Gratulálunk a díjazottaknak!
DÍJ
A Múzeumpedagógiai Nívódíj 2014. évi díjazottjai a szeptember 29-i Múzeumpedagógiai Évnyitón vehették át a díjakat az EMMI és a MOKK képviselőitől. A pályázatokat a bíráló bizottság tagjai méltatták.
| Magyar Múzeumok Online |
2014-09-30 13:12 |
MÚZEUMPEDAGÓGIAI NÍVÓDÍJ 2014.
Bélyegmúzeum
A pályázat a Bélyegmúzeum állandó kiállításának komplex múzeumpedagógiai hasznosítását tartalmazza két program ismertetésével: 1. A bélyeg mint általános információforrás, 2. A bélyeg mint filatéliai információforrás. Mindkét program azon a felismerésen alapul, hogy a múzeumban őrzött bélyegek parányi méreteik ellenére magukon hordozzák Földünk természeti, tudományos és történeti fejlődésének legfontosabb mozzanatait („kis műtárgy, végtelen tartalom”). E felismerés mentén teszik a múzeumpedagógiai foglalkozások (múzeumi órák) hozzáférhetővé a résztvevők számára a bélyegből mint műtárgyból kibontható információtartalmat.
A muzeálissá váló műfajt új kontextusba helyezik: elfogadják és elfogadtatják, hogy az egykor mindennapi használati tárgy mára történeti forrássá válik, és a hozzá kapcsolódó széles tematikai kapcsolódás alapján változatos tudástartalmat tud behozni. A bélyeget mint műtárgyat praktikusan, nem nosztalgikusan kezelik, ugyanakkor mégsem feltételezik a célközönségről, hogy ismeri a bélyeggyűjtés csínját-bínját, műfaját, módszereit. A bélyeggyűjtemény kifejezést kiszabadítja a közhelyes, sztereotip használatból, és a programokon keresztül az intézmény küldetése is tetten érhető.
A különböző korosztályokhoz különböző módszerekkel hozza közelebb a témát. Erre jó példa a programot kiegészítő „Érdekes? Bélyeges!” c. társasjáték, amely szórakoztató formában ismerteti meg kicsikkel és nagyokkal, minden családtaggal a bélyegekhez kapcsolható információtartalmat. (A jelenlegi változatból hiányoltuk a természettudományos kártyákat, de ez saját bevallásuk szerint is fejleszthető.) A társasjátékhoz javasoljuk a hozzáadott eszközök bővítését (nagyító, csipesz), ahogy erre egyébként a játékleírásban is utalás történik.
A múzeumpedagógiai foglalkozásokat sokoldalú szakmai csapat (pedagógusok, múzeumi szakemberek, kutatók) dolgozta ki hosszas előkészítés, alapos átgondolás után. A programot a Postás Múzeumi és Művelődési Alapítvány támogatja.
Herman Ottó Múzeum
"Megragadom a csoportot, felemelem őket a talajtól egy pár centire és addig tartom őket, amíg vége nincs!" Ezek nem egy mágus vagy egy bűvész szavai, hanem Éliás István múzeumpedagóguséi. Vagy mégis? Hiszen István már egy jó ideje a múzeumpedagógia leple alatt valójában múzeumi mágiát és művészet-bűvészetet űz a miskolci galériában. Piros fonállal hálót fon egy festmény elé, műanyag gyümölcsöket ragaszt a falra, vagy éppen mászókötelet húz a mennyezetre. Hogy történhet ez?
Bán András műkritikus, galériaigazgató javaslatára 2008-ban indult el a hazai viszonylatban máig páratlan kísérlet: a Nagy Kunszt Kortárs Képzőművészeti Tanulmányi Múzeum, amely minden korábban ismert és megszokott múzeumi gyakorlatot megfordított és sikerre vitt. Mitől nagy kunszt a Nagy Kunszt?
Először is teret enged, sőt szabad kezet ad a múzeumpedagógusnak, aki kurátorként saját maga találhatja ki és készítheti el azt a kiállítást, amit majd közvetíteni fog. A pedagógiai nézőponttal a kiállítás-rendezés előterébe kerülnek az iskolai tananyag tartalmai és a diákokat aktuálisan érdeklő, felcsigázó témák, fogalmak, kérdések. Az egyes tanulmányi kiállítások, azaz kunsztok megnyitója pedig mindig valódi nyitás: egy kiindulási állapot, amelynek a legvégére a résztvevő diákok aktivitása formálja készre a kiállítást. Didaktika és ismeretátadás helyett alkotó interpretáció zajlik, amelybe több művészeti ág és maguk a művészek is bekapcsolódnak, így nemcsak a művek hanem a művészek is testközelbe kerülnek a diákokkal, és partnerségre, párbeszédre épülő helyzetekben velük közösen mélyülnek el a témákban, együtt reflektálnak a műalkotásokra.
A kunsztok kifejezetten középiskolásoknak készülnek, István őket vezeti be észrevétlenül, könnyed játékossággal a kortárs vizuális művészet megismerési és értelmezési folyamatába. A foglalkozásokon érzékelhető nyugalom, derű és rugalmasság mögött alaposan átgondolt és tudatosan felépített pedagógiai koncepció áll. A múzeumpedagógus célja az ismeretszerzés elősegítése, a tudás eléréséhez vezető út megtalálása, a nyitott, kritikus és véleményalkotó gondolkodásmód fejlesztése. Ehhez sokszor meglepő díszleteket és installációs trükköket használ, de mindig komfortos és közvetlen környezetet teremt, ahol változatos kooperatív módszerekkel segíti és motiválja a diákok kreativitását, problémamegoldó képességét és alkotó önkifejezését.
A nagy kunsztban az a nagy kunszt, hogy enged tisztán látni és szabadon érezni, hogy azokat a belső erőket mozgatja meg, amelyek révén valóban fel lehet emelkedni egy pár centire a talajtól. Nem csalás, nem ámítás! Éliás István 5 éve egyenletes és kiemelkedő minőségben végzi ezt a múzeumi mutatványt, ami nem nagy kunszt, hanem maga a múzeumpedagógia művészete.
Laczkó Dezső Múzeum
A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum munkatársai: Schleicher Vera, Mészáros Veronika és Király András egy új tanulmányi raktár, egy új oktatóterem és egy mindkettőhöz kapcsolódó múzeumpedagógiai program révén alapvetően új alapokra helyzeték a múzeumuk és a megyében található német nemzetiségi iskolák és óvodák kapcsolatát. A példaértékű újítások három fő szemléleti elemből állnak.
Először is leválasztották a múzeumpedagógiai tevékenységet a többnyire időszakos kiállításokról, és áthelyezték a hangsúlyt a folyamatos hátteret kínáló gyűjteményre, helyszínként pedig az országban egyedülálló tanulmányi raktárra. Ezzel párhuzamosan megkeresték azokat a konkrét témákat, amelyekben a gyűjtemény adottságai, az iskolai tanterv és a társadalmi elvárások találkoznak.
Harmadrészt pedig megújították módszertani eszköztárukat, és felszerelkeztek mindazokkal a technikai berendezésekkel, amelyek a mai digitális nemzedéket megszólítják. Ugyanakkor - a hightech környezet ellenpólusaként - hangsúlyosan folytatják a hagyományos szemléltetést: a műtárgyak közvetlen megfigyelését is.
Mindezen felül a program kiemelkedő értéke, hogy figyelembe veszi a megyében közel 20 településen található Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola és nemzetiségi óvoda igényeit, a 2013-14-es tanévtől felmenő rendszerben kötelező nemzetiségi hon- és népismeret oktatás követelményeit, és segítségére siet az elegendő információval és tudással nem rendelkező pedagógusoknak.
A "Német nemzetiségi kultúra Veszprém megyében" című múzeumpedagógiai program a lehető leghatékonyabban hasznosítja a múzeumi tudást, amelyhez a gyerekek és a fiatalok a Laczkó Dezső Múzeumban és azon kívül, a saját iskolájukba, óvodájukba kihelyezett foglalkozásokon is hozzáférhetnek. Sőt, a program alapos szakmai felkészültséggel és rendkívüli rugalmassággal rendelkező munkatársai minden egyes foglalkozást testre szabnak, és azt a helytörténeti ismeretanyagot helyezik előtérbe, ahol a diákok élnek, akiknek ezzel érintettsége és érdeklődése is jóval erősebb, mintha csupán általános ismereteket kapnának.
A programhoz kapcsolódó kiadvány erénye, hogy kicsi és rövid, hogy nem kötelező azt a múzeumban kitölteni, hogy tanítási óra keretében is felhasználható, és végül, de nem utolsó sorban: mert a pedagógusok számára jól használható múzeumi segédlet a német nemzetiségi hon- és népismeret tanításához.
MNM Balassa Bálint Múzeuma
Egy korábban történelmi vetélkedőként zajló program, a klasszikus helytörténeti-városismereti verseny műfajának megújítása a Balassa Bálint Múzeum helyi általános iskolásoknak szervezett kalandtúrája. Nem vetélkedő, hanem a korosztályi jellegzetességeket maximálisan szem előtt tartó, közös játék: nagy mennyiségű történeti adatot ad át élményszerűen, mellőzve a didaktikus módszereket. A tipikusan szöveges, illetve régészeti/tárgyi forrásokból dolgozó történettudomány módszereinek és eredményeinek megismertetését térben, korban kalandozva, szerepet kínálva, de biztonságos játék-keretben valósítja meg. A diákok számára jól ismert helyszínek is „szerepbe lépnek”, a helyi történelmi vonatkozások új hangsúlyokkal a közös történet, a közösen átélt kaland részévé válnak.
A program tervezésébe a múzeum munkatársai már a kezdetektől bevonták az iskolai pedagógusokat: az időpont kiválasztásától a tananyagra épülő tematikán, a csapatok előzetes – tanórai és önálló – felkészítésén át a kalandjáték lebonyolításáig szorosan együttműködtek velük.
A kerettörténet szerint III. Béla király kéri a lovagok és udvarhölgyek segítségét egy királytükör összeállításához, hogy a korábbi jeles személyek és nagy királyok tetteinek megismerése által maga is jó királlyá fejlődhessen. A Szent István lovagjai program a korábbi évek tapasztalatai nyomán, a régi partnereket (hagyományőrzők, múzeumi munkatársak), bevált programelemeket megtartva, de új koncepcióval, a pedagógusok bevonásával, játékkal és sok humorral, a versengés helyett az együttműködést középpontba helyezve válhatott a műfaj jó példájává, a Múzeumpedagógiai Nívódíjra érdemessé.
ELISMERŐ OKLEVELEK
Helytörténeti Gyűjtemény, Kunszentmárton
A Barátom a múzeum egy 2013 szeptemberétől indult, 20 alkalomból álló foglalkozássorozat volt alsó tagozatos tanulók számára, délutáni „hasznos időtöltés” céljából. A gyerekek régi hagyományokat fedeztek fel, elfelejtett szokásokat, ünnepeket, mesterségeket ismertek meg az évkör ünnepein keresztül. A programot iskolai pedagógus és múzeumpedagógus együtt dolgozták ki a környezetismeret, irodalom és technika tantárgyak tartalmaihoz kapcsolódóan.
A kezdeményezést elismerő oklevéllel díjaztuk, mivel egy tervszerűen kidolgozott, folyamatosságra, hosszú távra tervező, az iskola, a múzeum és a szülők együttműködésére épülő programsorozatot ismerhettünk meg, mely a helyi identitás erősítésében a gyerekeken keresztül vonja be szülőket is. Mindemellett egészen kisgyermek kortól tanítja a gyerekeket múzeumhasználatra - bevonták a múzeum mesterségekhez kapcsolódó kiállításrészeit is a foglalkozásokba. Mint a múzeumhoz kötődő, a múzeumi tudást közvetítő közösségépítés egy példája, reméljük, hogy egy egyre erősödő, összetartó, múzeumszerető közösség elindítója, mely még generációkon keresztül is működni fog.
Kuny Domokos Múzeum
A Somogyvári Általános Iskola és Speciális Szakiskolában kb. 400 gyerek él és tanul, 6 és 24-éves kor között. Többségük halmozottan hátrányos helyzetű. A Rostás Katedrális Alapítvány pályázati finanszírozással vállalta a Somogyvári Széchenyi kastély aulája meghatározott részének restaurálását, valamint a restauráláshoz kapcsolódóan a halmozottan hátrányos helyzetű somogyvári fiatalok egy részének asztalos-restauráló ismeretekhez juttatását. A Szakiskola 30 tanulója vett részt a 2013/2014 tanévben a képzésen. Az elméleti és készítés-technikai órák a Széchenyi kastély lépcsőházának faburkolat restaurálásához kapcsolódtak. A csoportban enyhe fokban értelmileg akadályozott, speciális nevelési igényű gyermekek és egészséges tanulók is voltak. Az elméleti órákat dr. Morgós András és Papp Kinga, a gyakorlati órákat Rostás Árpád és Récsei János tartották.
A restaurátori és örökségvédelmi szemlélettel történő megismertetés olyan, a látogatók számára ritkán látható, követhető, alapvetően múzeumi tevékenységbe vonja be a fiatalokat, ami egyben a szakmai orientációban, az asztalosi szakma választásában is segítheti őket. Emellett a minőségi munka iránti igényt és munkaszeretetet is közvetítette feléjük.
A programot a munkaerő-piaci mutatók szerint nehéz helyzetű térségben élő, többszörösen hátrányos helyzetű célcsoportnak szánt kezdeményezésével elismerésre méltónak és követendőnek tartjuk. Múzeumpedagógiai szempontból a múzeumi háttér megjelenését, a programban történő erőteljesebb bevonását és a célcsoport korosztályi differenciálását a jövőben további fontos célnak véljük.
KÜLÖNDÍJ
Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria
A Magyar Telekom, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria közös projektje hazai, és elképzelhető, hogy világviszonylatban is egyedülálló kezdeményezés. A Telekom 40 felsővezetője olyan 4 hónapon át tartó tréningen vehetett részt, amelynek az volt a célja, hogy az átalakulóban lévő Szépművészeti Múzeum számára látogatói élményt fejlesztő ötleteket fogalmazzanak meg. Az ötfős csoportban dolgozó menedzsment megismerte a múzeum kiállításait, működését, a látogatói élmény természetét, múzeumpedagógiai foglalkozáson vett részt, majd meglátogatott egy-egy közelmúltban megújult, jó gyakorlattal bíró európai múzeumot. Később egy közös, irányított brainstorming keretében osztották meg egymással az ötleteiket, majd ezeket fókuszcsoportok segítségével tesztelték, végül zsűri előtt mutatták be végleges terveiket.
Igaz, a múzeumi és az üzleti tudás egymást kölcsönösen inspiráló hatására épülő tréning nem kifejezetten múzeumpedagógiai program, mégis felhívja a figyelmet arra, hogy a múzeumi világ a magyar felnőttképzés számára még kiaknázatlan terület. A Telekom kezdeményezésének köszönhetően a Szépművészeti Múzeum bővítette szolgáltatásait: olyan, az intézményre jellemző, értéket létrehozó csapatépítő program született, ahol a múzeum egésze kerül középpontba, és nem csupán helyszínként szolgál. A tréning segítségével a múzeum megismerhette a kívülálló nézőpontját, amely értékelési és fejlesztési lehetőségként jelent meg a projektben, új szempontokat, magas szintű szakmai támogatást kapott, miközben mélységében mutatta be a múzeumi szakmát azoknak, akik jórészt felületes használóként ismerik ezt az intézménytípust. A hosszú időn át tartó program nemcsak a kívülálló számára tette otthonossá a kiállítótereket, hanem a baráti kör bővítésére is lehetőséget nyújtott. A projekt bizonyság arra, hogy bátran, távlatokban gondolkodva az új, innovatív ötleteink megvalósíthatók.
