a múzeumban minél több eseményt, rendezvényt tartsanak, a tudományos munka mellett természetesen. Shah Gabriella szerint nívós, közkedvelt, széles rétegeknek szóló kiállításokat kell megnyitniuk, amelyeket az eddigieknél nagyobb érdeklődés kísér.
A tervek szerint a KOGART-tal való együttműködés keretében Markó Károly, Munkácsy Mihály, Csontváry Kosztka Tivadar képei éppúgy főszerepet kaphatnak Salgótarjánban, mint a mai modern művészet, amely eddigi is a múzeum főprofilja volt. Shah Gabriella kiemelte, hogy a nyitottság vonatkozik a kiállításokra, a rendezvényekre, a publikációkra, a különböző adatbázisok elérhetőségére, valamint arra is, hogy a gyűjteményeiket megmutassák az ország több múzeumában. Az egyik ilyen országosan is érdeklődésre számot tartó anyag az egykoron újságíró és politikus Mihályfi Ernő gyűjteménye, amely a 20. század elejének remekeit – például Rippl-Rónai, Czóbel, Gulácsy műveit – foglalja magába.
A képzőművészeti anyagon túl nagyobb érdeklődést vonzhat a Dornyay Béla Múzeum történeti és ipartörténeti anyaga. A több mint 100 ezer darabból álló történeti tárgyi gyűjtemény jelentős részét teszi ki az a 2500 tételt meghaladó anyag, amely az 1892-ben alapított Salgótarjáni Öblösüveggyár üvegtermékeiből áll. Ehhez társult az a kb. 900 db termék, amely a gyár 2009-es bezárását követően került a múzeumba letétként.
100 millió forintos európai uniós forrásból 2015-ben valósul meg a múzeum egyik emeleti nagyobb termében egy látványraktár, amely helyet biztosít ezeknek a tárgyaknak.
A helytörténeti állandó kiállítás megújításának kérdése szintén napirenden van. A koncepció szerint az új történeti kiállítás kiemelt témája lesz az iparosodás és urbanizáció kapcsolata a nógrádi iparmedencében, az ipartelepítéstől a szocialista tervrendszerű iparosításig.
Jelenleg a múzeumnak 20 munkatársa van, 98 millió forint a teljes működési keret. Nemrég a múzeum létszáma négy fővel (kiállításrendező, múzeumpedagógus, informatikus, tárlatvezető) bővült, s emellett a számítógéppark is megújult. Salgótarján városa többletforrást közvetlenül nem ad az intézmény fenntartására, de új kiállítások, programok megvalósításához hozzájárul. Az önkormányzattal fennálló kapcsolatot jellemzi az a felújítás is, amely az épület homlokzatát, tetőszerkezetét és az épületet körülvevő közteret érinti; a későbbiekben a belső terek is megújulnak. Az épület külső burkolatának, a csempeszerű pirogránitnak a cseréje meghaladja a tízmillió forintot, ezt a város saját költségvetésből állja. Shah Gabrella elmondta, hogy a felújításoknak az épületbelsővel kell folytatódniuk, így kialakítható egy igényes, többfunkciós tanácsterem, amely kiállítótérként, vetítésekre alkalmas teremként is funkcionálhat. 2013 nyarán a földszinti, időszaki tárlatokra szolgáló terem Városi Galériává alakult át, nemrég pedig az intézmény portálja öltött új külsőt: így kikerült a múzeum neve és felirata, hiszen eddig semmilyen felirat nem tájékoztatta az arra járót, hogy a városháza melletti épületben múzeum működik.
Az intézmény látogatottsága az elmúlt évben közel 12 ezer fő volt, ezen belül többségben van az ingyenes látogatók aránya.
– Ezen a statisztikán a jövőben mindenképpen szeretnénk javítani. Most már főállásban dolgozik nálunk múzeumpedagógus, aki foglalkozásokat vezet, de szeretnénk szakköröket indítani nemcsak diákoknak, hanem az idősebb generációk számára is. A törzsközönségünk a diákok és a nyugdíjasok, a jövőben azonban szeretnénk a közbenső, felnőtt generációkat is megcélozni a kiállításainkkal – mondta el Shah Gabriella.
Kérdéseket vet fel a bányászati kiállítóhely státusza is. A Bányamúzeum néven ismert kiállítóhely – amely az ország első ilyen intézménye volt – már a megyei múzeumi rendszer megszűnése előtt nagyjából egy évvel levált a megyei rendszerről. Jelenleg a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. részeként működik. Muzeológiai szempontból indokolt volna, hogy ez az egység csatlakozzon a Dornyay Béla Múzeumhoz nemcsak az országos ismertsége és nagyobb látogatottsága miatt, hanem azért is, mert a gyűjtemények a város múzeumához tartoznak. Ennek uniós pénzből történő fejlesztésére már korábban is születtek tervek.
A korábbi megyei múzeumi szervezet megszűnése előtt a balassagyarmati Palóc Múzeum érdekében a szakembereken kívül több helyi politikus is komoly lobbitevékenységet fejtett ki annak érdekében, hogy a megyei hatókörű státusz a határ menti városhoz kerüljön. Végül a megyeszékhely Salgótarján vált a cím birtokosává, a Palóc Múzeum pedig a Magyar Nemzeti Múzeumhoz csatlakozott. Jelenleg folyik a gyűjtemények szétválasztása és átadása, hiszen a több mint négyezer tételt számláló Madách- és Mikszáth-hagyaték Balassagyarmatra helyezését még 2008-ban rendelte el a Nógrád Megyei Önkormányzat közgyűlési határozata. A megyei hatókörű városi múzeumi státusszal kapcsolatban Salgótarjánban meg kellett honosítani a régészetet, ami korábban a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban működött. A nógrádi megyeszékhelyen így egy új archeológus kezdte meg a munkát, aki a régészeti gyűjtemény kialakításán dolgozik. Az állományvédelmi és múzeumpedagógiai területen a koordinátori szerep megmaradt. Mint Shah Gabriella elmondta, ezeken a területeken újra eggyé kell kovácsolni a megyében található, formálisan egymástól már nem függő múzeumokat. Hozzátette: nem egymással konkuráló, hanem kölcsönös, partneri viszonyt kell kialakítani az intézményekkel. Az új múzeumigazgató a határon átnyúló kapcsolatokról szólva kiemelte, hogy a salgótarjáni múzeumnak korábban nagyon jó kapcsolata volt a szlovákiai határközeli városok múzeumaival. Így a losonci, füleki intézményekkel évtizedek óta tartó, változó intenzitású volt az együttműködés. A tervek szerint Besztercebánya és Poprád múzeumával kiépíthető új, tartós kapcsolat, amelynek keretében nemcsak időszaki kiállítások cseréjéről lehet tárgyalni, hanem a gyűjtések összehangolásáról például az ipartörténeti vagy a képzőművészeti területeken.
