Küszöbön az „Év tájháza” díj átadása

SAJTÓKÖZLEMÉNY

A Magyarországi Tájházak Szövetsége 2015. október 1-3. között a Nógrád megyei Terényben rendezi meg XIII. Országos szakmai konferenciáját és találkozóját, ahol átadják a 2015. évi „Év Tájháza” kitüntető díjat.

Magyarországi Tájházak Szövetsége 2015-09-27 09:22
Cikk küldése e-mail:

Ebben az évben a mezőcsáti, a recski, valamint az algyői tájházak között dől el, hogy ki lesz e kitüntető cím birtokosa.

 

A Mezőcsáti Tájház 1994 óta működik tájházként. Családi örökségként került az építtető család leszármazottjainak tulajdonába 1986-ban, akik az eltelt évek alatt saját munkával, pályázati támogatásokkal felújították, berendezték, valamint egyik helyiségében foglalkoztató teret alakítottak ki. A ház a mezőcsáti járás egyetlen műemléki  védett népi épülete és múzeumi intézménye, egyike a vidék kevés számú idegenforgalmi látványosságának. A város legnagyobb létszámú közönséget vonzó évenkénti hagyományőrző városi rendezvénye, a „Csáti menyegző”, melynek nyitóeseménye, a kikérés a Tájházban és környezetében zajlik minden évben.  A Tájház a hagyományőrző lakodalmas rendezvény alkalmával 150-200 fős közönséget szokott udvarán befogadni. E programot a menyasszony öltöztetésén és kikérésén túl a néptáncosok tánca is színesíti. A Tájház igyekszik megmutatni egy keveset a régen nagyon gazdag helyi népi értékekből. Oktatóprogramjukkal legfőképpen az iskolásokat szeretnék közel vinni múltjukhoz. Foglalkozásaikon igyekeznek a lehető legtöbbet szemléltetni, bőséges archív, vagy saját készítésű fotóikat kivetíteni, ha szükséges a tárgyi gyűjtésükből válogatni. Mivel Mezőcsáton nincs helytörténeti múzeum, várostörténeti monográfia, egy kis kollekció, mely érzékeltetni tudná legnagyobb kincsüket, a fazekasságuk edénytípusait, így leginkább a Tájház tud betölteni meghatározó szerepet a helyi kultúra és hagyományok őrzésében, hiszen valószínűleg a Tájháznak van a leggazdagabb gyűjteménye archív fotókból, írott dokumentumokból, valamint használati tárgyakból.

 

 A Recski Tájház 1965-ben nyitotta meg kapuit. A századfordulón épült, néprajzkutatók által berendezett lakóház szinte eredeti formájában maradt fenn, külsején alig kellett változtatni. A tájházat 2010-ben a Hagyományos Értékek Megőrzéséért Alapítvány vásárolta meg, s pályázat keretében az eredeti építészeti- és berendezési tárgyak megőrzése mellett újította fel, valamint Palóc Galériával bővítette. Az alapítvány célja az építészeti és tárgyi örökség funkcionális működésének biztosítása, a Galériában berendezett  kiállításokkal a palóc értékek bemutatása, továbbá a kulturális turizmus bővítéséhez értéket képviselő eszközök és rendezvények biztosítása. A Recski Tájház Palóc Galéria nemcsak az Észak-Magyarországi régióban, hanem országosan is ismertté vált. Az alapítvány fontosnak tartotta, hogy bevonja a tájházat és a vele szorosan együttműködő helyi általános iskolát TÁMOP pályázatába, mely lehetővé tette a gyermekek tanórán kívüli foglalkoztatásának rendszeressé tételét, nyári foglalkozások és gyermek táborok szervezését is. A tájház folyamatosan fogadja a település vendégeit, s tárlatvezetéssel biztosítja a szervezett kulturális programok résztvevőinek a helyi értékek bemutatását. A tájház az állandó- és időszaki kiállításait a helyi közművelődési programban jelenteti meg. Kiemelt programjuk Bárdos Sándorné a Népművészet Mestere emlékkiállításának és konferenciájának megszervezése. Az alapítvány fontosnak tartja megmutatni az általuk képviselt értékeket, programjaikkal a minőséget képviselni, a helyi civil szervezetekkel és intézményekkel folyamatosan együttműködni. A helyi építészeti és tárgyi értékeket megjelenítő Recski Tájház számára fontos a hagyományőrző tevékenység erősítése, melynek legfontosabb eszközei a helyi forrásanyagok és a településen meghonosodott hímzés-technikák bemutatása, a recski hagyományokat feldolgozó diákok és érdeklődő kutatók szakmai segítése, valamint kiállításokkal, szakmai bemutatókkal részesévé válni a Múzeumok Éjszakája helyi rendezvénynek, továbbá részt vállalni a Nyitott Műhelyek programban, szakmai programokat szervezve elsősorban gyermekeknek, s végül, de nem utolsó sorban kiszolgálni a kulturális turizmus iránt érdeklődő látogatókat. A Recski Tájház legnagyobb erőssége elismert, a szakma kiváló néprajzosai, az épület és berendezéseinek, valamint eszközeinek kiválasztása, ezek eredeti formában történő megőrzése, továbbá a szinte támogatás nélküli nemzeti értékmentő szerep betöltése.

 

 Az Algyői Tájház 2001 októbere óta működik. Működtetésének célja, hogy összegyűjtsék, feldolgozzák és az algyőiek rendelkezésére bocsássák a még meglévő algyői értékeket, különös tekintettel a helyi halászatra, kovácsmesterségre és kosárfonásra. Az önállóvá vált Algyő életében egyre fontosabbá kezdett válni a múlt feltárása. Szükségesnek tartják a hagyományos (fotók, iratok, újságcikkek, jegyzőkönyvek, rendeletek, határozatok) és a nem hagyományos dokumentumok (videofilmek, hanganyagok) összegyűjtését és feldolgozását. A tájház működtetésével segítik elő az iskolai néprajzi oktatást, valamint a honismereti és hagyományőrző szakkor kialakulását. Időszaki kiállításokkal (bélyegek, régi könyvek, húsvéti tojások stb.) adnak teret a nem kimondottan Algyőhöz kapcsolódó néprajzi ismeretek bővüléséhez. Egy 2008-as pályázati támogatásnak köszönhetően kialakításra került egy Bemutató fészer a tájház udvarán, mely egyfelől kiállítási, másfelől rendezvénytérként szolgál. A tájházban gyakorta tartanak kézműves foglalkozásokat, évente számos alkalommal különböző kiállításoknak, előadásoknak és családi rendezvényeknek ad helyet. Minden terme tartalmaz interaktív elemeket, így a múzeumpedagógiai foglalkozások lehetősége eleve adott. A nagy számban előforduló demonstrációs tárgyak pedig a gyermekek és látogatók közvetlen kapcsolatát segítik elő a bemutatott témával. A foglalkozások során a gyerekek különböző korcsoportokban ismerkedhetnek meg a kiállítások által érintett témákkal, a halászattal és az 1930-as, illetve az 1970-es évekbeli algyői népélettel, valamint a népi gyógyászattal. A múzeumpedagógiai alkalmakon a csoportok aktívan részt vehetnek az ismeretanyagok elsajátításában, mint például kézműves termékek gyártásában, népi ételek készítésében és gyógynövények feldolgozásában, melyek mind-mind izgalmas élményt nyújtanak.

 

Az idei esztendőben tehát a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezőcsát, a Heves megyei Recsk, valamint a Csongrád megyei Algyő tájházainak megmérettetésére került sor a Magyarországi Tájházak Szövetségének szakmai versenyén. E három település muzeális gyűjteménye közül kerül ki hamarosan az „Év tájháza” díj nyertese. A Szövetség bízik benne, hogy a tájházak életében a jövőben is folytatódik majd a minőségi, színvonalas hagyomány- és értékőrző munka, melynek elismeréseként a következő években is átadhatják majd az „Év tájháza” elismerést.

A hosszúhetényi tájház az Év Tájháza 2014-ben

DÍJ

A Hosszúhetényi tájház szakszerűen felújított és szakszerűen berendezett kiállításaival méltán nyerte el 2014-ben az Év Tájháza kitüntető címet.

2014. szeptember 09. Magyar Múzeumok Online

A közös ügy: Erdély tájházai

Konferencia

Határok nélkül – Magyar tájházak Erdélyben címmel rendezett közös konferenciát a Magyarországi Tájházak Szövetsége és a Kriza János Néprajzi Társaság.

2013. március 03. Bihari-Horváth László

A népi örökségről egy főúri kastélyban

Az év tájháza

A balatonkenesei tájház nyerte el idén Az év tájháza díjat. A kitüntetést a IX. Országos Tájház Találkozó nyitónapján, pénteken adták át a fertődi Esterházy-kastélyban.

2011. szeptember 09. Magyar Múzeumok Online
 
Az Erimtan Múzeum Ankarában
 
Baselitz. Újrajátszott múlt
    Muzeumok.hu Rss betöltése...