©2011 magyarmuzeumok.hu Minden jog fenntartva.

Aki kimarad, az lemarad!

Ma zárul a Múzeumok Mindenkinek Program aktív szakasza.

Sajtótájékoztatót tartott az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkársága a Múzeumok Mindenkinek Program (MMP) eredményeiről, mivel a projekt aktív szakasza ma (2014. 02. 20.) zárul le a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban a Felsőbb osztályba léphet című konferencián. A projektet értékelő konferenciát megelőzően többek között Hammerstein Judit, a Kultúráért Felelős Államtitkárság helyettes államtitkára, Vígh Annamária közgyűjteményi főosztályvezető, dr. Cseri Miklós, a Skanzen főigazgatója, és Bereczki Ibolya főigazgatóhelyettes szólalt fel.

- Mit jelent a Múzeumok Mindenkinek Program a hazai múzeumi világ számára? Miért lehet példaértékű egész Európa számára a 2008 és 2013 között, 5,5 milliárd forintos kerettel működő projekt? – tette fel a kérdést Hammerstein Judit. Szerinte az EU-s forrásokból megvalósuló kezdeményezés arra az elmúlt években jellemző tendenciára adott válasz, amelynek eredményeként a befogadó környezet és a múzeumokkal szemben támasztott társadalmi elvárások alapvetően megváltoztak. Az MMP a múzeumi tanulás terén is robbanásszerű változásokat idézett elő. Alapvetően átalakította a múzeumok küldetését, szerepfelfogását és funkcióját, illetve arra készteti az intézményeket, hogy gondolják újra ezeket. A helyettes államtitkár utalt a hiánypótló kutatások fontosságára, amelyek arra a kérdésre keresték a választ, hogy miképp viszonyulnak az iskolák a múzeumokhoz és fordítva, illetve hogy ezek milyen igényeket fogalmaznak meg egymással szemben. Köszönetét és csodálatát fejezte ki az iránt, hogy szakemberek szűk csapata viszonylag kis anyagi befektetés mellett, hatalmas invencióval ekkora eredményeket volt képes elérni. Első lépésként kérdőíveket küldtek ki az iskolákhoz, amelyekből kiderült, hogy ritkán vitték el a gyerekeket múzeumokba, és nem igazán voltak elégedettek a múzeumpedagógiai programokkal, gyengének ítélték a múzeumok ismeretátadását. A program során ezért a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ (MOKK) munkatársai feltérképezték a hazai múzeumpedagógiai infrastruktúrát, és jelentős alapkutatásokat végeztek el, melyek eredményeiből módszertani segédanyagok születhettek. A központ 10 mintaprojektet dolgozott ki, és létrehozta a Múzeumi á la carte múzeumpedagógiai adatbázis is, amelyben jelenleg 226 múzeum 800 kiállítása és 2205 programja szerepel. A MOKK öt év alatt 42 ingyenes képzést tartott 593 hallgatónak, és 9 konferenciát szervezett összesen több mint 2000 résztvevővel. Létrejött egy 40 fős múzeumi koordinátori hálózat is, melynek tagjai 566 rendezvényt szerveztek meg.

Vígh Annamária főosztályvezető asszony nagy hangsúlyt fektetett arra a tényre, hogy a rendszerváltás óta ez az első olyan múzeumi fejlesztés, amely nem infrastrukturális változást idézett elő, hanem elsősorban gondolkodásbeli, módszertani előrelépést ígért. Ezt a nem hagyományos kezdeményezést épp szokatlansága miatt rendkívül alaposan készítették elő, szervezése nem volt aggodalmaktól mentes, mostanra azonban sikere bebizonyosodott. Vígh Annamária emellett emlékeztetett arra is, hogy nem kötelező, hanem szabadon választható lehetőséget teremtettek, amely viszont olyannyira bevált, hogy „aki kimarad, az lemarad”. A múzeumok és szakembereik közötti versengésben a csatlakozás vagy nem csatlakozás az MMP-hez vízválasztó lehet, hiszen ezáltal egy olyan szellemi és tartalmi „láb” fejlődött, amelyre az intézmények a jövőben is támaszkodhatnak. A program pozitív kimenetele nagyban függött attól, hogy a gyakorlati és elméleti tudás mindvégig szorosan összekapcsolódott, emiatt is elengedhetetlen, hogy a program jövője szempontjából aktívan foglalkozzunk fenntarthatóságával. A főosztályvezető asszony utalt arra is, hogy a továbbiakban hazai forrásokból is biztosítanak finanszírozást a projekt életben tartásához.

Dr. Cseri Miklós, a Skanzen főigazgatója felidézte a program „alapításmítoszát” – miszerint a 2006-ban Miskolci Akadémiai Bizottság ülésének szünetében, a büfében fogant meg az ötlet, amely aztán jócskán kinőtte magát. A főigazgató elsősorban a Skanzen szerepét hangsúlyozta a projekt sikere kapcsán, és utalt arra, hogy a múzeumban folytatott invenciózus és nagyon aktív múzeumpedagógiai tevékenység – csak 2013-ban 1350 foglalkozást szerveztek – nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a hiánypótló továbbképzések népszerűek és nagyon hasznosak legyenek. Az MMP legjelentősebb eredményeként mégis azt emelte ki, hogy hazánkban valódi múzeumi hálózat épült, amely a jövőben nélkülözhetetlen lesz a múzeumok eredményes működésében.

Dr. Bereczki Ibolya, a projekt menedzsere, aki nem mellesleg a Skanzen főigazgató-helyettese, örömét fejezte ki a Múzeumok Mindenkinek sikere kapcsán, azonban nem győzte hangsúlyozni, hogy a „lezárás a folytatás nyitánya”, és a program valódi eredménye az lesz, ha hosszú távon a hazai múzeumi gyakorlat részévé tud válni.