A ma városi önkormányzati fenntartásban működő komplexum három intézményi eleme – Petőfi Szülőház, Petőfi Emlékmúzeum, Szlovák Tájház – fölmutatja az elmúlt évek fejlődési lehetőségeinek teljes tárházát. A helyi erőforrások és a pályázati támogatások kimerítésével született muzeológiai teljesítmény kiemelkedő hozzáadott emberi értékekkel párosulva biztosítja az elért eredményeket. Hosszú évek óta minden pályázati alkalmat és lehetőséget megragadva fejlesztik a múzeum valamelyik kiállítását, tevékenységét, infrastrukturális adottságait.
A három kiállítóhely közül a Petőfi Szülőház a kultikus emlékhely szerepét tölti be, a következetes építkezés egyik elemeként a szülőházban megvalósított új kiállítás a vizsgált időszak kiemelt, jelentős fejlesztése. A muzeális intézményrendszer másik eleme, a Szlovák Tájház, a magyarországi tájházi hálózatot támogató tanácsadói és pályázati rendszer sikerének példája. Az Emlékmúzeumban a város történetét és a Petőfi-kultusz kialakulását, továbbélését bemutató állandó kiállítás még megújulás előtt áll.
A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum törekszik rá, hogy bekapcsolódjon a helyi és az országos kulturális vérkeringésbe. A szerteágazó struktúrából adódóan több területhez – irodalom, történelem, néprajz, kortárs képzőművészeti ágak – kapcsolódva tud színvonalas kiállítási és közművelődési programokat szervezni. Több szállal kapcsolódnak helyi és kistérségi kulturális intézményekhez, bekapcsolódnak országos szervezetek munkájába is. 2010-ben a múzeumban tartotta konferenciáját a Magyarországi Tájházak Szövetsége, állandó a szakmai kapcsolat a Szentendrei Szabadtéri Múzeummal, az Országos Petőfi Sándor Társasággal, a Petőfi Irodalmi Múzeummal és a Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezettel.
Különdíjak
Az önkormányzati fenntartású Bátai Tájház 1990-es alapítása óta magas színvonalon, példaértékű tudatossággal végzi kultúraközvetítő feladatát. Két épületben valósítják meg céljaikat, az egyik a Gazdaház az állandó és időszaki kiállításokkal, rendezvényhelyszínekkel, a másik a Halászház. Módszeresen gyűjtik és őrzik a tolnai Sárköz gazdag néphagyományát, népi tudását; munkájukat mértéktartó tervek, korszerű megoldások, folyamatos építkezés jellemzi. A koncepció megvalósításának anyagi hátterét minden létező lehetőség megragadásával biztosítják, az időközben kiérdemelt elismeréseket is jól hasznosítják. A nonprofit források bekapcsolását szolgálja az önkormányzat által 2003-ban létrehozott Tájházért és Népi Kultúráért Közalapítvány.
Mindezek eredményeként az épület, a környezet, a kiállítások rendezett állapotban, igényes tájékoztató anyagokkal várják a vendégeket. A kialakítás lehetővé teszi az iskolai és közösségi programok megtartását is. Az intézmény alapító tagja a Magyarországi Tájházak Szövetségének, elnyerte az „Év tájháza 2005” címet, majd az „Év Múzeuma 2007” pályázaton megkapta az Oktatási és Kulturális Minisztérium Múzeumi Osztálya különdíját. Idén a Nagy KUL-TÚRA és a KUL Túra Élmény program keretében szervezett események kapcsán nyújtottak be pályázatot. Az elmúlt éveket jellemző sikeres állományvédelmi munka, a gyűjteményfejlesztés, a feladatok anyagi hátterének biztosítása kiemelkedő munkatársi elhivatottságot és hozzáértő lelkesedést mutat. Kihasználják a XXI. század adta informatikai, technikai lehetőségeket, bevonják a fiatal és idősebb generációt is, rendszeres kapcsolatot tartanak a régió oktatási intézményeivel.
A szalkszentmártoni Petőfi Sándor Emlékmúzeum megújult külső- és belső tereivel kellemes élményt szerez a látogatóknak. Az épületet, illetve a „birtokot” Petrovics Istvánék 1845–46-ban bérelték, ez idő alatt Petőfi több hónapot töltött itt, és bizonyíthatóan itt vetette papírra több alkotását is. A ház 1972-től működik emlékmúzeumként a Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Szervezete keretében. Legutóbb 2008–2009-ben újították fel, ekkor bővítették, korszerűsítették, foglalkozások tartására tették alkalmassá a házat, a gyűjteményi anyag számára pedig a szigetelt tetőtérben biztosítottak megfelelő raktári helyet. A felújítást követően a Magyar Irodalmi Emlékházak Megújulása program (OKM–PIM) keretében átrendezték a kiállításokat, jelenleg négy témakört mutatnak be: Petőfi és szülei gazdasági tevékenysége, Petőfi és szülei Szalkszentmártonban, Petőfi hajdani lakószobája, illetve a vendégfogadó és a mészárszék berendezett helyiségei, udvara, építményei. A felújított, átalakított kiállítások kifejezetten közönségbarátok, széles körű információval szolgálnak, tájékoztató anyagok, múzeumpedagógiai munkalapok segítik a látottak megértését, illetve feldolgozását. Legfontosabb célcsoportjuk az általános és középiskolás diákok.
A település legnagyobb létszámú, jelentős befolyással rendelkező civil szervezete a több száz tagot számláló Múzeum Baráti Kör, amelynek léte, tevékenysége szorosan összefügg a múzeum életével. A múzeum rendkívül jól él lehetőségeivel, egészséges egyensúlyt teremt a közgyűjteménnyel és a közösségi színtérrel kapcsolatos elvárások között. Korszerűsödő, fejlődő intézmény, amely együtt él a településsel, és egyre nyitottabb a máshonnan érkező látogatók irányában is. Munkatársai minden nehézség ellenére optimistán, lelkesen, hasznosan és körültekintően dolgoznak.
Elismerő oklevelek
Bonyhád centrumának egyik legszebb, patinás épülete fogadja be a Völgységi Múzeumot, melynek állandó kiállítását a szekszárdi megyeközpont gyűjteményi anyagából és munkatársai segítségével hozták létre 1987-ben. A gyűjteményt a Völgység nemzetiségi és vallási sokszínűsége, életmódja, ipartörténete alapozza meg, ez jelenti a mintegy féltucatnyi kiállítás, valamint a közművelődési, múzeumpedagógiai munka alapját. Gyűjteményei elsősorban a település történetének, a helyi ipartörténetnek az emlékanyagát, valamint német, bukovinai székely és felvidéki magyar viseleteket, textileket tartalmaznak.
A központi épületben látható A Völgység népeinek élete és története című, jól áttekinthető állandó kiállítás, valamint a háztartás, a házi- és kisipar tárgyait bemutató tárlat. További tárlatokat mutatnak be a Németek Házában, a Székely Házban és a kakasdi faluházban. Az utóbbi években jelentősen gyarapodott a fotótár, így a helyi cipőgyár és a zománcgyár képeivel, a völgységi németeket ábrázoló üveglemez negatívokkal, valamint a bukovinai székelyekről készült mintegy 1300 felvétellel. Jelentős eredmények születtek a digitalizálás és az állományvédelem terén is.
Több TÁMOP- és TIOP-pályázat keretében igyekeznek a múzeumpedagógia és a közművelődés terén minél szélesebb kört elérni, részesei a Nagy Kultúra-programnak, az Alfa-program támogatásával a műtárgyak állagvédelme érdekében értek el fejlesztéseket. A múzeum a magyar muzeális rendszer aktív, ambiciózus és kezdeményező intézményei közé tartozik, a lehető legteljesebb mértékben igyekszik kihasználni a helyi adottságokat, a helyi és a regionális szervezetekkel és közösségekkel kialakított kapcsolatrendszert. Múzeumi-közművelődési és múzeumpedagógiai aktivitásuk is kimagasló. Kezdeményezéseik példaértékűek a humánerőforrás-menedzsment terén, hosszú évek óta tartanak fenn eredményes kapcsolatot a munkaügyi központtal, a kistérségi társulással. Minden lehetőséget megragadnak arra, hogy csökkent vagy megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztassanak, az ő munkájuk is nagymértékben hozzájárul az intézmény működőképességéhez, alapvető feladatainak ellátásához.
A közvetlenül a megyei közgyűlés fennhatósága alá tartozó intézmény benyújtott pályázatában még tematikus jelzővel, besorolással szerepelt, de időközben megkapta az országos szakmúzeum minősítést. Gyűjtőterülete a természetföldrajzi értelemben vett Bakony-vidék, tudományos munkájában együttműködik hasonló profilú hazai és külföldi múzeumokkal, tudományos kutatóintézetekkel és felsőoktatási intézményekkel. Szakalkalmazottai természettudományos végzettségűek, de – mint elkötelezett szakemberek és természetvédők – folyamatosan végeznek múzeumpedagógiai munkát is. Múzeumi munkájuk kiemelkedő része a gyűjteménygondozás és a tudományos kutatás. Anyagi lehetőségeik korlátai és a bizonytalan elhelyezési körülmények miatt elmúlt éveik nehéz átalakulások közepette teltek. A fejlesztés érdekében a ciszterci rend helyi védelem alatt álló egykori leányiskoláját újították fel, ami a munkakörülményekben javulást, a múzeumpedagógiai foglalkoztatóval pedig új lehetőségeket hozott, melyek kiaknázása folyamatos fejlesztéssel történik.
Figyelemre és elismerésre érdemes a friss tudományos eredmények beépítése régi állandó kiállításukba, például a 2006-os őslényleletek bemutatása hamarosan a feltárás után megtörtént. Az épületben – időszaki kiállítótér hiányában – egy sarkot alakítottak ki újabb témák felmutatására. Kisebb-nagyobb vándorkiállításaival a múzeum sok helyen megjelenik: bemutatkoznak vásárokban, nagyrendezvényeken, és eljutnak óvodákba, iskolákba is. Társadalmi kapcsolataik jók, múzeumbarát körük stabilan és rendszeresen működik. Költségvetésükben a saját bevételek aránya kiemelkedő, amit elsősorban szakmai, kutatási tevékenységükkel érnek el: természetvédelmi hatásvizsgálatokat végeznek, helyi védetté nyilvánítási eljárásokban kezelési tervet készítenek.
A ciszterci szerzetesrend kolostormegújító terveivel összhangban, a közeljövőben korszerűsödhet a kiállítóhelyet befogadó épülettömb, ami jó hatással lesz a bérlői jogviszonyban ott létező múzeum megjelenésére is. Az adottságok és lehetőségek – a remek munkatársi gárda, a nagy értékű gyűjtemény, a számban/méretben már megfelelő épületállomány – az együttműködés keretében a renddel teljesen új pályára állíthatják a most még sok nehézséggel küzdő intézményt.
Kapcsolódó cikkek:
Cimkék:
Év Múzeuma 2011
