Helyünkről, Európában

A Magyar Természettudományi Múzeum példáján

A Természettudományi Múzeumról mostanában sok szó esik. Nem árt tisztáznunk, milyen szerepet játszik az európai természettudományi múzeumok között.

Vásárhelyi Tamás

2011-06-20 09:00

Öröm hallani és olvasni, hogy az Európai Unió soros elnökeként hazánk jól teljesített. Idegen államfők, politikusok szeme rajtunk volt és van, most még sokkal inkább, mint máskor. Ők el is halmoznak dicséreteikkel, ahogy illik. Magam azért is örülök ennek, mert az utóbbi években már-már közhely, elcsépelt lózung lett Európával, az európaiságunkkal előhozakodni – pedig azt nem adják ingyen. A magyar múzeumügy viszont joggal kereshette – és találhatta – gyökereit mélyen az európai talajban. Amikor Széchényi Ferenc elhatározta, hogy külön gyűjteményt alapít, melyet majd felajánl hazájának, a világon csak egyetlen nemzeti közgyűjtemény létezett, a British Museum. Ha nem jön közbe a francia forradalom és a királyi gyűjtemények közgyűjteménnyé nyilvánítása, a miénk lehetett volna a második. Az így szerzett harmadik hely sem szégyellnivaló, hiszen a későbbiekben látni fogjuk, milyen országokat hagytunk magunk mögött.

130 éves szándék: önálló múzeumépület

Már az eredeti, 1802-es könyvtáralapító adományban is voltak természetrajzi könyvek, melyek ma a Magyar Természettudományi Múzeum Könyvtárában találhatók, majd az első természeti tárgyak – ásványok – sem várattak sokáig magukra: a rákövetkező évben: 208 évvel ezelőtt kerültek nemzeti tulajdonba. A természettudományos gyűjtemény sokáig a Nemzeti Múzeum részeként gyarapodott, ám az 1847-ben megnyitott, ikonikus épületből elkezdett kiszorulni. A lassan (több mint 100 év alatt) önállóvá váló Magyar Természettudományi Múzeum története onnantól kezdve kálvária, tűzvészekkel, árvízzel, kényszerköltözésekkel terhes. Már 130 éve, 1881-ben tárgyalta egy magyar országgyűlési bizottság, hogy a természettudományi gyűjtemények számára új múzeumépületet kell létrehozni. A múzeum a legnagyobb szétszórtság idején Budapesten 6 épületben volt elhelyezve, ezekből kezdett összeköltözni a kilencvenes években. A Ludoviceum múzeumi rekonstrukciója és az eddigi beköltözések hatása – a közönség előtti látványos megjelenés mellett – szellemiségében és tudományos tevékenységében is megújította a múzeumot, erről számos könyv, közlemény, folyóirat-különszám tanúskodik (pl. Magyar Múzeumok, 1996/4. szám több írása; Természet Világa, 2022/II. különszám több írása; Matskási 2000, Vásárhelyi 2009).

Fotó: Izgalmas látvány a csigalépcsőn át felnézni az Emlősgyűjtemény könyvtárába, mely a főépület felújított tetőterében helyezkedik el.

Koordináták helymeghatározáshoz

Most, hogy európaiságunk megint előtérbe került, érdemes helyzetét a napi politika, avagy napi külpolitika szférái mellett a múzeumi területen is megvizsgálni. Úgy érzem, a 2002-es bicentenárium eléggé befelé forduló volt ahhoz, hogy ebben a kérdésben hiányérzetünk támadhasson. Persze nem vagyok avatott, hogy más múzeumi szakirányokról véleményt mondjak, ezért maradok a természettudományos muzeológia területén. A körképet igyekszem egyenletessé tenni, néhány főszámmal (a teljes gyűjteményi példányszám és a típuspéldányok száma) és néhány megjegyzéssel jellemezni az egyes országokat, és minden esetben megadok internetes forrásokat is, ahol az érdeklődők további adatokhoz juthatnak.

A típuspéldány egy-egy állat-, vagy növényfaj leírásakor kijelölt példány (gyakran több példány is lehet, ha egy fajt több egyed tanulmányozása után írnak le), amely annak a fajnak az „etalonja”. A legnagyobb tudományos értéke ezeknek van. A példányszám és a típuspéldányok száma minden természettudományos gyűjtemény alapvető jellemzője. Különösen mostanában, amikor a globális biodiverzitás-krízis idején a sokféleség tanulmányozásához (és mentéséhez) a múzeumi adatok új értelmet és jelentőséget nyertek.

Fontos forrásom a Synthesys program információs honlapja (http://www.synthesys.info). Ez Európa vezető természettudományi gyűjteményeinek – amelyek együttesen 337 millió példányt és 4 millió típuspéldányt őriznek – a kutathatóságát segíti elő. Ebben az élbolyban ott vagyunk, egyetlenként a később csatlakozott országok közül. Néhány olyan múzeumot is bemutatok, amelyek nincsenek benne ebben a grémiumban, de az ország mérete, a szomszédság vagy a történelmünk miatt érdekesek lehetnek számunkra. A honlapok és egyéb források tanulmányozásán túl a bemutatott 16 múzeumból 14-ben jártam is: vagy a gyűjteményekben, vagy a közönségforgalmi térben, vagy mindkettőben. Miután a specialisták kivételével mindenki mást az épületek, a kiállítótér érdekel, képeket innen közlök.

Ausztria

Császáriból államivá vált, 250 éves gyűjtemények, 35 millió példány, 600 ezer típuspéldány a Naturhistorisches Museum gyorsmérlege. A múzeum 1889 óta foglal helyet híres állandó épületében, mely az osztrák historizmus kiemelkedő emléke (sokan ismerik kívülről, hiszen a Kunsthistorisches Museummal szemben áll). Mind a 70 × 170 m alapterületű, 65 m magas kupolájú épület, mind a 39 tágas kiállítóterem bútorzata védett műemlék. Gyarapodó gyűjteményeik elhelyezésére föld alatti szinteket kellett építeniük (ezeket megtekintettük, amikor a Ludoviceum hasonló múzeumi fejlesztését terveztük). B. Lötsch főigazgató és csapata csodát művelt, amikor ilyen körülmények között modern, élményszerű kiállítások és programok helyszínévé fejlesztették a korábban önnön nagyságába kicsit belefáradt intézményt, mely ma a világ első 10 múzeuma közé sorolja magát.

Web:

www.nhm-wien.ac.at

http://www.synthesys.info/at_taf.htm

Fotó:
Egy kép a kígyók terméből

Belgium

A Belga Királyi Természettudományi Intézetet (RBINS) 1846-ban alapították. 37 millió példányt, elsősorban őslényeket és állatokat, és 100 ezer taxon elsődleges típuspéldányát őrzik. Az utóbbi években a 16 000 m2 kiállítótér jelentős része megújult, elsősorban a híres Iguanodon leletegyüttes és a hozzá kapcsolódóan dinoszauruszok szakszerű és látványos bemutatása révén. A múzeum vezető szerepet játszik a nemzetközi biodiverzitáskutatásokban. A világ első 10 múzeuma közé sorolja magát. (Tervurenben, királyi megjelenésű palotában, egy másik „nagyhatalom”, a Belga Kongóra specializálódott, 17 milliós, ráadásul 180 ezer néprajzi tárgyat is őrző Királyi Közép-Afrika Múzeum található.)

Web:

www.naturalsciences.be
http://www.synthesys.info/be_taf_rbins.htm

Fotó: A Belga Királyi Természettudományi Múzeum (RBINS) történelmi épületének makettje

A múzeum modern toldaléképületben itt is bálna fogadja az érkezőket.
Nem láttam még bálnacsontvázat olyan látványosan kiállítva, mint a Magyar Természettudományi Múzeumban, a csontváz számára épített fogadóépületben!

Bulgária

A Nemzeti Természettudományi Múzeum Szófiában található. Több mint 1 millió állatot, növényt és ásványt őriznek. Kutatási tevékenységüket nemrég magasra értékelte egy magyar felkért bíráló. A kiállítótérben 4 emeleten 15 teremben látható anyag, a kihalt vagy Bulgáriából kihalt fajok bemutatását reklámozzák.

Web:

http://www.nmnhs.com

Fotó: A múzeum épülete

Dánia

A dániai, központinak nevezhető gyűjtemények (az ásvány- és kőzettan, őslénytan, növénytan, állattan és embertan területéről) a Koppenhágai Egyetem különböző múzeumaiban, az egyetemi épületekben találhatók. Összesen 20 millió példánnyal számolnak, melyek között 75 ezer típuspéldány van. Itt őrzik például a világ legnagyobb madárgyűjteményét. A szétszórt gyűjtemények – bármilyen gazdagok – és a kiállítások – bármily szépek, lásd a Darwin emlékére rendezett kiállítás egy részletét – nem voltak elegendők egy markáns múzeumimázs kialakulásához.

Web:

http://zoologi.snm.ku.dk

http://www.synthesys.info/dk_taf_ucph.htm

Fotó: Látványos evolúciós állattani bemutató a Darwin emlékére készült időszaki kiállításban.

Egyesült Királyság

Közel 300 éve folyik a gyűjtőmunka, a gyarmatbirodalomból és máshonnan, melynek eredményeként a kormányzati kezelésben álló (a közismert, rafinált finanszírozási rendszerben működő, látogatói számára ingyenes) The Natural History Museum 70 millió példányt és 800 ezer típuspéldányt tudhat a magáénak. A múzeum az 1753-ban alapított British Museumból vált ki (ezt a folyamatot jártuk végig mi is, történetünk során). Az utóbbi évek két látványos fejlesztése a Darwin 1. és 2. Központ az alkoholos gyűjteményeket, növényeket és rovarokat fogadta be. Csak az utóbbi 16 000 négyzetméter látogatható területet jelent, tudomásom szerint a korábbi kiállítótér is 30 000 m2 fölött volt. Magyar nyelven Vásárhelyi (2010) mutatja be a múzeum tevékenységét. Egyértelműen Európa vezető múzeuma, a gyűjteménykezelés, kutatás és a közönségszolgálat területén is, és a washingtoni rivális múzeum 125 millió példánya árnyékában is kimagasló intézmény.

Web:

www.nhm.ac.uk

http://www.synthesys.info/gb_taf_nhm.htm

Fotó jobbra: Az épület és a múzeum imázsa egymást erősíti. A jeles brit építész (Waterhouse) legendássá vált épületet épített 1881-ben a The Natural History Museumnak, London South Kensington kerületében
Balra: Klasszikus látvány. A fogadócsarnok, hatalmas dinoszaurusz-csontvázzal.

Finnország

A Nemzeti Természettudományi Múzeum (a 3 nemzeti gyűjtemény egyike) a Helsinki Egyetemhez tartozó három részlegből áll. Az ásvány- és kőzettani, illetve őslénytani részleg 0,1 millió, a növénytani gyűjtemény 3,1, az állattani 8 millió példányt számlál. Utóbbit 1858-ban egy adomány alapozta meg. Nem Synthesys-tag. A gazdag gyűjtemény dacára a széttagolt intézmény nem vergődött hírnévre.

Web:

http://www.luomus.fi/english/zoology/

Fotó: A Helsinki Egyetem Állattani Múzeumának kiállító épülete (ezt hívják Természettudományi Múzeumnak).

Franciaország

A nagyhírű Museum National d’Histoire Naturelle igazi nagyhatalom a múzeumok között. 1793. június 10-én, a korábbi királyi gyűjteményekből hozták létre. Párizsban több épülete veszi körül a Királyi Kertet (ebből egyet mutatunk képen). 70 millió példányát, elsősorban Afrikában és Ázsiában (a volt gyarmatokon), illetve a világtengereken gyűjtötték össze a 18. század második felétől. Az embertan kivételével minden fő szakmai területhez tartozó 835 ezer típuspéldányát már a későbbi évszázadok szorgos kutatói jelölték ki és írták le.

Web:

www.mnhn.fr

http://www.synthesys.info/fr_taf_mnhn.htm

Fotó: Grand Galerie de l’Evolution – az 1995-ben újra megnyílt, sikeres kiállítási épület.

Hollandia

Az elmúlt évszázadokban ebbe a kiegyensúlyozott jólétben élő gyarmattartó országba is dőltek a természeti „kincsek”. A holland Nemzeti Természettudományi Múzeum új épülettömbjének építését a kilencvenes évek első felében „közelről” volt módunk szemlélni, a holland–magyar múzeumi menedzsmentprogram jóvoltából és a párhuzamosan folyó építkezések miatt. A Naturalis névre átkeresztelt intézmény akkor (régi, kinőtt épületének megtartásával) megkapta egy volt pestiskórház patinás 16. századi épületét, és mellé egy 15 emeletes, teljesen klimatizált gyűjteményi toronyházat emeltek. Most újabb torony épül, mert beolvasztják az amszterdami egyetem Zoológiai Múzeumának anyagát is. A külön intézményként működő Holland Nemzeti Herbárium is több növénygyűjtemény együttese. Mindezek összességében 30 millió példányt, köztük 280 ezer típust jelentenek az ásvány- és kőzettan, őslénytan, növénytan és állattan területén, ebből a Naturalis jelenleg 11 millió példányt őriz.

Web:

www.naturalis.nl

http://www.synthesys.info/nl_taf_uva.htm

http://www.synthesys.info/nl_taf_nnm.htm

Fotó:
A leideni Naturalis toronyépületének tövében és a volt pestiskórházban is vannak kiállítások.

Fotó: Alkoholos gyűjtemény kiállítása másképpen. Impozáns bemutató üvegpolcok, üvegfalak között.

Magyarország

2-300 évvel ezelőtti példányokat is őrző, de zömmel a 20. századból származó, 10 milliós gyűjtemény, melyben 45 ezer elsődleges típuspéldány található. A természettudományok minden területén és Észak-Amerika kivételével minden kontinensről jelentősebb anyagokat őrző múzeum, melynek koreai, mongol, vietnami, új-guineai anyaga kiemelkedő nemzetközi összehasonlításban is. A hazai múzeumokban dolgozó minősített kutatók mintegy negyede itt dolgozik, a kutatási tevékenység kiemelkedő. A gyűjtemények és irodák már csak 3 helyszínen működnek a fővárosban. A múzeum több mint 40 ezer négyzetméteres alapterületéből a kiállítótér 5000 m2.

Web:

www.mttm.hu

http://www.synthesys.info/hu_taf_hnhm.htm

Fotó: A Ludoviceum Lovardája, többszörös díjnyertes közönségforgalmi tér. Szokatlan nézetből (a főépület felújított földszintjén lévő Őslénytárból) látjuk.

Fotó: Ostrom alatt. A főépület külső állapota megtévesztően lepusztult, ezért háborús filmek forgatásához többször használták.

Németország

A természettudományos gyűjtemények több intézményben vannak elhelyezve. Az 1889-ben megnyitott Museum für Naturkunde a maga 35 millió példányával, 250 ezer típuspéldányával, 25 ezer taxon típusával a legnagyobb német (elsősorban állattani és őslénytani) gyűjtemény. 1810-ben, a berlini egyetem alapításakor jött létre, három kisebb múzeum egybeolvasztásával. A Botanikus Kert és Múzeum „csak” 3,5 millió herbáriumi lapot őriz, köztük 100 ezer típuspéldányt, de legkorábbi példánya 1534-ből származik!

Web:

www.naturkundemuseum-berlin.de

http://www.synthesys.info/de_taf_mfn.htm

http://www.synthesys.info/de_taf_bgbm.htm

Fotó: A berlini Museum für Naturkunde homlokzata

Olaszország

Nincs nemzeti közgyűjtemény. A római Museo Civico di Zoologia épülete az Állatkertben található, 5 millió példányt kezelnek.

Web:

http://www.museodizoologia.it

Fotó: Jellegtelen épület kicsiny, nem látványosságszámba menő – bár rafinált – kiállításokkal.

Portugália

A tengeri és gyarmattartó ország fővárosában a 18. századtól gyűltek a természeti ritkaságok, később tudományosan is fontos leletek. 1772-től létezik a Királyi Múzeum és Botanikus Kert. A közgyűjteményt, mely elsősorban állattani és embertani anyagot őriz, 1905-ben alapították. 1978. március 18-án hatalmas tűzvész pusztított: az összes kiállítás, például a rovarok gyűjteményi terme is kiégett. Nem Synthesys-tag.

Web: http://www.mnhn.ul.pt

Románia

A bukaresti Grigore Antipa Múzeum nem Synthesys-tag. A csaknem 2 millió példányt számláló, elsősorban állattani és őslénytani, ásvány- és kőzettani, embertani és néprajzi gyűjteményben 6 ezer típuspéldányt őriznek. A múzeum 2008-ban ünnepelte kinőtt épületének 100 éves fennállását. Itt a legkorábbi diorámákat csodálhatjuk meg, ám a szertárszerű zsúfoltság miatt nem lehet rendes kiállításokat kialakítani.

Web:

www.antipa.ro

Fotó: A bukaresti múzeum százéves, kinőtt épülete.

Fotó: A Grigore Antipa múzeum gazdag anyaga méltatlan zsúfoltságban.

Spanyolország

A természettudományos múzeum mellett egy botanikus kert is őriz gyűjteményeket. A Museo Nacional de Ciencias Naturales túlnyomórészt a 18. és 19. századból, érthetően a mediterrán területekről, Észak-Afrikából és Latin-Amerikából származó, közel 9 milliós gyűjteményében 65 ezer típuspéldány van. A hagyományos kutatási területek közül csak az embertan hiányzik, az 1 milliós őslénytani anyag kiemelkedő. A korábbi gyarmattartó birodalomtól és hajós nagyhatalomtól a történeti gyűjtemény szerénynek mondható, jelentős viszont a legkorszerűbb, az örökítő anyagot (DNS) is megőrző gyűjteményük.

Web:

www.mncn.csic.es

http://www.synthesys.info/es_taf_mncn_rjb.htm

Fotó: Madrid, a múzeumépület részlete

Svédország

A Naturhistoriska riksmuseet legértékesebb anyagai érthetően a Sarkvidékről származnak, de trópusi gyűjteményeik is vannak, és ők őrzik Linné herbáriumát is. A 9,5 millió példány között 136 ezer típust találunk. A hagyományos ásványtani, őslénytani, növénytani és állattani anyagok mellett a környezetvédelmi szempontból dokumentumot jelentő példányok bankját is felállították. Csak a kutatólaboratóriumok alapterülete meghaladja az 1000 m2-t.

Web:

www.nrm.se

http://www.synthesys.info/se_taf_nrm.htm

Fotó: A stockholmi múzeum épületének egyik nézete.

Szlovákia

Jogelődje 1908-ban jött létre, és több múzeum összeolvasztásából 1961-ben alakult meg a Szlovák Nemzeti Múzeum, melynek része a Természettudományi Osztály is. Az embertan kivételével a többi természettudományi területről összesen 2,4 millió példányuk van.

Web:

http://www.snm.sk

Fotó: A múzeum Duna-parti épülete Pozsonyban.

Szlovénia

Szlovénia legrégibb kulturális és tudományos intézménye, az 1821-ben Ljubljanában alapított, és ma rég kinőtt épületében vegetáló Szlovén Természettudományi Múzeum néhány remek kutatót foglalkoztat, de összességében nem számottevő a nemzetközi porondon. Új épületük helyét évek óta kijelölték, tervrajzai már készen vannak, anyagiak hiányában a régi zsúfoltságban dolgoznak, nem tudnak kibontakozni. Ilyen körülmények között kiállításaik sem érnek el olyan hatást, mint amilyen lehetséges volna.

Web:

www2.pms-lj.si

Fotó: A múzeum Nemzeti Múzeummal közös épülete Ljubljanában

Beszédes számok

Végül mutassuk be a fenti körkép számszerűen levonható következtetéseit. Ha az országok méretét a lakosság létszámával jellemezzük (http://en.wikipedia.org/wiki/Area_and_population_of_European_countries, 2002–2007 közötti adatok), és azt nézzük, mennyi az „egy főre eső” természettudományos példányok száma, az alábbi grafikont kapjuk. Itt hazánk a 8. helyen áll (lélekszámát tekintve a 13. helyre kerülne).

Ha a gyűjtemények méretét és a típuspéldányok számát önmagában nézzük, akkor hazánk a 9–11. helyre kerül az Európai Unió országai között.

Mindkét nem hivatalos „helyezés” azt mutatja, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum a hasonló európai múzeumok között a mezőny első felében-harmadában van (ami értelemszerűen a világon is jó minősítést jelent). Alapítása (a 3. legrégebbi nemzeti közgyűjtemény), 60 kutatójának tudományos teljesítménye (ezek saját folyóiratokban és könyvsorozatokban is manifesztálódnak), élő tudományos és közművelődési kapcsolatai (számos lezajlott és futó EU-s projekt), a gyűjtemények minősége, a nemzetközi muzeológiában hamar ismertté vált korszerű gyűjteményi terei és látványos kiállítótere mind méltóak hazánkhoz, az EU soros elnökségét betöltő országhoz.

Ebből a színvonalból nem kellene alább adni.

Irodalom:

Matskási I. (szerk. 2000): Magyar Természettudományi Múzeum. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest
Vásárhelyi T. (2010): A londoni természettudományi Múzeum (The Natural History Museum, London). In: Bereczki I. – Sághi I. (szerk.): Tudás és gyakorlat. Múzeumpedagógiai módszerek – európai példák és hazai alkalmazások. Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Képzési Központ, Szentendre, 97–122.
(letölthető: www.mokk.muzeumokmindenkinek.hu)
Vásárhelyi T. (2009): A nyitott múzeum. Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Képzési Központ, Szentendre
(letölthető: www.mokk.muzeumokmindenkinek.hu)