Újra él az Öntödei Múzeum

Válogatás a Magyar Múzeumok archívumából

Az Öntödei Múzeum a 19. század közepén épített és 1964-ben leállított Ganz-törzsgyár épületében, az ország legrégebbi megmaradt faszerkezetű ipari csarnokában nyílt meg 1969-ben.

Cikk küldése

e-mail:

Területét részben az öntöde eredeti berendezései, részben a magyarországi fém-, vas- és acélöntészet tárgyi és írásos emlékeit bemutató tárlatok foglalják el. Az épületen kívüli szabadtéri kiállításon nagyméretű öntvények és a Kohászati Panteon szobrai láthatók. Kiszely Gyula technikatörténész érdeme, hogy 1965-ben a magyar gyáripar első, s talán máig legjelentősebb ipari birodalmának, a Ganz cégnek a bölcsőjét, a kéregkerék-öntödét ipari műemlékké nyilvánították, és benne országos gyűjtőkörű szakmúzeumot alakítottak ki.

A gyár alapítója, a svájci születésű Ganz Ábrahám (1814-1867) 1853-ban kezdte meg a kéregöntésű vasúti kerekek gyártását, s az európai vasúttársaságoktól érkező, szaporodó megrendelések miatt, 1858-62 között bővítette üzemét. Ennek egyik megmentett csarnokában működik ma az Országos Műszaki Múzeum Öntödei Múzeuma. Egészen 1964-ig folyt e falak között a kéregöntésű vasöntvények gyártása ugyanazzal a technológiával, mint Ganz idejében, illetve az őt követő Mechwart András (1834-1907) vezetése alatt. Ezért is ápoljuk nagy szeretettel e két híres személyiség emlékét a múzeumban. 1966-67-ben Pfannl Egon tervei alapján, egy 1867-es Ganz-emléklapon látható rajz szerint újították föl a kéregkerék-öntödét. Az eredeti 1675 m2 területből 1125 m2 maradt meg. A csarnokban négy forgódaru alatt folyt a formázás és az öntés. Kettőt eredeti állapotában hagytak meg, a másik kettő alatt pedig a kiállítások kaptak helyet. A két vasolvasztó kupolókemence és kiszolgáló egységei is a műemléki kiállítás részét alkotják. A megnyitás óta elmúlt 33 esztendőben a múzeum volt a szakma történeti kutatásainak műhelye. Az öntő szakemberek (konstruktőrök, metallurgusok, mintakészítők, technikusok) mindig büszkék voltak az Európa-szerte is ritkaságnak számító, szép múzeumra, s különösen az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Öntészeti Szakosztálya támogatta az itt folyó kutatásokat, rendezvények szervezését. 1979-ben segítségükkel kezdődött el a Kohászati Panteon kialakítása, s ma már tíz szobor emlékeztet kiváló elődeinkre. Sok rangos eseménynek adott helyet az intézmény. Itt folyt például a szakmunkások versenye: az "Öntő Döntő". 1978-ban a 43. nemzetközi öntőkongresszus 1100 résztvevője jött el megnézni a kiállításokat.

Dekonjunktúra

Az 1980-as évek közepén azonban az élénk közművelődési tevékenység megtorpant. A kohászat közismert recessziója miatt hirtelen megszűnt a támogató ipari háttér, s a fenntartó Lenin Kohászati Művek is válságos gazdasági helyzetbe került. A múzeum épületének állagán is ekkorra lehetett észlelni, hogy az évek óta halogatott felújítás elmaradása milyen nagy károkat okozott. A kilencvenes évek elején már-már életveszélyessé vált az épület, néhány hónapra be is kellett zárni. 1992-94 között a kulturális kormány Technikatörténeti és Műtárgyvédelmi Bizottsága biztosított pénzt a legégetőbb karbantartási munkálatokra. A rendszerváltás és a privatizáció viharait átvészelve végül, 1994 őszétől az Öntödei Múzeum az Országos Műszaki Múzeum védőszárnyai alá került, s a kulturális tárca biztosít fedezetet a működtetésére. 1996 óta megélénkült az élet a múzeumban. Jelentős kiállításokkal, újabb és újabb látogatói kört megszólító rendezvényekkel, kiadványokkal sikerült ismét az ország kulturális vérkeringésébe bekapcsolódni. Ehhez az anyaintézmény biztos hátterére mindig számíthattunk, s a talpon maradt öntödék, ipari segítőink is mellettünk álltak.

Hogyan lett az Öntödei Múzeum "Az év múzeuma"?

Az alábbiakban a közelmúlt legjelentősebb eseményeit soroljuk fel.
1996. Vasöntészeti emlékeink a múlt század végéről (1880-1914) - kiállítás a millecentenárium tiszteletére.
1997. Budapest ipari építészete; Hack Róbert fotókiállítása; emlékülés a 100 éve született Jakóby László fémkohómérnök tiszteletére.
1998. XIX. századi magyar öntöttvasművesség - kiállítás a 63. öntő-világkongresszus tiszteletére.
1999. 2. Harangtörténeti ankét és kiállítás a múzeumban; "Az év múzeuma" pályázaton elismerő oklevelet nyertünk; Gábor Áron-emlékünnepség a Hadtörténeti Múzeummal közösen; 30 éves az Öntödei Múzeum-kiállítás és -emlékünnepség.
2000. A 19. századi öntöttvas csigalépcső és lépcsőházi korlátokból összeállított galéria avatása; díszműkovács-kiállítás; Szent Borbála-ünnepség, a bányászok-kohászok védőszentje tiszteletére - ez azóta hagyománnyá vált.
2001. 3. Harangtörténeti ankét és kiállítás Sopronban az egykori Seltenhofer Harangöntő- és Tűzoltószergyár emlékére; szeptemberben nagy sikert aratott A fürdővilág öntvényei anno... című tárlatunk; októberben Mechwart-emlékünnepség és -emlékszoba avatása; decemberben fogadtuk a selmecbányai Szlovák Bányászati Múzeum kincseit bemutató kiállítást.
2002. Első külföldi kiállításunk Selmecbányán. Az öntöttvas dicsérete című tárlatunk, azóta már Rozsnyón (Rožnava), Kassán (Košice), Tőketerebesen (Trebišov) és Nagymihályban (Michalovce) is látható volt. Jelenleg a pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeumban tekinthető meg.
2003. április A Ganz-törzsgyári felújított kupolókemencék avatása; június 12-14 között; 4. Harangtörténeti ankét külföldi előadókkal és egri tanulmányúttal.
Az olvasztómű felújítását és az alapításkor feltáratlanul maradt pinceszint bemutathatóvá tételét a Széchenyi-terv keretében, a NKÖM támogatásával sikerült megvalósítani. Ezzel újabb technikatörténeti látványossággal gazdagodik fővárosunk turisztikai kínálata. A látogatók számára érthetővé válik az ipari műemlék öntöde technológiája. A pedagógusok is újra felfedezték, hogy milyen sokrétű ismereteket kaphatnak itt a diákok. Az ősztől induló formázási bemutató foglalkozáson a gyerekek múzeumpedagógus vezetésével készíthetnek öntőformát, illetve végezhetnek öntést, s a látogatás végére megszilárdult gipszöntvényt - mint saját munkájukat - haza is vihetik.

Az utóbbi években végzett sokoldalú tevékenységéért az Öntödei Múzeum 2002-ben "Az év múzeuma 2001" pályázaton a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület különdíját érdemelte ki. Ez számunkra nemcsak elismerés, hanem egyben kötelezettség is.