Kiállítók, terek, kiállítóterek
HÍD
Kiállítók, terek, kiállítóterek címmel múzeumi témájú számot jelentetett meg Vajdaságban a Híd folyóirat.
| Gazsó Hargita |
2014-12-03 08:11 |
A vajdasági magyar muzeológusokat, múzeumi témákkal foglalkozó szakembereket felvonultató szeptemberi és októberi összevont lapszám betekintést ad a vajdasági múzeumtörténetbe, a kortárs múzeumelméletbe, a jelenlegi szerbiai muzeális intézményi állapotokba, kiállításépítői és -rendezői tevékenységekbe, valamint kutatómunkákba.
Ózer Ágnes történész, múzeumi tanácsos, a Vajdasági Múzeum igazgatója írásában szó esik arról, hogy a helyi monográfia-mozgalom és a vármegyei történelmi társulatok segítették a magán- és közgyűjtemények múzeummá válását, a múzeumok történeti kutatását. A Délmagyarországi Régészeti és Történelmi Társulat és a Bács-Bodrog vármegye Történelmi Társulat történeti áttekintése után az ingó kulturális örökség begyűjtéséről, őrzéséről, rendszerezéséről, majd a többnemzetiségű környezetben való múzeumalapítási koncepciókról értekezik. Ózer Ágnes a jelenkor muzeológiai áramlatai kapcsán a paradigmaváltást emeli ki, amelyet a globalizációs folyamatok, valamint az európai integrációs lépések motiválnak. Szerinte a paradigmaváltó intézmények a határok nélküli Európában a helyi jellegzetességekkel ismertetik meg a látogatókat, a gyűjteményrendszerük pedig a hasonlóságok felkutatására, a különbözőségek okainak feltárására épül.
Ricz Péter régész, a Szabadkai Városi Múzeum nyugalmazott főmuzeológusa egy olyan múltidézőre vállalkozik, amely a munkásságát ismerteti a kezdeti lépésektől. Írásából megtudhatjuk, hogy másik egyetemi kart célzott meg diákként, de a sikertelen felvételi terelte a régészeti kar felé. Egyetemistaként ismerkedett meg későbbi mesterével, Szekeres László régésszel, általa jutott el németországi ásatásra. Majd a topolyai ásatásban feltárt szarmata és avar temetőre emlékezik, munkahelyének, a Szabadkai Városi Múzeumnak az átköltöztetésére, egy folyóirat újraindítására, a Topolyai Múzeum létrehozására.
 |
| Római alapok dokumentálása Stuttgart közelében a Neckar mentén |
Fülöp Tiffany informatikus-könyvtáros szakos egyetemista egy múzeumi könyvhagyaték feldolgozása, katalogizálása közbeni tapasztalatainak keresett múzeumelméleti hátteret. A múzeum mint információs intézmény multifunkcionálissá válásáról ír, melyben kifejti, hogy az adott intézmény szerepeihez, kereteihez igazodva minden lehetőséget ki kell használnia a múzeumnak. A hagyatéki könyvtár is egy eszköz a látogatók becsalogatására, valamint az információk hozzáféréséhez.
A 2013-as év kihívásairól tíz szerbiai muzeális intézmény munkatársait, vezetőit kérdezte Gazsó Orsolya kommunikációs és médiaszakember. Az írás a látogatói célcsoportokkal, pénzügyi gondokkal foglalkozik, majd a múzeumok megújulásának lehetőségeit járja körül. A további kérdéskörök azt is átvilágítják, hangsúlyt fektetnek-e a múzeumok a multikulturális közeg adta lehetőségekre, mennyire aknázzák ki a kulturális turizmusban rejlő lehetőségeket. A közoktatás szolgálatába való beékelődésről is vallanak a megkérdezettek.
Burány Katalin, a zentai Városi Múzeum múzeumpedagógusa, néprajzkutatója a múzeumpedagógia elméleti kérdéseit ismerteti, majd azt a gyakorlatban múzeumának példáján mutatja be. Az általa felvázolt foglalkozástípusok – az alkalomhoz kötődő játszóházak, tematikus programok, múzeumépületen kívüli rendezvények – az óvodásokhoz, az általános iskolásokhoz és a középiskolásokhoz szólnak.
A könyvrestaurálás történetével, folyamatával, szempontjaival ismerkedhetünk meg Gyurik Melinda könyv- és papírrestaurátor írásából. Egy óegyházi szerb nyelvű könyvet restaurált a szerző. Ezt a munkát követhetjük nyomon fotókkal illusztrálva. A könyv keletkezésének adatait és a restaurálás előtti állapotot is leírja a szakember.
 |
| A rekonstruált csat, a laposfonással elkészített szíjakkal a táblákra való felszerelés után |
Nagy Abonyi Ágnes néprajzkutató, muzeológus a zentai Városi Múzeum állandó néprajzi kiállításának felújításába ad betekintést. Megismerkedhetünk azokkal a nevekkel, intézményekkel, szervezetekkel, akik segítették a kiállításrendezői munkáját. A kiállításegységek leírása a bácskai magyarság néprajzát, a Tisza mente népi életét tárja elénk.
A szabadkai kerékpározás kultúráját bemutató, A biciklisek városa című kiállítást a Szabadkai Városi Múzeum munkatársai készítették. A kiállítás több szerbiai városba jutott el a szabadkai megnyitó után, majd 2014-ben a Néprajzi Múzeumban egy bővített változattal vendégszerepelt. A szabadkai kiállítást megelőző gyűjtőfolyamatot Raffai Judit néprajzkutató, a budapesti anyaggal kiegészülő kiállítást Máté György néprajzkutató, a budapesti kiállítás látványtervét pedig Boros Viktória látványtervező ismerteti.
Az 1830 és 1930 között a mai Vajdaság területén élő magyar nemzetiségű, vagy a magyar művészettörténethez jelentősen hozzájáruló művészek alkotásait mutatja be a Vajdasági Magyar Képtár a Szabadkai Városi Múzeumban. A képtár történetét, újranyitását, installációját, felépítését, rendezését, a kiállításhoz kötődő kiadványt ismerteti Ninkov K. Olga művészettörténész, a Szabadkai Városi Múzeum tanácsosa.
 |
| A Vajdasági Magyar Képtár (1830–1930) bejárata |
Vidékünk barokk és felvilágosodás kori művészeti örökségét tanulmányozza Korhecz Papp Zsuzsanna, a Szabadkai Városi Múzeum főrestaurátora. A kegyképeket és szobrokat, továbbá az oltárképeket és szobrokat veszi górcső alá, majd a Vajdaságban megtelepedő, katolikus egyház számára dolgozó mestereket. Azon személyek rövid életrajzát is közli, akikhez jelentős vajdasági hagyaték kapcsolódik, többek között Stettner Sebestyénét, Hanik Mátyásét.
 |
| Dunaiszky Lőrinc (feltételezetten): Fájdalmas Szűzanya, 1817 körül, a regőcei Jézus mennybemenetele-templom kriptájában |
Gazsó Hargita, a Topolyai Múzeum múzeumpedagógusa által összeállított stratégiai terv zárja a Híd múzeumi számát. A tervezet felvázol egy leendő néprajzi–irodalmi–helytörténeti kiállítást, melynek központi figurája Tóth Ferenc néprajzkutató, író, aki összegyűjtötte Topolyán és környékén a hetvenes években még énekelt népballadákat. A szöveg közli a kiállítás látogatói körüljárását, vázlatszerű történetét, valamint a marketing és múzeumpedagógiai tervét.
