Az Algyői Tájház lett az Év tájháza
DÍJ
2015. október 1-jén a Nógrád megyei Terényben tizenharmadik alkalommal kerül megrendezésre a Magyarországi Tájházak Szövetségének Országos Szakmai Konferenciája és Találkozója, amely egyúttal az Év tájháza elismerés átadó ünnepsége is.
| Magyarországi Tájházak Szövetsége |
2015-10-02 13:15 |
Az épített örökség és a településkép a mai használat jegyében című interdiszciplináris konferencia idén is összehozta a múzeumi szakma, a műemlékvédelem és a vidékfejlesztés azon képviselőit, akik a tájházi kulturális örökség megőrzésén és fejlesztésén dolgoznak. A téma aktualitását jelzi, hogy egy 2015-ös jogszabály ismét megerősítette: a magyarországi tájházhálózatnak – mint a népi építészeti kultúrát, tágabb értelemben a hagyományos vidéki-mezőgazdasági életmódot bemutató muzeális intézményeknek – a Világörökségi Várományosi Helyszínek között is biztos helyük van. E siker elérésében is nagy szerepe volt a nemrég elhunyt dr. Füzes Endre néprajzkutatónak, a Tájházszövetség alapító és tiszteletbeli elnökének, akiről a konferencia kezdetén a résztvevők tisztelettel emlékeztek meg.
Ezt követően került sor a hazai tájházmozgalom népszerűsítése, értékeinek szélesebb körű megismertetése céljával meghirdetett Év tájháza pályázat eredményhirdetésére. A bírálóbizottságot dr. Bereczki Ibolya, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese, dr. Szonda István, a gyomaendrődi Közművelődési- Közgyűjteményi és Szolgáltató Intézmény vezetője és dr. Bihari-Horváth László, a hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeum igazgatója, a Tájházszövetség felügyelő bizottsági és elnökségi tagjai alkották, akik minden helyszínre ellátogattak.
Idén három kiváló tájház adott be tartalmas pályázatot. Mindegyik pályázat arról tanúskodott, hogy az intézmények szakmailag hiteles és közösségileg érvényes munkát végeznek, így érdemesek lehetnek a kitüntető cím elnyerésére.
A nagy múltra visszatekintő, 50 éve alapított Recski Tájháznak 2010 óta fenntartója a Hagyományos Értékek Megőrzéséért Alapítvány, amely azóta több tízmillió forint pályázati támogatást szerzett az épület felújítására és a közösségi tevékenység erősítésére. A tájház a Hevesi Háziipari Szövetkezettel együttműködve a palóc népművészet ápolása területén is példaértékű munkát végez.
A Mezőcsáti Tájház családi örökségként került Juhász László tulajdonába, aki a település igazi kulturális és művészeti központjává fejlesztette a kiállítóhelyet. A példaértékű népi építészeti helyreállítás mellett kiváló kezdeményezései közül kiemelkedik „témahetes” oktatóprogramja, amely lehetővé teszi, hogy a helyi iskola diákjai egy héten keresztül minden tanórát a tájházban töltsenek, olyan ismeretek megszerzésével, melyek a hagyományos falusi életmódhoz kapcsolódnak.
A legizgalmasabb pályázatot mégis az Algyői Tájház adta be, amely 2014-ben újult meg a helyi önkormányzat 15 millió forint értékű önerős fejlesztésével. Ennek keretében a hagyományos épület helyreállítása a legmodernebb kiállítás-technika telepítésével párosult. A kiállítás kurátora, dr. Vass Erika újraértelmezte a tájházak kiállítási gyakorlatát, és az enteriőröket olyan tematikus egységekkel egészítette ki, melyek a lakásbelsőkön túl az életmódot, a gazdálkodást és a szokáshagyományokat is bemutatják, a multimédia és az interaktivitás eszközeinek segítségével. A bírálóbizottság a modern szemléletű és hiteles kiállítás innovációjáért idén az Algyői Tájháznak ítélte oda az Év tájháza címet, melyhez ezúton is gratulálunk.
Az eredményhirdetést számos érdekes előadás követte. Elsőként dr. Vass Erika mutatta be a nyertes Algyői Tájház megújulásának folyamatát, majd Dr. Eperjesi Tamás és Tar Gyula, a Herman Ottó Intézet igazgatója és igazgatóhelyettese a vidékfejlesztés és a nemzeti értékek kapcsolatáról, Nagy Gergely, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület tiszteletbeli elnöke a helyi értéket képviselő örökségi értékek fennmaradásáról és megőrzéséről, dr. Bereczki Ibolya, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese a tájházak értékőrző szerepéről, Fáy Dániel, a Falufejlesztési Társaság elnöke az épített örökség és a településkép egymásra hatásának jó példáiról, dr. Páll István, a Sóstói Múzeumfalu nyugalmazott igazgatója az abaúji térség néhány településének falukép-visszaállítási kísérleteiről beszélt. Szilágyi Klára, a Torockó Értékvédő Program Szakértője az utcakép-visszaállítás torockói gyakorlatáról, dr. Kéri Gáspár, a Gálospetri Magyar Tájház tulajdonosa egy partiumi portarekonstrukció településképre gyakorolt hatásáról, végül Koleszár Krisztián, a Galyasági Településszövetség titkára a bódvaszilvási ófalu-mentésről tartott előadást.
A találkozó változatos programja lehetőséget nyújtott a résztvevőknek Terény népi építészeti és közösségteremtő értékeinek megismerésére, majd szakmai tanulmányút keretében a környék tájházainak megismerésére is.
