Csoda Gyöngyösön

Válogatás a Magyar Múzeumok archívumából

A 2002. év újabb kiemelkedő állomás a gyöngyösi Mátra Múzeum 1887 óta tartó történetében. Az esztendő végére készült el, muzeológusok és építész szakemberek összehangolt munkájának eredményeként, a múzeum új fejlesztési koncepciója. Részletek.

Cikk küldése

e-mail:

A múzeum új fejlesztési koncepciója, egy olyan komplex intézmény terve, melyben helyet kap a klasszikus múzeumi kiállítás, a múzeumi háttérrel működő természet- és környezetvédelmi oktatócentrum, a város kulturális színtereinek növelését biztosító, kisméretű szabadtéri színpad, s nem utolsósorban a Mátrába irányuló idegenforgalom egyik központja.

A jelenleg a Mátra Múzeumnak helyet adó kastély korai változata a 18. század végén épült. Az egykori udvarház helyén 1770-ben jött létre az U alakú, barokk stílusú emeletes kastély, melynek építtetője Orczy Lőrinc volt. Mivel a család ún. központi kastélya Tarnaörsön épült, a gyöngyösi épület feltehetően alkalmi eseményeknek - mint például vadászatok - adott otthont. A kastély mai épített formáját az 1824-26-os átépítés során nyerte el. A leromlott műszaki állapot mellett az átépítést indokolta, hogy a kastélyt öröklő II. Lőrinc ide költözött családjával. Az így már nem időszakosan használt épületet, a kor divatirányzatának megfelelően, klasszicista stílusban építettek át. A korábbi U alakú épületet ekkor zárták be észak felől, s ezzel létrejött a ma is látható állapot a zárt belső udvarral. Az épület külső homlokzati megjelenésével ellentétben a déli és nyugati szárny belső kialakítása során megőrizték a barokk tereket. A kastély körül ekkor alakították ki a közel 6 hektár nagyságú angolkertet, melynek meghatározó eleme volt a neogót stílusú ún. orangerie, amely délszaki növények, citrom- és narancsfák, kávécserjék stb. átteleltetésére szolgált.

A család 1937-ben a kastélyt 240 ezer pengőért eladta a városnak. A vétel nem titkolt célja volt, hogy a Mátra Múzeumnak végleges otthont teremtsenek. A vétel egybeesett a múzeum 50 éves alapításával. Guba Pál, a múzeum akkori igazgatója az emeleti részen kastélymúzeumot kívánt berendezni, melynek alapját a kastély teljes épségben itt hagyott berendezése és a kastélyban található gyűjtemények biztosították volna.

A múzeumvezető kérése a pénzügyi nehézségekkel küzdő város vezetése előtt nem talált meghallgatásra, s a berendezési tárgyak és a gyűjtemények régiségkereskedőkhöz vándoroltak. Ezzel megkezdődött a kiürített épületnek az a kálváriája, amely 1984-ben jutott nyugvópontra, amikor az időközben újraalapított Mátra Múzeum teljesen birtokba vehette az épületet. Mint a fenti bevezetőből is kitűnik, nem egyszerűen épületfelújítást tervezünk, hanem olyan múzeum megvalósítását, melynek egymással szoros kölcsönhatásban álló elemei - a kastély, a megújuló park, a park két új épülete és az új tó - egyetlen összefüggő egységet alkotnak, s ez az egység biztosítja a megfogalmazott célok megvalósíthatóságát.

A város szívében, a gimnázium és a Szt. Erzsébet-templom szomszédságában fekvő múzeumpark így egyszerre lehet a pihenés és kikapcsolódás helye, nyújthat esztétikai élményt, válhat az országban egyedülálló idegenforgalmi és múzeumi látványossággá, mindezek mellett pedig kitűnő oktatási helyszín is lehet. Döntő fontosságú, hogy a felújítási program sorrendje, ütemezése tegye lehetővé a jelenleg mindössze az Orczy-kastély termeibe zsúfolódó Mátra Múzeum folyamatos működését.

Ennek érdekében először az új természettudományi pavilon megépítésére van szükség, mely megszüntetné a kastélymúzeum reprezentatív és műemlékileg értékes termeinek zsúfoltságát, átvéve mostani kiállításainak több mint a felét; egyúttal pedig megoldaná a teljes társadalomtudományi gyűjtemény együttes raktározási gondjait.

Az új kiállító pavilon megnyitását követné a kastély műemléki felújítása, az eredeti barokk szobabeosztás visszaállításával kialakítandó kiállítási terek rekonstrukciója. Az épületekkel párhuzamosan megkezdődne a park mikroklímáját is biztosító védőkerítés kialakítása az egykori tervek alapján, és a park revitalizációja angol tájképi kertként, mely kiegészülne a vízi élővilágot rendhagyó módon feltáró tóval. Végül megépülne a "grotta", a félig a földbe süllyesztett "álbarlang", ez a mesterséges dombhát rejtené magába a parküzemeltetés tereit és a kis múzeumi kávézó-éttermet is.

A tervezés során fokozott figyelmet kellett szentelni annak a ténynek, hogy a kastély annak idején kevés ember befogadására készült, s ez igen komoly közönségforgalmi problémákat okozott már az eddigiek során. Az épületnek nemcsak a jelenlegi műemléki értékeket és korábbi építészeti emlékeket kell megmutatnia, hanem meg kell felelnie azoknak a követelményeknek is, melyek egy 21. századi múzeumtól joggal elvárhatók. A teljesség igénye nélkül említem meg, hogy mind ez idáig nem volt csatornázva az épület, vagy az átépített, szűk folyosók, meredek lépcsők nem tették lehetővé a mozgáskorlátozottak számára a kiállítások megfelelő látogathatóságát. A múzeumnak az elmúlt évben több mint 100 ezer látogatója volt, ami egyfelől örvendetes, másfelől viszont a megfelelő közönségforgalmi helyiségek, fogadóterek hiányában igen nagy nehézségeket okoz. Terveink szerint a felújítás után ezek a hiányosságok megszűnnek, mert az építészek és muzeológusok közös munkájának eredményeként most átgondolt, nem a pillanatnyi érdekeket szolgáló munkálatok kezdődnek.

Röviden tekintsük át az új múzeumi együttes legfontosabb elemeit.

A Természettudományi Pavilon

A kertben egykor helyet kapott üvegház (orangerie) ötlete nyomán készültek el egy olyan épület tervei, mely komplex hasznosíthatósága révén sokrétű múzeumi funkciónak tehet eleget. Itt kap helyet a háromszintes természetrajzi kiállítás, egy trópusi esőerdőt bemutató növényház, benne időszakosan működtetendő lepkeház és terráriumok, múzeumpedagógiai célokat segítő oktatóhelyiségek, a természettudományi gyűjteményekhez és a múzeumban folyó szakmai munkákhoz szükséges laboratóriumok, a társadalomtudományi gyűjtemények (történettudomány, néprajz, vadászattörténet, képzőművészet) korszerű, az állagmegóvási követelményeknek eleget tevő raktári terei és kiszolgálóhelyiségek. Az értékes kertfelület megőrzése céljából is döntöttünk úgy, hogy az új épületeket, így a pavilont is a visszaépített északi kerítésre fűzzük fel. A pavilonon belül múzeumi-idegenforgalmi szempontból három részegység hangsúlyos:

1. A Mátra élővilága (állandó természetrajzi kiállítás). A Mátra hegység élővilágának bemutatása az élővilág szintezettségének megfelelő formában. Az elmúlt évtizedek tapasztalatait figyelembe véve ez az a kiállítás, mely a szó jó értelmében igen populáris, ezért a tervezéskor sok látványelem (pl. diorámák) megépítésével számolunk.
2. "Növényház". Ebbe a blokkba kerül a főként trópusi, szubtrópusi növényeket bemutató kiállítási egység. Tematikailag és térkiképzésileg itt mutatjuk be a jelenleg is látható élő halakat, kétéltűeket és hüllőket, akváriumokban és terráriumokban elhelyezve. Ugyancsak itt lesz kialakítva a lepkeház.
3. Oktatószoba. A laboratórium rendszerű, kb. 16 fős csoportlétszám befogadására alkalmas tér kettős funkciót tölt be, oktatási és sajátos kiállítási feladat számára kialakítva. A kiállítások közül itt kap helyet az ún. mikrovilág bemutatása.
4. Raktárak. A múzeumi raktárak az épület kétszintes, északi traktusának tereiben megfelelő légtechnikai kezeléssel elhelyezhetők. Így kb. 440 m2 raktározási helyet kapunk.

A kastély

Az egykori kis lakókastélyban, az előcsarnok nélkül működő épületben a legégetőbb feladat a központi közönségforgalmi tér biztosítása, még akkor is, amikor az épülő új természettudományi pavilon révén bizonyos forgalommegoszlás lesz a két épület között. A kiépülő múzeumpark ugyanis a maga teljességével olyan új vonzerőt jelent majd, ami bizonyosan megtöbbszörözi az ide látogatók számát. A fő műemlékvédelmi koncepcionális kérdés az udvar lefedése. Tanulmányozva a külföldi és hazai példákat (Budai Vár, Budapesti Történeti Múzeum Barokk Udvar), megállapítható, hogy az udvar egy könnyed szerkezetű üvegtetővel lefedve megsokszorozza az épület használhatóságát, megfelelően kialakítva (tetőcsatlakozás az udvari párkány felett; egyenes, tiszta szerkezeti vonalak) műemléki érdekeket nem sért, valamint üzemeltetési szempontból csökkenti az épület fűtési költségeit. A tetőszerkezet és a fedés - a régi tetőkontúr megtartásával - teljes felújításra szorul, így a két tetőszerkezet csatlakozási csomópontjának kialakítása nem okoz problémákat. Az üvegtető velejárója egy légtechnikai gépház is, melyet kívülről láthatatlanul, a megerősített födémű, új tetőszerkezetű tetőtérben lehet elhelyezni. A fentieken túl a lefedés mellett szól a régészeti falkutatás azon eredménye is, mely szerint a kastély zárt falas, ablakos udvara egykor két szinten nyitott árkádíves, északra néző, U alakú folyosós barokk udvar volt, s csak a klasszicista átépítés idején vált építészetileg nem túl értékes, észak felől is zárt belső udvarrá. A Gyöngyösön egyedülálló, barokk emléket jelentő, árkádíves udvar visszaállítása mindenképpen kívánatos, s mellette, finom átmenettel, az északi klasszicista szárny is bemutatható marad. A nyitott árkádívek viszont feltételezik az udvar zárt, fűtött térként való kialakítását. A zárt udvarról nyíló, boltíves barokk termek lehetőséget biztosítanak egy korszerű, enteriőr jellegű kiállítássorozat tervezéséhez, melyben a - hagyományokkal szakítva - leginkább enteriőr jellegű kiállítások készíthetők a ma jellemző, nemritkán bemutatóraktár jellegű kiállításokkal szemben. Az átépítéssel kialakuló 7-8 terem lehetőséget ad Gyöngyös és környéke történetének (elsősorban az életmód változásának) bemutatására.

A park

A kastélypark felújításakor "angolkert" típusú revitalizáció jöhet szóba. Ez a környezettel tökéletesen harmonizáló megoldás a már védett természetvédelmi értékek további sorsa szempontjából is ideális. Vízi élővilág bemutatása (kerti tó pavilonnal). Az angolparkokban a kerti tó gyakori, ezért is indokolt, hogy a revitalizáció során a kertben azon a helyen, ahol a jelenlegi faállomány ritka, egy 1200-1500 m2 felületű tavat alakítsunk ki. Ez a vízfelület és élővilága mind esztétikai, mind biológiai, mind mikroklimatikus szempontból fontos. Újabb speciális élőhelyeket teremt az állandó vizet igénylő növény- és állatvilág bemutatására.

A "Grotta".

Az angolkertek szintén kedvelt eleme a műbarlang, olasz nevén grotta. A félig földbe süllyesztett, barlangszerű grotta a park használatához nélkülözhetetlen fenntartási helyiségeket, egy kis múzeumi kávézó-éttermet és a parkközönség által használt WC-blokkot is magában rejti. A terep lépcsőzésével kisméretű szabadtéri előadótér jöhet létre a kávézó fogyasztótere előtt, mely egyúttal nyáron teraszul is szolgálhatna. A grotta növényzettel borított, sziklás felülete lehetőséget ad a Mátrára jellemző délies kitettségű sziklagyepek növényeinek betelepítésére.

Botanikus kert

A park északi oldalán, a grotta, a természettudományi pavilon és a kastély által határolt területen kisméretű botanikus kert készül, mely a meglévő fás szárú növények mellett a hegységre jellemző lágyszárúak bemutatását teszi lehetővé. Ennek kialakítását az oktatás segítésének gondolata vezérli. A kastélypark tervezésének fő szakmai szempontjai a következők voltak: a meglévő természetvédelmi értékek óvása, kezelése, a meglévő növény- és állatfajok fajszámának növelése, ezek megismerése. Koncepciónk megvalósulása esetén európai mércével mérve is kiemelkedő, idegenforgalmi igényeket kielégítő oktató- és szabadidőcentrum jöhet létre. A múzeummal együtt a városban lévő és ide látogató oktatási intézmények tanulói és oktatói számára páratlan lehetőséget jelent a növény- és állatfajok megismerésére, a terv megvalósulása után országosan is példaértékű lehet.

Sokrétű munka sokrétű terve bukkan elő e sorok olvasásakor. Az eddig méltatlan körülményeket "élvező" kert és kastély, a benne elhelyezett zsúfolt, korszerűtlen múzeumi egységek helyett új, a mai követelményeknek megfelelő, multikulturális funkciójú múzeumi intézményegyüttes képe bontakozik ki, mely egyaránt eleget tesz a műtárgyak megóvásával, a kiállítások rendezésével és a látogatók fogadásával szemben támasztott követelményeknek. Az új múzeumegyüttes létrehozásával valósul meg az a szándék, melyet 1886-ban Hanák Kolos ügyvéd, az általa létrehozott Magyarországi Kárpát Egylet Mátra Osztálya Múzeumi Bizottsága (melynek többek közt tagja volt Pulszky Ferenc is, a város országgyűlési képviselője) tűzött ki célul, illetve 1951-ben a múzeum újraalapításakor Nagy Gyula vállalt életcélként a természettudományi főprofilú, önálló Mátra Múzeummal. Talán még az 1918-ban, a nagy gyöngyösi tüzet követően megfogalmazott jelmondat is föltűnik valahol, melyet az akkor megépítendő, de a háború miatt elhalasztott múzeumépület homlokzatára terveztek elhelyezni a Múzeumi Egyesület tagjai:

"A múlt dicsősége felejteti a jelen sivárságát és jobb jövőre serkent!"