Vidéki múzeumi körkép 2016: Soproni Múzeum
DR. TÓTH IMRE
A 2016-ban induló interjúsorozat magyarországi múzeumigazgatókat kérdez. Az első válaszadó dr. Tóth Imre történész, a Soproni Múzeum igazgatója.
| Basics Beatrix |
2016-01-05 18:14 |
- Milyen változást hozott a Soproni Múzeum (SM) életében a megyei múzeumi rendszer megszűnése?
- A megyei rendszer megszűnésének alapvető következménye, hogy a SM képes önállóan megmutatni az értékeit. Noha jó kapcsolatokat ápolt a megye más múzeumaival, az önállóság azzal az előnnyel járt, hogy az intézmény közvetlenül jelenhet meg a szakma különböző fórumain, bővültek a partneri kapcsolatai, a napi működés során rugalmasabban tud reagálni a kihívásokra.
- Milyen szerepet tölt be a múzeum a város életében? Milyen a finanszírozása, eszmei támogatottsága, kapcsolatai, elismertsége?
- A város életében a múzeum mindig nagyon fontos szerepet töltött be. Jogelődje 1867-ben alakult, és műtárgyállományát, kiállítóhelyeinek számát tekintve hamarosan az ország egyik leggazdagabb múzeumává fejlődött. Ennek oka részben az, hogy a múzeumi és a hozzá hasonló – lokálpatrióta jegyeket viselő – szabad (!) polgári egyesüléseknek mérhetetlenül nagy jelentőségük volt a polgári tradíciók terén igen gazdag városban. A kollektív hagyomány tudatos létrehozásának és a közös emlékezetnek a múzeum vált a legfontosabb intézményévé. A másik ok, hogy a várost – kontinuusnak mondható történeti fejlődése során – elkerülték a nagy pusztítások, így levéltárának és múzeumának anyaga igen gazdag.
Mivel Sopronban nem működött és ma sincs bölcsészképző felsőoktatási intézmény, a múzeum (és a levéltár) szerepe a helyi tudományos és közművelődési életben mindig fontos volt, és az ma is. Az elmúlt néhány évben nagyon intenzív programkínálattal, médiajelenléttel ezt a szerepet meg tudtuk erősíteni, sőt növeltük. A múzeum korábban alapvetően a városba látogató turistákra alapozta a működését, ám a rendszerváltást követően a korábban kiemelkedő adatokkal büszkélkedő intézmény látogatottsági statisztikája is sokat romlott. A határ megnyitásával Sopron veszített régi idegenforgalmi vonzerejéből. Az ötvenes–hatvanas évek zártsága után az 1970-es évek „kirakatszocializmusának” idején Sopron „díszkapu” volt a vasfüggönyön, ahol az országba érkező külföldiek első benyomásaikat szerezhették meg a szocialista rendszerről, a hazai turisták pedig a Nyugat jólétét megtestesítő Ausztria szomszédságában érezhették magukat. A városba érkező külföldiek itt hagyott valutája jelentősen hozzájárult az ország fizetési mérlegének javításához. Az egy lakosra jutó tőkés idegenforgalmi bevétel az országos átlag tízszerese volt. Ennek kitermeléséből a város múzeumai is kivették részüket.
Az Ó-Zsinagóga helyén álló épületben készült felvétel, 1967
Sopron, Új utca 22.
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Bp.
A 90-es évektől a külföldiek számára Sopron bevásárló városból elsősorban gyógy- és rekreációs turisztikai célponttá alakult. A határnyitással a tehetősebb hazai turisták pedig már nem célpontként, hanem legfeljebb tranzitállomásként tekintettek a városra. A kevésbé jó anyagi körülmények között élő hazai családokat komolyan sújtotta az életszínvonal stagnálása, illetve visszaesése. Mára a látogatószám csökkenését sikerült megállítani, sőt jelentősen visszafordítani. A SM saját működési bevételei jelenleg döntően az értékesített belépőjegyekből, a múzeumi szolgáltatásból (közöttük a régészeti megfigyelések, szakfelügyeletek) származnak. A vidéki (nem megyeszékhelyen működő) múzeumok között magasnak számító központi költségvetési és fenntartói támogatás ellenére – és a fentieknek köszönhetően – a SM a működése során legnagyobb mértékben a saját bevételeire tud támaszkodni. Utóbbiak ugyanis az elmúlt években folyamatosan növekedtek. Ezzel egyidejűleg stratégiai kérdéssé vált, hogy a SM ne csupán a városba érkező turisták, hanem a soproniak múzeuma is legyen.
A múzeumnak és munkatársainak véleménye és közreműködése a város múltjával, jelenével és fejlesztésével kapcsolatos programok, tervek, produktumok megalkotása során nem nélkülözhető, és a fenntartó igényli is az intézmény együttműködését. Szakmai koncepcióit, elképzeléseit sikerül beilleszteni a város fejlesztési terveibe. A múzeum szerepét és jelentőségét a 2015-ös év miniszterelnöki és államtitkári látogatásai is mutatják, amelyeken a SM jövőt illető elképzelései kerültek szóba. Többek között ennek eredményeképp a múzeumfejlesztési program bekerült a kormány és az önkormányzat együttműködési programjába is. Sopron történelmi belvárosának rekonstrukciója közvetlenül is érinti a múzeum jövőjét. „Sajnos” a SM a város legszebb barokk palotáiban kapott helyet. Az épületeket nem múzeumi célra emelték, következésképpen hiányoznak belőlük a modern múzeumok működéséhez szükséges infrastrukturális feltételek. A közeli tervekben ezért szerepel egy Fő téri múzeumnegyed létrehozása, a középkori zsinagóga felújítása, és a közvetlen belvároson kívül eső, de a múzeumnak évtizedeken át otthont adó egykori Lenck-villa rekonstrukciója és új kiállításának létrehozása. Mindezeken túl a város a Soproni Múzeummal együtt olyan múzeumi, oktatási és kutatási funkciókkal rendelkező bázist kíván létrehozni, amely az 1989. évi Páneurópai Piknik jelentőségét hosszú távon képes integrálni a hazai és a nemzetközi közgondolkozásba; szolgálja a tudományos kutatást és az iskolai oktatást, valamint a legkorszerűbb multimédiás technológiát alkalmazó, interaktív kiállítással idő- és térbeli kontextusában jeleníti meg az eseményt.
- Milyen a múzeum helyzete a munkatársak, szakemberek szempontjából?
- A humánerőforrást illetően az elmúlt években komoly előrelépések történtek. A növekedés elsősorban a múzeumpedagógia, marketing, közönségszolgálat terén volt jelentős. Mivel a marketing és PR korábban szinte ismeretlen fogalmak voltak a múzeumi szakmában, a tapasztalt szakemberek is hiányoztak. Az előrelépés e téren az elmúlt három évben nagyon jelentős volt. Jelenleg különös figyelmet fordítunk a múzeumi marketingre, az arculatfejlesztésre, a brandépítésre, a szolgáltatásokra, a bevételtermelő tevékenységekre, az üzleti megoldásokra. A továbbiakban a gyűjteményi munka hatékonyságának növelése érdekében régész, régésztechnikus, gyűjteménykezelő és etnográfus felvétele válik szükségessé.
- Milyen nehézségek, gondok, teendők vannak?
- Ami a gondokat illeti: a hatalmas és értékes műtárgyállomány miatt elodázhatatlan a múzeum rossz raktári helyzetének jelentős javítása. A SM múzeumi raktárai 85%-ban zsúfoltak, 70%-uk nem fűtött, egyetlen raktárhelyiség sem klimatizált. A raktárhelyiségek 40%-ában vannak túl nedves légállapotra utaló jelek (penészesedés, vakolatpergés, vizes falak). A raktári bútorzat körülbelül 25%-ban elhasználódott.
Az őrzött tárgyak (elsősorban a régészeti anyag) nyilvántartásba vétele évtizedekre visszamenő elmaradást mutat. A SM munkatervének kiemelt pontja a nyilvántartásba vétel felgyorsítása. Ehhez szükséges a szakemberállomány (gyűjteménykezelő, régész stb.) fejlesztése. Az elmaradások pótlása (a restaurálás kivételével) nem csupán az anyagi feltételek függvénye, sokkal inkább szakmai igényesség, elhivatottság, egyszersmind azonban leterheltség, ezzel együtt munkaszervezés kérdése.
- Milyen kiállításokra számíthatunk idén?
2016-ban „Törvényes törvénytelenség” címmel a kommunizmus áldozatairól nyílik kiállítás, amelyet a XX. Országos Érembiennále Díjazottainak kiállítása követ. A múzeum tárlattal emlékezik meg Széchenyi István születésének évfordulójáról is. Az év végén pedig Horvátországból várják a Pejachevich család műgyűjteményét a SM időszaki kiállítóhelyére, a Lábasházba.
Néhány adat: A Soproni Múzeumnak jelenleg tizenegy kiállítóhelye van, ezek állandó, illetve időszaki kiállításokkal várják a látogatókat.
További információk a múzeum honlapján! A soproni fotók a múzeum Facebook-oldaláról származnak.
