Országos szakmúzeummá válhat a Hopp Ferenc Múzeum
INTÉZMÉNY
A Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum országos szakmúzeummá nyilvánítását kezdeményezte az intézményt március elseje óta fenntartó Szépművészeti Múzeum.
Hopp Ferenc magánszorgalomból és -érdeklődésből gyűjtötte össze értékes kollekcióját, melyből 1919-ben nyílt múzeum a Szépművészeti Múzeum tagintézményeként. A kiállítóhely az elmúlt évtizedekben az Iparművészeti Múzeum (IMM) tagintézményeként működött, most azonban a kormány döntése értelmében visszaállt az állapot - idézte fel a múzeum pénteki sajtótájékoztatóján Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója.
"Új lendületet szeretnénk adni a múzeumnak, olyan szabadságot, amelyet az elmúlt években nem feltétlenül élvezett, és amely méltó ennek a 30 ezer darabos gyűjteménynek a rangjához" - közölte, hozzátéve: kezdeményezték a szaktárcánál az Andrássy úti intézmény országos szakmúzeummá nyilvánítását.
Baán László az MTI kérdésére válaszolva elmondta: a Hopp Ferenc Múzeum így hasonló szervezeti státuszban működhet majd, mint a szintén a Szépművészetihez tartozó Magyar Nemzeti Galéria vagy Vasarely Múzeum.
Mint emlékeztetett, a közelmúltban voltak időszakok, amikor hosszú ideig zárva volt a Hopp Ferenc Múzeum, gyűjteménye egy részét is beleltárazták az anyaintézményhez, ilyen lépésekre azonban az új fenntartói struktúrában nem kerülhet sor. "Mi nem lenyelni akarjuk ezt a múzeumot, hanem éppen fordítva: megerősíteni" - fogalmazott, méltatva a gyűjteményt eddig vezető Fajcsák Györgyi tevékenységét is.
Baán László bejelentette: a kormány döntése értelmében az évtized végéig megépül az Ázsiai Művészetek Háza, melynek részeként a Hopp Ferenc Múzeum önálló intézménnyé válhat majd, addig a Szépművészeti "egyfajta inkubátorház" lesz a kiállítóhely számára.
A főigazgató a múzeum működtetéséhez szükséges forrásokról elmondta: a személyi kiadásokat átvették az IMM-től, az egyéb kiadások fedezetét pedig a Szépművészeti jelenlegi gazdálkodása képes biztosítani. A jövő évi költségvetés tervezésekor azonban a Hopp Ferenc Múzeum programjának megvalósításához szükséges többletforrásokat várhatóan a minisztérium, illetve a költségvetés fogja biztosítani; itt néhány tízmillió forintos nagyságrendről lehet szó.
Baán László az Ázsiai Művészetek Háza kapcsán hangsúlyozta: a Városligetben már nincs hely újabb épületnek, de szeretnék majd a környéken megépíteni az új kulturális intézményt, esetleg neves ázsiai építészek tervei alapján.
Fajcsák Györgyi, a Hopp Ferenc Múzeum igazgatója a fenntartóváltást és az azzal járó változásokat "második intézményalapításnak" nevezte, és felhívta a figyelmet arra, hogy ennek köszönhetően ismét teljes nyitva tartással várják a látogatókat.
A következő időszak programjairól szólva elmondta, hogy ősszel Baktay Ervin, a neves indológus emlékére terveznek kiállítást, majd a Japán helyek egykor és ma című tárlattal folytatják a hagyományos ázsiai kultúrák és kortárs művészetek kapcsolatát bemutató sorozatukat. 2015 őszén Délkelet-Ázsia textil- és ékszerkultúrája lesz a középpontban, majd 2016-ban a keleti mulatók világát és az 1930-as évek Sanghaját mutatja be kiállítás.
Fajcsák Györgyi fontos feladatként jelölte meg a kutatóintézeti működést, elmondása szerint ehhez immár biztosítottnak látszik a megfelelő intézményi támogatás. Idén kezdődik például a mongol közgyűjteményi anyag feldolgozása, amely nemcsak a múzeum mintegy 800 mongol vonatkozású tárgyát érinti, de országos szinten a többi közgyűjtemény anyagára is kiterjed majd.
A sajtótájékoztatón mongol, kínai, koreai, indiai és japán kulturális diplomaták is részt vettek. Kim Jae Hwan, a magyarországi Koreai Kulturális Központ igazgatója köszöntőjében méltatta a Hopp Ferenc Múzeummal ápolt kapcsolataikat, és kiemelte, hogy A hajnalpír országa címmel immár külön kötet mutatja be a múzeum teljes koreai gyűjteményét.
Fotó: MTI
