Leégett a Portugál Nyelv Múzeuma
TRAGÉDIA
São Paulóban két és fél óra alatt leégett karácsony előtt a 2006-ban megnyitott Portugál Nyelv Múzeuma (MLP).
| Sobieski Tamás |
2016-01-07 07:55 |
Brazília egyik legkedveltebb múzeumát hamarosan helyrehozzák, amely máris hiányzik a tanároknak, sőt a lakosoknak is. De vajon mivel lopta be magát a szívükbe?
Öröm az ürömben, hogy december 21-én délután csak a kiállítási terület és az interaktív eszközök semmisültek meg, a portugál nyelvi kincsek megmenekültek a tűztől, mert digitális formában tárolják őket. Bár az első emeletről induló tűzoltást azonnal megkezdték, az egyik vízzel oltó fecskendő meghibásodott, utána pedig gyorsan lángra kaptak a felsőbb szintek fából készült részei, főleg a tetőszerkezet. A gyors mentést beárnyékolta Ronaldo Ferreira da Cruz, az egyik önkéntes tűzoltó halála, akit füstmérgezéssel kórházba szállítottak ugyan, de már az orvosok sem tudtak segíteni rajta. Még nem tudni pontosan, mi okozta a tüzet, de annyi már biztos, hogy a tűzvédelmi programot hiába hagyták jóvá még 2004-ben, a rendszeres ellenőrzés elmaradt. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a hétfői szünnap miatt gyakorlatilag üres volt az épület. Nabil Bonduki, a brazil nagyváros (kormánypárti) kulturális tanácsosa megjegyezte, hogy ha az állomány ilyen szerencsésen épen maradt, akkor az épület a kisebbik baj. Geraldo Alckmin, São Paulo állam (ellenzéki) kormányzója is sietett biztosítani minden érdekeltet, hogy újjáépítik a múzeumot. A szocialista João Soares, az új portugál kulturális miniszter az elsők között jelezte, hogy amennyire országa hozzá tud járulni, támogatni fogja az helyreállítást.
De vajon miért ilyen népszerű egy múzeum, amely a holnapjának tanúsága szerint 1,6 millió látogatót fogadott csak működésének első három évében? Isa Ferraz, a múzeum kurátora elmondta, hogy több mint harminc muzeológus, szociológus, nyelvész-kutató és művész vett részt a nagy munkában. Kedveltségének az az egyik fő oka, hogy csúcstechnológiát használ a portugál nyelv értékeléséhez és terjesztéséhez, és interaktív eszközökkel mutatja be fejlődését és a kiállítás többi tartalmát. A szakértők változtattak néhány paradigmán, így egyáltalán nem meglepő, hogy a brazíliai portugál nyelv fejlődéstörténeti idővonalának hossza 33 méter – ezen többek között azt mutatják be, hogyan hatott egymásra a portugálok, az afrikai népek és az őslakos indiánok nyelve –, és a siker okán a múzeum ma már nemzetközi minta is. A látogatók kedvéért kiállítást rendeztek a világváros nyelvi humorából, sőt próbára tették versfaragási készségüket is, de mintegy 500 költő műveiből egy válogatást is bemutattak.
Miért éppen São Paulóban rendezték be a Portugál Nyelv Múzeumát? Azért, mert ebben a városban él a legtöbb, 12 millió portugálul beszélő lakos. A világon ez az ötödik leginkább beszélt nyelv, több mint 280 millió fővel, és elterjedtségére jellemző, hogy a világ 190 országa közül 140-ben élnek portugálok. A portugál nyelv jelentőségét igazoló másik sokatmondó adat, hogy idén júliusban volt húsz éve, hogy a Portugál Nyelvű Államok Közössége (CPLP) megalakult. Egyelőre kilenc teljes jogú tagországból áll, és vonzerejének ékes bizonyítéka: több mint egytucatnyi további állam megfigyelőként várja, hogy teljes jogú tag lehessen, köztük három szomszédunk is: Ukrajna, Horvátország és Románia.
(s)
