A Ligetről a Katonában
BESZÉLGETÉS
A Liget Budapest ma Európa legnagyobb múzeumi fejlesztése, természetes, hogy vannak másféle vélemények - reagált Baán László, a budapesti Katona József Színház múzeumi negyedről rendezett hétfői vitaestjén.
A beszélgetést vezető Veiszer Alinda emlékeztetett arra, hogy L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára egy múlt heti interjújában felvetette: a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) új épületét a Városliget helyett a Várban kellene elhelyezni, ahogy a műsorvezető információi szerint Zoboki Gábor építész is hasonló tervet készített.
"Bármilyen ellenvélemény megtör egy egységes politikai teret, de előtte is volt vita" - vélekedett Baán László, hangsúlyozva, hogy új momentum a vitában ezzel nem merült fel.
Baán László a Közlekedési Múzeummal kapcsolatos kérdésre válaszolva közölte: április 15-én bezár a Közlekedési Múzeum, a gyűjtemény legtöbb tárgya nyár végétől ideiglenes kiállítóhelyeken lesz látható, hogy 2018-ra egy megújult épületbe kerülhessen vissza. "Nem egyszerűen visszaállítjuk a múzeum háború előtti állapotát, hanem két föld alatti szint is épül" - hangsúlyozta.
Mint emlékeztetett: az intézmény repüléstörténeti kiállítása most is külön van választva, a Vasúttörténeti Parkban is számos jármű a Közlekedési Múzeum letéteként látható, míg annak villamosai részben Szentendrén vannak. "Egy helyre lenne célszerű összehozni a nagyméretű járműveket, vannak is erre opcionális helyszínek, például az Északi Járműjavító Diesel Csarnoka, de ez egy 5-10 milliárdos tétel, így kormánydöntés szükséges róla" - jelezte.
Baán László a FotóMúzeum Budapest szükségessége mellett érvelve emlékeztetett arra, hogy a 20. századi magyar vizuális művészetből a világban négy alkotót tartanak számon, akik mind a fotográfiához kötődnek: Moholy-Nagyot, André Kertészt, Capát és Brassait. Egy magyar fotómúzeum tényleg világsztárokat tudna felvonultatni, de kortársakat is fel tudunk mutatni, például az Amerikában karriert építő Dezső Tamást - jegyezte meg.
Balázs Mihály építész a Magyar Építészeti Múzeumról szólva úgy vélte, hogy az építészetet nem lehet kiállítani, de vannak olyan "termékei", amelyek önálló értéket képviselnek, mint egy tervrajz vagy modell.
Barkóczi István művészettörténész többek között történelmi épületek töredékeit és meglévő híres épületek modelljeit mutatná be, Baán László ezzel szemben közölte: azt szeretné, ha az új múzeum az építészetet társadalmi-történelmi megközelítésben, élményszerűen vizsgálná.
György Péter esztéta szerint kevés jó építészeti múzeum van a világon, "arra azonban nem igazán van példa, hogy egy kultúrország építészeti hagyományát hagyja a szakma elrohadni", ráadásul egy építészeti múzeum alkalmat teremthetne arra, hogy az építészet ismét a magyar közbeszéd részévé váljon.
A Liget Budapest program előrehaladására vonatkozó kérdésre reagálva Baán László hangsúlyozta, hogy a projekthez többek között módosítani kellett a városrendezési terveket, majd nemzetközi tervpályázatokat kiírni és lebonyolítani, a szükséges forrásokról a kormány mindenesetre mindig gondoskodott.
Izgalmas probléma a zöldfelületek kérdése - tette hozzá a miniszteri biztos, kiemelve, hogy a Városliget 35 százaléka jelenleg lebetonozott felület, így ennek rovására az építkezések ellenére is lehet növelni a parkosított rész arányát. A Liget olyan sajátos képződmény, amelyben egy 150 éves folyamat eredményeként van állatkert, műjégpálya, múzeumok, gyógyfürdő, cirkusz, mégis sokkal többen látogatják, mint a tisztán parkként működő Népligetet - vont párhuzamot.
Barkóczi István megkérdőjelezte a Szépművészeti Múzeum és az MNG összevonását, hangsúlyozva, hogy "legitim dolog volt egy ország nemzeti gyűjteményét külön bemutatni", György Péter ezzel szemben úgy vélte, egy múzeum állandó gyűjteményei, azok elrendezése, egymáshoz való viszonya "minden, csak nem statikus".
Balázs Mihály közölte: "nem eretnek dolog" a Városligetbe újabb épületeket emelni bontások helyén. "Sok vita után arra jutottunk, hogy a Liget borzalmas állapotban van, és a projekt révén a Liget egésze jobb állapotba kerül" - emelte ki, hozzátéve: "azt persze tudni kell, hogy az építés folyamata örömteli, de káros dolog".
Barkóczi István úgy vélte, hogy az MNG gyűjteményét a Szépművészetitől külön kezelve, akár jelenlegi helyén, akár egy Szent György téri új épületben, de a Várban kellene tartani, hiszen a Vár revitalizálása szerinte másként nem menne.
György Péter erre megjegyezte: az MNG-t "csak azért nem érdemes a Várban tartani, mert különben nem tudnánk vele mit kezdeni". "A Vár 1945 óta egy elmondhatatlanul bonyolult politikai tér, amelynek semmilyen jó megoldása nem volt azóta" - vélekedett, hozzátéve: a Nemzeti Galériát most befogadó Palota Kádár-kori átépítése belsőépítészetileg használhatatlan tereket hozott létre, amelyekkel valamit kezdeni kell.
Baán László érvei szerint a Liget Budapest projektben szereplő öt múzeumot még számos helyre fel lehetne építeni a városban, de más reális megoldás nincs ezek külön-külön megvalósulására, ha a kormány a projekt gazdasági megtérülését is figyelembe veszi, hiszen a létrejövő Liget brand csak a múzeumokkal, állatkerttel, gyógyfürdővel, parkkal együtt képes a tervezett évi plusz egymillió látogatót az országba vonzani.
